Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Alumínium, Arany (kémiai elem), Arzén (elem), Atommag, Deutérium, Felezési idő, Foszfor, Hidrogén, Izotópok listája, Kémia, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kvark, Neutron, Nuklid, Prométium, Proton, Radioaktivitás, Radon, Rádium, Ródium, Rendszám (kémia), Tömegszám, Technécium, Trícium, Vegyjel.
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Új!!: Izotóp és Alumínium · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Izotóp és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Arzén (elem)
Arzén: (légykő, egérkő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.
Új!!: Izotóp és Arzén (elem) · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Izotóp és Atommag · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Izotóp és Deutérium · Többet látni »
Felezési idő
A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.
Új!!: Izotóp és Felezési idő · Többet látni »
Foszfor
A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
Új!!: Izotóp és Foszfor · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Izotóp és Hidrogén · Többet látni »
Izotópok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sablon:Izotópok listája.
Új!!: Izotóp és Izotópok listája · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Izotóp és Kémia · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Izotóp és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Izotóp és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Új!!: Izotóp és Kvark · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Izotóp és Neutron · Többet látni »
Nuklid
8O8-ra zoomolt nuklidtérkép, bomlásmódok szerint színezve A IUPAC „Arany Könyv” szerint a nuklid olyan atomfajta, melyet a tömegszáma, a rendszáma és a magjának energiaállapota határoz meg, feltéve, hogy az utóbbi közepes élettartama elég hosszú ahhoz, hogy megfigyelhető legyen.
Új!!: Izotóp és Nuklid · Többet látni »
Prométium
A prométium a lantanoidák közé tartozó ritkaföldfém, a periódusos rendszer 61. eleme.
Új!!: Izotóp és Prométium · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Izotóp és Proton · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: Izotóp és Radioaktivitás · Többet látni »
Radon
A radon a periódusos rendszer 86.
Új!!: Izotóp és Radon · Többet látni »
Rádium
A rádium (vegyjele Ra, rendszáma 88) egy radioaktív kémiai elem, az alkáliföldfémek csoportjának utolsó, 6.
Új!!: Izotóp és Rádium · Többet látni »
Ródium
A ródium kémiai elem, amelynek vegyjele Rh és a rendszáma 45.
Új!!: Izotóp és Ródium · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: Izotóp és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Tömegszám
A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma.
Új!!: Izotóp és Tömegszám · Többet látni »
Technécium
A technécium a legkisebb rendszámú kémiai elem, amelynek nincs stabil izotópja.
Új!!: Izotóp és Technécium · Többet látni »
Trícium
A trícium (jele: T vagy 3H) a hidrogén radioaktív izotópja.
Új!!: Izotóp és Trícium · Többet látni »
Vegyjel
A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele.
Új!!: Izotóp és Vegyjel · Többet látni »
