Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Állami Számvevőszék

Index Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát, és amely általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését.

31 kapcsolatok: Alkotmány, Alkotmánybíróság, Ausztria, Csehország, Domokos László (közgazdász), Domokos László (politikus), Európai Számvevőszék, Európai Unió, EUROSAI, Gajzágó Salamon, Hagelmayer István, Illiberális demokrácia, Karas Monika, Kovács Árpád (mérnök), Lengyelország, Magyar Köztársaság (1989–), Magyarország, Második világháború, NATO, Október 23., Országgyűlés, Osztrák–Magyar Monarchia, Szlovákia, Szlovénia, Visegrádi országok, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1868, 1870, 1914, 1989, 1990-es évek.

Alkotmány

archivedate.

Új!!: Állami Számvevőszék és Alkotmány · Többet látni »

Alkotmánybíróság

Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás.

Új!!: Állami Számvevőszék és Alkotmánybíróság · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Állami Számvevőszék és Ausztria · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: Állami Számvevőszék és Csehország · Többet látni »

Domokos László (közgazdász)

Domokos László (Békéscsaba, 1965. február 26. –) magyar közgazdász, az Állami Számvevőszék elnöke (2011–2022), 2011–2022 között a Költségvetési Tanács tagja.

Új!!: Állami Számvevőszék és Domokos László (közgazdász) · Többet látni »

Domokos László (politikus)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Domokos László (közgazdász).

Új!!: Állami Számvevőszék és Domokos László (politikus) · Többet látni »

Európai Számvevőszék

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió egyik hivatalos intézménye, melynek feladata ellenőrizni az Európai Unió intézményeinek pénzügyeit, valamint az európai forrásokból részesedő, illetve azokat kezelő szervezetek pénzügyeit és gazdálkodását.

Új!!: Állami Számvevőszék és Európai Számvevőszék · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: Állami Számvevőszék és Európai Unió · Többet látni »

EUROSAI

Az EUROSAI a „European Organisation of Supreme Audit Institutions” angol kifejezésből képzett mozaikszó.

Új!!: Állami Számvevőszék és EUROSAI · Többet látni »

Gajzágó Salamon

Gajzágó egy 1892-es fényképfelvételen (készítette: Ellinger Ede) Kerepesi temető: 30-0-17. Gajzágó Salamon (Túrpásztó, 1830. február 2. – Budapest, 1898. március 9.) valóságos belső titkos tanácsos, a Vaskoronarend lovagja, katona, az Állami Számvevőszék első elnöke, 1893-tól haláláig pedig a főrendiház tagja a magyar Országgyűlésben.

Új!!: Állami Számvevőszék és Gajzágó Salamon · Többet látni »

Hagelmayer István

Hagelmayer István (Dorog, 1933. november 7. – Budapest, 1997. október 26.) közgazdász, a magyar pénzelmélet továbbfejlesztője.

Új!!: Állami Számvevőszék és Hagelmayer István · Többet látni »

Illiberális demokrácia

Az illiberális demokrácia egy olyan kormányzati rendszer, melyben ugyan szabad választásokat tartanak, de a polgári szabadságjogok hiányosságai miatt a nép hatalma korlátozott.

Új!!: Állami Számvevőszék és Illiberális demokrácia · Többet látni »

Karas Monika

Karas Monika (Budapest, 1962. január 22. –) magyar újságíró, jogász, 2013-2021 között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnöke, a Magyar Média Mecenatúra Program koordinátora, 2021 óta az Állami Számvevőszék egyik alelnöke.

Új!!: Állami Számvevőszék és Karas Monika · Többet látni »

Kovács Árpád (mérnök)

Kovács Árpád (Szombathely, 1948. február 3.–) mérnök, közgazdász, egyetemi oktató, az Állami Számvevőszék elnöke 1997 és 2009 között, 2012.

Új!!: Állami Számvevőszék és Kovács Árpád (mérnök) · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Állami Számvevőszék és Lengyelország · Többet látni »

Magyar Köztársaság (1989–)

Az Alaptörvény 2012.

Új!!: Állami Számvevőszék és Magyar Köztársaság (1989–) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Állami Számvevőszék és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Állami Számvevőszék és Második világháború · Többet látni »

NATO

#ÁTIRÁNYÍTÁS Észak-atlanti Szerződés Szervezete Kategória:NATO.

Új!!: Állami Számvevőszék és NATO · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Új!!: Állami Számvevőszék és Október 23. · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Állami Számvevőszék és Országgyűlés · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Állami Számvevőszék és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Állami Számvevőszék és Szlovákia · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Állami Számvevőszék és Szlovénia · Többet látni »

Visegrádi országok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Visegrádi Együttműködés.

Új!!: Állami Számvevőszék és Visegrádi országok · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Állami Számvevőszék és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1868

Nincs leírás.

Új!!: Állami Számvevőszék és 1868 · Többet látni »

1870

Nincs leírás.

Új!!: Állami Számvevőszék és 1870 · Többet látni »

1914

Nincs leírás.

Új!!: Állami Számvevőszék és 1914 · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Állami Számvevőszék és 1989 · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Állami Számvevőszék és 1990-es évek · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »