Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
85 kapcsolatok: Abd al-Malik omajjád kalifa, Agresszió (nemzetközi jog), Anatólia, Arabok, Arisztokrácia, Armenia Magna, Örményország, Épeirosz, Balkán (térség), Baszileusz, Böjt, Bithünia, Bizánci Birodalom, Bolgárok, Ciprus (sziget), December 11., Despotizmus, Dinasztia, Diocletianus római császár, Dionüszosz, Egyház, Félsziget, Fekete-tenger, Görög nyelv, Georg Ostrogorsky, Hérakleiosz bizánci császár, Hellasz, Hitvalló Szent Theophanész, I. Iusztinianosz bizánci császár, I. Szergiusz pápa, III. Tiberiosz bizánci császár, IV. Kónsztantinosz bizánci császár, Kagán, Kaiszar, Kalifa, Kappadókia, Kazár Birodalom, Kán (méltóság), Kánon (egyház), Kereszténység, Keresztség, Kherszonészosz (krími polisz), Kilikia, Konstantin pápa, Konstantinápoly, Krím, Krónika (műfaj), Krisztus, Latin nyelv, Leontiosz bizánci császár, ..., Muszlim, November 4., Pap (hivatás), Pátriárka, Pénz, Peloponnészosz, Philippikosz bizánci császár, Ravenna, Ravennai Exarchátus, Róma, Solidus, Szaloniki, Szeptember 14., Szláv népek, Szombat, Teológia, Tervel bolgár kán, Thema-rendszer, Theodóra, Vallás, Zsinat, 533, 669, 685, 687, 688, 689, 691, 692, 695, 698, 705, 709, 710, 711. Bővíteni index (35 több) »
Abd al-Malik omajjád kalifa
Abd al-Malik ibn Marván (arab betűkkel عبد الملك بن مروان – ʿAbd al-Malik ibn Marwān; 646 – Damaszkusz, 705. október 8.) volt a szunnita iszlám kilencedik kalifája (uralkodott 685-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Abd al-Malik omajjád kalifa · Többet látni »
Agresszió (nemzetközi jog)
Az agresszió a nemzetközi jogban fegyveres erő alkalmazása egy állam által egy más állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, illetve az Egyesült Nemzetek Alapokmányával össze nem férő bármely más módon.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Agresszió (nemzetközi jog) · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Anatólia · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Arabok · Többet látni »
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Arisztokrácia · Többet látni »
Armenia Magna
Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Armenia Magna · Többet látni »
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Örményország · Többet látni »
Épeirosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Epirusz (egyértelműsítő lap).
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Épeirosz · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Balkán (térség) · Többet látni »
Baszileusz
Baszileusznak (görögül: Βασιλεύς vagy Βασίλειος) nevezték az ókori görög világban a mükénéi uralkodók, a wanaxok bukása után fölemelkedett faluközösségi vezetőket (a mükénéi forrásokban quasireu), a görög sötét kortól kezdve királyokat.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Baszileusz · Többet látni »
Böjt
A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Böjt · Többet látni »
Bithünia
Bithünia ókori terület Kis-Ázsia északnyugati részén, a mai Törökország területén.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Bithünia · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Bolgárok · Többet látni »
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Ciprus (sziget) · Többet látni »
December 11.
Névnapok: Árpád + Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és December 11. · Többet látni »
Despotizmus
A despotizmus olyan kormányzati forma, amelyben az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik; olyan hatalomgyakorlási forma, amelyben az uralkodó és az alattvalók viszonya a rabszolgatartó és a rabszolgák közötti kapcsolathoz hasonló.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Despotizmus · Többet látni »
Dinasztia
A dinasztia vagy uralkodóház egyazon családhoz tartozó olyan személyeket jelöl, akik örökletes módon uralkodnak egy monarchia felett.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Dinasztia · Többet látni »
Diocletianus római császár
Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Diocletianus római császár · Többet látni »
Dionüszosz
Dionüszosz görög isten (görögül: Διόνυσος vagy Βάκχος), a római mitológiában Bacchus vagy Liber (etruszkoknál Fufluns), a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Dionüszosz · Többet látni »
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Egyház · Többet látni »
Félsziget
Félsziget Horvátországban A félsziget a szárazföldnek a vízbe benyúló része, melyet összefüggő víz legalább három oldalról körbevesz.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Félsziget · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Fekete-tenger · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Görög nyelv · Többet látni »
Georg Ostrogorsky
Georg Ostrogorsky (Георгий Александрович Острогорский, 1902. január 19. Szentpétervár – 1976. október 24. Belgrád) orosz származású, túlnyomórészt Jugoszláviában élő és alkotó bizantinológus, történész, az athéni és bécsi Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szerb Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Georg Ostrogorsky · Többet látni »
Hérakleiosz bizánci császár
Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »
Hellasz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Görögország történelme.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Hellasz · Többet látni »
Hitvalló Szent Theophanész
Hitvalló Szent Theophanész, (758 – 817. március 12.) középkori bizánci szerzetes, krónikaíró.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Hitvalló Szent Theophanész · Többet látni »
I. Iusztinianosz bizánci császár
A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és I. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »
I. Szergiusz pápa
I.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és I. Szergiusz pápa · Többet látni »
III. Tiberiosz bizánci császár
III.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és III. Tiberiosz bizánci császár · Többet látni »
IV. Kónsztantinosz bizánci császár
IV.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és IV. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »
Kagán
A kagán (ótörök: 𐰴𐰍𐰣, románizált: kaɣan, mongol: Xаан vagy ᠬᠠᠭᠠᠨ, khaan, oszmán-török: خواقين, ḫākan) szakrális (isteni, szent, természetfeletti eredetű) királyi hatalommal bíró egyeduralkodó volt a közép–ázsiai pásztorkodó népeknél.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kagán · Többet látni »
Kaiszar
#ÁTIRÁNYÍTÁS Caesar (cím).
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kaiszar · Többet látni »
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kalifa · Többet látni »
Kappadókia
Kappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Torosz-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kappadókia · Többet látni »
Kazár Birodalom
A világ térképe 820-ban, benne kék színnel jelölve a Kazár Birodalom. A Kazár Birodalom a kelet-európai sztyepp legszervezettebb állama volt, melyet a kazárok uraltak.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kazár Birodalom · Többet látni »
Kán (méltóság)
A kán törzsszövetségek, államalakulatok vezetőinek elnevezése a középkori türk nyelvű népeknél.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kán (méltóság) · Többet látni »
Kánon (egyház)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kánon (vallás).
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kánon (egyház) · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kereszténység · Többet látni »
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Keresztség · Többet látni »
Kherszonészosz (krími polisz)
Kherszonészosz egykori görög városállam a Krím félszigeten, a mai Szevasztopol mellett, a középkori bizánci Herszón.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kherszonészosz (krími polisz) · Többet látni »
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Kilikia · Többet látni »
Konstantin pápa
Konstantin, (664 – Róma, 715. április 9.) volt a 88.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Konstantin pápa · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Konstantinápoly · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Krím · Többet látni »
Krónika (műfaj)
A Képes krónika ''(Chronicon Pictum)'' egy díszes lapja A krónika görög eredetű szó (kronosz-idő -> khronikosz-idő szerinti), a latin chronica megfelelője.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Krónika (műfaj) · Többet látni »
Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Krisztus · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Latin nyelv · Többet látni »
Leontiosz bizánci császár
Leontiosz, eredetileg León, (uralkodott 695 – 698) a Bizánci Birodalom császára, II. Iusztinianosz hadvezére és hatalmának megdöntője volt.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Leontiosz bizánci császár · Többet látni »
Muszlim
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszlám.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Muszlim · Többet látni »
November 4.
Névnapok: Károly + Berill, Életke, Ellina, Florinda, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, László, Lina, Linett, Linetta, Modeszta, Mózes, Oguz, Sarlott, Sarolta, Vitális.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és November 4. · Többet látni »
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Pap (hivatás) · Többet látni »
Pátriárka
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Pátriárka · Többet látni »
Pénz
A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Pénz · Többet látni »
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Peloponnészosz · Többet látni »
Philippikosz bizánci császár
Philippikosz, eredeti nevén Bardanész (uralkodott 711 decembere – 713. június 3.) a Bizánci Birodalom apai ágon örmény származású császára volt, akinek legmaradandóbb tette a krisztológiai viták újraélesztése volt.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Philippikosz bizánci császár · Többet látni »
Ravenna
Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Ravenna · Többet látni »
Ravennai Exarchátus
A Ravennai Exarchátus a Bizánci Birodalom itáliai területeket magában foglaló közigazgatási egysége volt a korai középkorban.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Ravennai Exarchátus · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Róma · Többet látni »
Solidus
Iulianus solidusza A solidus római és bizánci aranypénz volt.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Solidus · Többet látni »
Szaloniki
Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Szaloniki · Többet látni »
Szeptember 14.
Névnapok: Roxána.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Szeptember 14. · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Szláv népek · Többet látni »
Szombat
Szombat: a hét hatodik napja az ISO 8601 nemzetközi szabvány szerint.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Szombat · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Teológia · Többet látni »
Tervel bolgár kán
Tervel, (VIII. század) más néven Tarvel, Terval, vagy néhány bizánci forrás szerint Terbelis a VIII.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Tervel bolgár kán · Többet látni »
Thema-rendszer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thema.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Thema-rendszer · Többet látni »
Theodóra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Teodóra.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Theodóra · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Vallás · Többet látni »
Zsinat
hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és Zsinat · Többet látni »
533
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 533 · Többet látni »
669
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 669 · Többet látni »
685
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 685 · Többet látni »
687
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 687 · Többet látni »
688
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 688 · Többet látni »
689
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 689 · Többet látni »
691
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 691 · Többet látni »
692
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 692 · Többet látni »
695
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 695 · Többet látni »
698
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 698 · Többet látni »
705
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 705 · Többet látni »
709
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 709 · Többet látni »
710
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 710 · Többet látni »
711
Nincs leírás.
Új!!: II. Iusztinianosz bizánci császár és 711 · Többet látni »
