Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Árpád-kor, Buda (történelmi település), Csűr, Cserény (néprajz), Cserépkályha, Erdély, Falu, Felvidék, Ház, Honfoglalás, Istálló, Karám (néprajz), Kémény, Kemence (építmény), Kerámia, Magyar népművészet, Magyarország építészete, Mezőváros, Népies stílusú építészet Magyarországon, Paraszt, Partium, Pelyva, Rideg állattartás, Szalma, Szárnyék, Szelemen, Tégla (építőanyag), Terméskő, Vasaló (néprajz), Vályogépítkezés, Veremház, Vernakuláris építészet.
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Új!!: Magyar népi építészet és Árpád-kor · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Magyar népi építészet és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Csűr
A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt.
Új!!: Magyar népi építészet és Csűr · Többet látni »
Cserény (néprajz)
Bugaci kétosztatú cserény a 20. század elején1 – szárnyék, 2 – pásztorcserény, a – jászol, b – nyeregpad, c – gúnyapad, d – sátor A cserény a magyar népi építészetben vessző- vagy nádlapokból, esetleg deszkatáblákból összeállított, fedetlen, mozgatható pásztorépítmény, amely a pásztor szállására és a kényesebb jószágok elhelyezésére egyaránt alkalmas volt.
Új!!: Magyar népi építészet és Cserény (néprajz) · Többet látni »
Cserépkályha
Cserépkályha A mai cserépkályhák ősét a 12-13. században német és svájci mesteremberek folyamatos kísérletezés eredményeképpen építették fel először.
Új!!: Magyar népi építészet és Cserépkályha · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Magyar népi építészet és Erdély · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Magyar népi építészet és Falu · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Magyar népi építészet és Felvidék · Többet látni »
Ház
Ház Angliában, Oxford közelében A ház általában falakkal, tetővel és nyílászárókkal (ablak, ajtó) rendelkező épület, amelynek kubatúrája zárt egységet képez.
Új!!: Magyar népi építészet és Ház · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Magyar népi építészet és Honfoglalás · Többet látni »
Istálló
Az istálló a háziállatokat magába fogadó fedett helyiség, épület avagy egész épületcsoport, mely az állatokat az időjárás viszontagságai ellen megvédi, nekik pihenő és nyugvó helyet ad és célirányos beosztásával azoknak etetését, ápolását és felügyeletét biztosítja.
Új!!: Magyar népi építészet és Istálló · Többet látni »
Karám (néprajz)
Juh karám Izlandon A karám a magyar népi építészetben és a hagyományos állattartásban az állatállomány (sertés, juh, szarvasmarha, ló) egyben tartására, részben időjárás elleni védelmére szolgáló kezdetleges, csak falazatból álló, fedetlen építmény.
Új!!: Magyar népi építészet és Karám (néprajz) · Többet látni »
Kémény
Egy régi gőzkazán modell 43 cm magas kéménye Lakóház téglakéménye A világ legmagasabb kéménye az Ekibastuz GRES-2 erőműben, Kazahsztánban (420 méter, épült 1987-ben) Magyarország legmagasabb kéménye, a tiszaújvárosi AES-Tisza II erőmű 250 méter magas vasbeton kéménye, épült 1973 és 1974 között Kültéri kandalló és kémény füstgáz egy középkori várban Bélelt kémény A kémény, vagy égéstermék-elvezető berendezés magában álló vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges füstgáz- vagy égéstermék elvezető akna / csatorna.
Új!!: Magyar népi építészet és Kémény · Többet látni »
Kemence (építmény)
Kenyérsütés kemencében Kemence ábrázolása 1568-ból Szögletes alakú kemence Szabadtéri kemence A kemence az egyik legősibb, ember által épített tűzhely, tűzrakóhely-típus.
Új!!: Magyar népi építészet és Kemence (építmény) · Többet látni »
Kerámia
Korongozás közben (Kappadókia, Törökország) memphisi fazekas A kerámia a görög kerameia („kiégetett”) szóból származik.
Új!!: Magyar népi építészet és Kerámia · Többet látni »
Magyar népművészet
A magyar népművészet a művészet minden formája, amely a magyar népi kultúra keretében készült.
Új!!: Magyar népi építészet és Magyar népművészet · Többet látni »
Magyarország építészete
Magyarország építészetén a Magyar Királyság és Magyarország területének építészetét értjük a honfoglalástól napjainkig.
Új!!: Magyar népi építészet és Magyarország építészete · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Magyar népi építészet és Mezőváros · Többet látni »
Népies stílusú építészet Magyarországon
A népies stílus, népi romantika, nemzeti romantika vagy népi stílus 20. század eleji magyar építészeti stílus, egyesek szerint nem is önálló, hanem a szecesszió egyik irányzata, ezért népies szecesszió, magyaros(-erdélyi) szecesszió néven is szokták emlegetni.
Új!!: Magyar népi építészet és Népies stílusú építészet Magyarországon · Többet látni »
Paraszt
Albrecht Dürer: ''Paraszt és a felesége'', 1512 Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 Bikkessy Heinbucher József ''Kunsági paraszt'', színezett rézmetszet, 1816 Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi.
Új!!: Magyar népi építészet és Paraszt · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Magyar népi építészet és Partium · Többet látni »
Pelyva
Zöld színben látható a murvalevél A pelyva, vagy polyva, (latin gluma) a pázsitfüvek és a sásfélék virágját körülvevő hártyás levélke (murvalevél (bractea)) más néven léha valamint a cséplésnél összetöredezett toklász.
Új!!: Magyar népi építészet és Pelyva · Többet látni »
Rideg állattartás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilajpásztorkodás.
Új!!: Magyar népi építészet és Rideg állattartás · Többet látni »
Szalma
Szalmakalap Szalmabálák Az állati ürülékkel keveredett alom istállótrágyaként hasznosul A szalma a szemtermésükért termesztett növények (vagy szűkebb értelemben csak a gabonafélék) cséplése után visszamaradó szár és szárrészek gyűjtőneve.
Új!!: Magyar népi építészet és Szalma · Többet látni »
Szárnyék
A szárnyék a magyar népi építészetben és a hagyományos állattartásban vesszőből font vagy nádból korcolt, újabban deszkából összeállított nyitott építmény, tulajdonképpen fedetlen fennálló falazat, amely a legelőn tartózkodó állatok számára nyújt védelmet a szél ellen.
Új!!: Magyar népi építészet és Szárnyék · Többet látni »
Szelemen
Taréjszelemen fa fedélszerkezetben Az építőiparban és a népi építészetben a tetőépítés során alkalmazott szelemen a fedélszerkezet egyik szerkezeti eleme, a szarufákat alátámasztó gerenda.
Új!!: Magyar népi építészet és Szelemen · Többet látni »
Tégla (építőanyag)
Téglafal Landshut, Németország A tégla a legrégebbi építőanyag, története egyidős a civilizációéval.
Új!!: Magyar népi építészet és Tégla (építőanyag) · Többet látni »
Terméskő
A terméskő nyers, faragatlan, csiszolatlan kő, melyet építkezésre, burkolásra, vastag falak hézagainak feltöltésére használnak.
Új!!: Magyar népi építészet és Terméskő · Többet látni »
Vasaló (néprajz)
A vasaló vagy főzőkarám a magyar népi építészetben nádfalú, fedetlen építmény, amely a legelőn tartózkodó pásztor számára szolgál főzőhelyül.
Új!!: Magyar népi építészet és Vasaló (néprajz) · Többet látni »
Vályogépítkezés
Markó Ferenc: Vályogvetők (1870 körül) Vályogtégla készítése (Duna-delta, Románia) Vályogtégla szárítása a Titicaca-tó partján (Bolívia) Építés alatt álló vályogház fala (Kirgizisztán) Mészkő, vályog és tégla egy épületben, Neszmély, Magyarország (2008) Vályogtéglából épült fal vakolása vályoggal (Új-Mexikó) A Dzsennéi nagymecset, a világ legnagyobb vályogépülete (Mali) A vályogépítkezés az építkezés olyan módja, amelynek meghatározó építőanyaga a vályogból és valamilyen rostos anyagból álló keverék, amelyet szintén vályognak neveznek.
Új!!: Magyar népi építészet és Vályogépítkezés · Többet látni »
Veremház
A veremház vagy süllyesztett ház a népi építészetben olyan földbe ásott lakóépület, amelynek járószintjét a földfelszín alá süllyesztették.
Új!!: Magyar népi építészet és Veremház · Többet látni »
Vernakuláris építészet
A vernakuláris építészet helyi anyagokat és hagyományokat használ fel elemi építészeti feladatok megoldására, általában profi építészek felügyelete nélkül.
Új!!: Magyar népi építészet és Vernakuláris építészet · Többet látni »
