Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
114 kapcsolatok: Adam Smith, Angolok, Antropomorfizmus, Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész, Arthur Schopenhauer, Atlantisz Könyvkiadó, Augusztus 27., Bamberg, Baruch Spinoza, Berlin, Bern, Bruno Bauer, Canterburyi Szent Anzelm, Christian Wolff, Család (szociológia), Dialektika, Dogma (fogalom), Elektromosság, Episztemológia, Erkölcs, Esztétika, Fény, Föld, Felvilágosodás, Feudalizmus, Feuerbach, Filológia, Filozófia, Forradalom, Franciák, Frankfurt am Main, Friedrich Engels, Friedrich Nietzsche, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Gazdasági rendszer, Gyorsírás, Hang, Hans Küng, Hans-Georg Gadamer, Hérakleitosz (filozófus), Heidelberg, Heidelbergi Egyetem, Herbert Marcuse, Homérosz, I. Napóleon francia császár, Idő, Idealizmus, Immanuel Kant, Ind filozófia, ..., Ismeretelmélet, Isten, Jakob Böhme, Jéna, Jénai csata, Jénai Egyetem, Jürgen Habermas, Jean-Jacques Rousseau, Jean-Paul Sartre, Jog, Jogfilozófia, Johann Gottlieb Fichte, Johann Wolfgang von Goethe, Karl Barth, Karl Marx, Kereszténység, Kolera, Kultúra, Lev Davidovics Trockij, Logika, Lukács György (filozófus), Magyarország, Martin Heidegger, Materializmus, Metafizika, Metafora, Német idealizmus, Német nyelv, Németek, Németország, Növények, Nürnberg, Negáció, November 14., Objektivitás, Platón, Politikatudomány, Porosz Királyság, René Descartes, Søren Aabye Kierkegaard, Spinoza, Stuttgart, Szabadság (filozófia), Szókratész, Társadalom, Tér (fizika), Történelemfilozófia, Teológia, Természetfilozófia, Turay Alfréd, Vallás, Vallásfilozófia, Vlagyimir Iljics Lenin, 1770, 1801, 1802, 1805, 1806, 1812, 1816, 1817, 1831, 19. század, 1950-es évek. Bővíteni index (64 több) »
Adam Smith
Adam Smith (Kirkcaldy, 1723. június 5. – Edinburgh, 1790. július 17.) skót klasszikus közgazdász és filozófus.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Adam Smith · Többet látni »
Angolok
Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Angolok · Többet látni »
Antropomorfizmus
Az antropomorf északi szél egy utazó kabátját próbálja letépni Aiszóposz ''Az északi szél és a Nap'' című meséjében. Az antropomorfizmus olyan, az 1700-as években létrehozott kifejezés, amely élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi (vagy kizárólagosan emberinek hitt) tulajdonságaira utal.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Antropomorfizmus · Többet látni »
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Arisztotelész · Többet látni »
Arthur Schopenhauer
Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német filozófus, metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című főművének és maró hangulatú esszéinek köszönhette.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Arthur Schopenhauer · Többet látni »
Atlantisz Könyvkiadó
Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Atlantisz Könyvkiadó · Többet látni »
Augusztus 27.
Névnapok: Gáspár + Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Augusztus 27. · Többet látni »
Bamberg
Bamberg, egy járási jogú város a németországi Bajor Szabadállam Felső-Frankföldi kerületében, a Regnitz folyó partján.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Bamberg · Többet látni »
Baruch Spinoza
Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Baruch Spinoza · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Berlin · Többet látni »
Bern
Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Bern · Többet látni »
Bruno Bauer
Bruno Bauer (Eisenberg, 1809. szeptember 6. – Berlin, 1882. április 13.) német filozófus, teológus és történész.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Bruno Bauer · Többet látni »
Canterburyi Szent Anzelm
Canterburyi Anzelm vagy egyházi nevén Canterburyi Szent Anzelm (Aosta, 1033. – Canterbury, 1109. április 21.) itáliai bencés szerzetes, apát, a katolikus egyház filozófusa és teológusa, aki élete végén Canterbury érseki tisztét töltötte be 1093-tól 1109-ig.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Canterburyi Szent Anzelm · Többet látni »
Christian Wolff
Christian Wolff (Breslau, (ma Wrocław), Szilézia, 1679. január 24. – Halle an der Saale, Porosz Királyság, 1754. április 9.) német filozófus, matematikus és természettudós.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Christian Wolff · Többet látni »
Család (szociológia)
Pompeii család ábrázolása Amerikai család egy gyermekkel 1850-ben A család emberek közössége vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti, házassági vagy örökbefogadási kapcsolat van.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Család (szociológia) · Többet látni »
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Dialektika · Többet látni »
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Dogma (fogalom) · Többet látni »
Elektromosság
A villámlás során energia sugárzódik szét fény és hő formájában, a föld felé a kisülésben erős elektromos áram folyik. Benjamin Franklin sárkányeregetésének helyszínét ez a tábla jelzi (Saint Stephen templom, Philadelphia, USA) Nikola Tesla Az elektromosság szó, ami a villamosság szóval egyenértékű, a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő).
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Elektromosság · Többet látni »
Episztemológia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ismeretelmélet.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Episztemológia · Többet látni »
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Erkölcs · Többet látni »
Esztétika
Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Esztétika · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Fény · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Föld · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Felvilágosodás · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Feudalizmus · Többet látni »
Feuerbach
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ludwig Andreas Feuerbach.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Feuerbach · Többet látni »
Filológia
A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Filológia · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Filozófia · Többet látni »
Forradalom
A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Forradalom · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Franciák · Többet látni »
Frankfurt am Main
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Frankfurt am Main · Többet látni »
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Friedrich Engels · Többet látni »
Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Friedrich Nietzsche · Többet látni »
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Gyorsírás
A Miatyánk Greggben és pár 19. századi rendszer A gyorsírás speciális, a beszélt szöveg valós idejű leírására kifejlesztett jelölési rendszerek összessége.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Gyorsírás · Többet látni »
Hang
Egy hangforrás: bőgő sziamang A hang a hallószervünk által felfogható, rugalmas közegekben – például levegőben – mechanikai hullámként terjedő rezgés.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Hang · Többet látni »
Hans Küng
Hans Küng (Sursee, Luzern kanton, 1928. március 19. – Tübingen, 2021. április 6.) svájci római katolikus pap, teológus, egyetemi tanár és szerző.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Hans Küng · Többet látni »
Hans-Georg Gadamer
Hans-Georg Gadamer (Marburg, 1900. február 11. – Heidelberg, 2002. március 13.) német filozófus, a hermeneutika egyik képviselője.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Hans-Georg Gadamer · Többet látni »
Hérakleitosz (filozófus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Epheszoszi Hérakleitosz.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Hérakleitosz (filozófus) · Többet látni »
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Heidelberg · Többet látni »
Heidelbergi Egyetem
A Heidelbergi Ruprecht–Karl Egyetem (németül Ruprecht-Karls-Universität) a legrégebbi németországi egyetem.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Heidelbergi Egyetem · Többet látni »
Herbert Marcuse
Herbert Marcuse (Berlin, 1898. július 19. – Starnberg, 1979. július 29.) német filozófus, szociológus, politológus, a frankfurti iskola alapító tagja.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Herbert Marcuse · Többet látni »
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Homérosz · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Idő · Többet látni »
Idealizmus
Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Idealizmus · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Immanuel Kant · Többet látni »
Ind filozófia
Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Ind filozófia · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Ismeretelmélet · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Isten · Többet látni »
Jakob Böhme
Jakob Böhme (Görlitz, 1575. április 24. – Görlitz, 1624. november 17.) német filozófus, keresztény teozófus, misztikus, aki nagy hatással volt olyan későbbi szellemi mozgalmakra, mint az idealizmus és a romantika.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jakob Böhme · Többet látni »
Jéna
Jéna (németül: Jena) város Németországban, Türingia tartományban.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jéna · Többet látni »
Jénai csata
A jénai csata, más néven jéna-auerstedti (régebbi forrásokban jéna-auerstädti) ütközet (1806. október 14.) katonai összecsapás a francia-itáliai és porosz-szász csapatok között.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jénai csata · Többet látni »
Jénai Egyetem
A Jénai Egyetem (latinul: Alma Mater Jenensis, németül: Friedrich-Schiller-Universität Jena, FSU) a türingiai Jénában működik, több mint 20 600 hallgatóval (2009/10-es téli félév) és 340 professzorral.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jénai Egyetem · Többet látni »
Jürgen Habermas
Jürgen Habermas (Düsseldorf, 1929. június 18.–) német filozófus és szociológus.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jürgen Habermas · Többet látni »
Jean-Jacques Rousseau
Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »
Jean-Paul Sartre
Jean-Paul Sartre (teljes nevén Jean-Paul Charles Aymard Sartre) (Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) irodalmi Nobel-díjas francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20. századi francia filozófia vezéralakja.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jean-Paul Sartre · Többet látni »
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jog · Többet látni »
Jogfilozófia
A jogfilozófia, régiesen jogbölcselet a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jogfilozófia · Többet látni »
Johann Gottlieb Fichte
Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Johann Gottlieb Fichte · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
Karl Barth
Karl Barth (Bázel, 1886. május 10. – Bázel, 1968. december 10.) svájci protestáns teológus, a 20. századi keresztény teológia egyik legnagyobb alakja, a dialektikus teológia alapítója.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Karl Barth · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Karl Marx · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Kereszténység · Többet látni »
Kolera
A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Kolera · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Kultúra · Többet látni »
Lev Davidovics Trockij
Lev Davidovics Trockij, született Bronstejn (Janovka, Orosz Birodalom, 1879. november 7. – Coyoacán, ma Mexikóváros része, Mexikó, 1940. augusztus 21.) ukrán zsidó származású orosz-szovjet marxista politikus, forradalmár, az 1905-ös oroszországi forradalom, majd az 1917-es októberi orosz forradalom egyik vezéralakja, a Vörös Hadsereg megalapítója.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Lev Davidovics Trockij · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Logika · Többet látni »
Lukács György (filozófus)
Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Lukács György (filozófus) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Magyarország · Többet látni »
Martin Heidegger
Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Martin Heidegger · Többet látni »
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Materializmus · Többet látni »
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Metafizika · Többet látni »
Metafora
A metafora (ógörög: μεταφορά – átvitel) egyike a költői képeknek; összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép (ebben különbözik a metonímiától, amely inkább kapcsolódáson alapul).
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Metafora · Többet látni »
Német idealizmus
Immanuel Kant, a német idealista filozófia megteremtője A német idealizmus a német filozófia egyik kiemelkedő korszaka a 18. század végén, a 19. század elején.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Német idealizmus · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Németek · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Németország · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Növények · Többet látni »
Nürnberg
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Nürnberg · Többet látni »
Negáció
A negáció ("tagadás, visszautasítás") olyan logikai művelet, amely egy állítás igazságértékét az ellenkezőjére váltja.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Negáció · Többet látni »
November 14.
Névnapok: Aliz + Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és November 14. · Többet látni »
Objektivitás
Az objektivitás szó jelentése tárgyilagosság, elfogulatlanság, pártatlanság.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Objektivitás · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Platón · Többet látni »
Politikatudomány
A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Politikatudomány · Többet látni »
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Porosz Királyság · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és René Descartes · Többet látni »
Søren Aabye Kierkegaard
Søren Aabye Kierkegaard (kiejtés:, eredeti dán kiejtés: IPA) (Koppenhága, 1813. május 5. – Koppenhága, 1855. november 11.) dán filozófus és lutheránus teológus, a 19. század nagy magányos gondolkodója.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Søren Aabye Kierkegaard · Többet látni »
Spinoza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baruch Spinoza.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Spinoza · Többet látni »
Stuttgart
Stuttgart (svábul: Schduagert) a németországi Baden-Württemberg tartomány fővárosa és legnagyobb városa az ország délnyugati részén.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Stuttgart · Többet látni »
Szabadság (filozófia)
budapesti Szabadság-szobor A szabadság meglehetősen tág fogalom, amelyet az egyes filozófiai irányzatok különbözőképpen értelmeztek.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Szabadság (filozófia) · Többet látni »
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Szókratész · Többet látni »
Társadalom
Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Társadalom · Többet látni »
Tér (fizika)
Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Tér (fizika) · Többet látni »
Történelemfilozófia
A klasszikus történelemfilozófia vagy történetfilozófia Karl Löwith meghatározása szerint „a történelem olyan szisztematikus értelmezését jelöli, amelynek princípiuma összefüggést teremt a történeti események és következmények között, és egy végső értelemre vonatkoztatja őket”.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Történelemfilozófia · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Teológia · Többet látni »
Természetfilozófia
A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Természetfilozófia · Többet látni »
Turay Alfréd
Turay Alfréd (Budapest, 1944–) katolikus pap, pápai prelátus, teológus, filozófus, tanár.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Turay Alfréd · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Vallás · Többet látni »
Vallásfilozófia
A vallásfilozófia a vallásra irányuló filozófiai reflexió.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Vallásfilozófia · Többet látni »
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »
1770
Nincs leírás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1770 · Többet látni »
1801
Nincs leírás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1801 · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1802 · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1805 · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1806 · Többet látni »
1812
Nincs leírás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1812 · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1816 · Többet látni »
1817
Nincs leírás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1817 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1831 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 19. század · Többet látni »
1950-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Georg Wilhelm Friedrich Hegel és 1950-es évek · Többet látni »
