Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Bocskai István, Csatári Dániel, Egeres község, Egeres vára, Kolozs megye, Kolozs vármegye, Kolozsvár, Magyarország, Magyarvalkói régi ortodox templom, Maniu-gárda, Miklósi-Sikes Csaba, Nagyvenyim, Nádasmenti járás, Német nyelv, Október 20., Reformátusok, Román nyelv, Románia, Trianoni békeszerződés, 1263, 15. század, 1570, 1573, 1910, 1947, 1992.
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: Egeres és Bocskai István · Többet látni »
Csatári Dániel
Csatári Dániel (Barátka, 1927. október 16. – Budapest, 2008. január) történész.
Új!!: Egeres és Csatári Dániel · Többet látni »
Egeres község
Egeres község község Kolozs megyében, Romániában.
Új!!: Egeres és Egeres község · Többet látni »
Egeres vára
Egeres várkastélyának romjai Egeres faluban találhatók, a mai Romániában Kolozs megyében, Kalotaszeg vidékének É-i részén, a Nádas patak mentén.
Új!!: Egeres és Egeres vára · Többet látni »
Kolozs megye
Kolozs megye: közigazgatási egység Romániában.
Új!!: Egeres és Kolozs megye · Többet látni »
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Egeres és Kolozs vármegye · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Egeres és Kolozsvár · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Egeres és Magyarország · Többet látni »
Magyarvalkói régi ortodox templom
A magyarvalkói régi ortodox fatemplomot 1780-ban építették Szent Mihály arkangyal és Szent Gábriel arkangyal tiszteletére.
Új!!: Egeres és Magyarvalkói régi ortodox templom · Többet látni »
Maniu-gárda
A Maniu-gárdák (Voluntarii pentru Ardeal »Iuliu Maniu«) a második világháborúban létrejött román önkéntes, félkatonai szervezetek voltak Romániában.
Új!!: Egeres és Maniu-gárda · Többet látni »
Miklósi-Sikes Csaba
Miklósi-Sikes Csaba (Egeres, 1947. október 20. – Sümeg, 2023. november 27.) erdélyi magyar népművelő, újságíró, helytörténész, muzeológus.
Új!!: Egeres és Miklósi-Sikes Csaba · Többet látni »
Nagyvenyim
Nagyvenyim község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Egeres és Nagyvenyim · Többet látni »
Nádasmenti járás
A Nádasmenti járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Kolozsvár székhellyel.
Új!!: Egeres és Nádasmenti járás · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Egeres és Német nyelv · Többet látni »
Október 20.
Névnapok: Vendel + Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.
Új!!: Egeres és Október 20. · Többet látni »
Reformátusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Egeres és Reformátusok · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Egeres és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Egeres és Románia · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Egeres és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
1263
Nincs leírás.
Új!!: Egeres és 1263 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Egeres és 15. század · Többet látni »
1570
Nincs leírás.
Új!!: Egeres és 1570 · Többet látni »
1573
Nincs leírás.
Új!!: Egeres és 1573 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Egeres és 1910 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Egeres és 1947 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Egeres és 1992 · Többet látni »
