Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Világűr

Index Világűr

A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.

344 kapcsolatok: A halhatatlanság halála (regény), Aerodinamika, Alacsony Föld körüli pálya, Alan Shepard, Alapítvány (regény), Alapítvány és Birodalom, Alekszej Arhipovics Leonov, Amerikai Egyesült Államok, Ammónia, Anyag (fizika), Apollo-program, Apollo–11, Apollo–8, Apollo–Szojuz-program, Asztrobiológia, Asztrofizika, Atom, Augusztus 20., Augusztus 22., Augusztus 24., Augusztus 25., Augusztus 7., Az Úr hangja, Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai, Űridőjárás, Űrkutatás, Űrtörténelem, Én, a robot, Barna törpe, B–52 Stratofortress, Bejczy Antal, Belépés a légkörbe, Bolygó, Bolygókeletkezés, Callisto, Cape Canaveral Air Force Station, Celsius-fok, Ceres (törpebolygó), Chandra űrtávcső, Columbia űrrepülőgép, Compton űrtávcső, Copernicus, Csillag, Csillagászat, Csillagászati egység, Csillagászati színképelemzés, Csillagkapu (film), Csillagköd, Csillagok háborúja IV: Új remény, Dactyl (hold), ..., December 14., December 15., December 17., December 2., December 24., December 3., Dinamó, Edwin Aldrin, Edwin Hubble, Elektromágneses hullám, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Elliptikus galaxis, Eris (törpebolygó), Európai Űrügynökség, Európai Unió, Europa, Exobolygó, Exoszféra, Explorer–6, Fényév, Fénysebesség, Föld, Föld-típusú bolygók, Földsúroló kisbolygó, Február 3., Február 5., Fehér törpe, Fekete lyuk, Felhajtóerő (aerodinamika), Filament, Filozófia, Freedom 7, Galaxis, Galaxishalmaz, Galilei-holdak, Galileo, Galileo navigációs rendszer, Ganymedes, Gáz, Gázturbinás sugárhajtómű, Gömbhalmaz, Gemini–11, Gemini–6A, Gemini–7, Gemini–8, Gene Roddenberry, Geodézia, George Lucas, Georges Méliès, Geostacionárius pálya, Global Positioning System, Gravitáció, Halley-üstökös, Haumea (törpebolygó), Hélium, Hűha! jel, Hőmérséklet, Hidegháború, Hidrogén, Hintamanőver, Hold, Hold (égitesttípus), Holdséta, Hubble űrtávcső, Hubble-törvény, Hullócsillag, Ió (hold), Informatika, Io (hold), Isaac Asimov, Január 14., Január 2., Január 24., Január 4., Július 1., Július 15., Július 20., Július 21., Július 25., Július 26., Július 9., Június 16., Jules Verne, Jupiter, Jurij Alekszejevics Gagarin, Kármán Tódor, Kármán-vonal, Kelvin, Kilométer, Kisbolygó, Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Kozmikus por, Kozmológia, Lagrange-pont, Lajka (űrrepülés), Lakható övezet, Légkör, Lemeztektonika, Lentikuláris galaxis, Liberty Bell 7, Luna-program, Luna–1, Luna–10, Luna–16, Luna–2, Luna–9, Lunar Orbiter-program, Lunohod–1, Magellan űrszonda, Magfúzió, Magnetoszféra, Makemake (törpebolygó), Mariner–10, Mariner–2, Mariner–4, Mariner–9, Mars (bolygó), Mars Express, Marsz–3, Mágneses mező, Május 30., Május 5., Március 1., Március 16., Március 18., Március 29., Március 3., Március 31., Második Alapítvány, Műhold, Mercury-program, Merkúr, MESSENGER, Metán, Meteor, Meteorit, Meteorológia, Meteorológiai műhold, Mezoszféra, Mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás, Mir, Molekula, Nap, Napközelpont, Naprendszer, Napszél, NASA, Neil Armstrong, Nemzetközi Asztronautikai Szövetség, Nemzetközi Űrállomás, Nemzetközi Csillagászati Unió, Neptunusz, Neutroncsillag, Nitrogén, November 14., November 23., November 28., November 3., Nukleáris fegyver, Nyomás, Október 15., Október 18., Október 22., Október 4., Oort-felhő, Origo.hu, Outer Space Treaty, Oxigén, Pascal (mértékegység), Püthagorasz, Philip K. Dick, Phoenix, Pioneer–10, Pioneer–11, Pirx pilóta kalandjai, Planetáris köd, Pluto (törpebolygó), Proton, Protoplanetáris korong, Proxima Centauri, Ray Bradbury, Rádió, Rádiólokátor, Repülőgép, Retrográd mozgás, Sarki fény, Sötét anyag, Sci-fi, Sebesség, SETI, Skylab-program, Solaris (regény), SpaceShipOne, Spirálgalaxis, Spitzer űrtávcső, Stanisław Lem, Stanley Kubrick, Star Trek, Surveyor-program, Syncom–1, Szabálytalan galaxis, Szaljut-program, Szaljut–1, Szaturnusz, Szén-dioxid, Szeptember 1., Szeptember 13., Szeptember 24., Szeptember 29., Szeptember 5., Szilikátok (ásványtan), Szojuz–1, Szputnyik–1, Sztratoszféra, Szubszonikus sebesség, Szuperhalmaz, Szupernóva, Szuperszonikus sebesség, Szvetlana Szavickaja, Távközlési műhold, Tűzhányó, Tömeg, Törpegalaxis, Tejútrendszer, Televízió, Termoszféra, Titan (hold), Titán (hold), Tonna, Torlósugár-hajtómű, Trójai csoport, Triton (hold), Troposzféra, Uránusz, Utazás a Hold körül, Utazás a Holdba (film, 1902), Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova, Van Allen sugárzási öv, Vákuum, Vénusz, Víz, Vörös óriás, Vörös törpe, Venyera-program, Venyera–14, Venyera–16, Venyera–3, Venyera–7, Venyera–9, Viking-program, Világegyetem, Virgil Grissom, Vlagyimir Mihajlovics Komarov, Voszhod–2, Vosztok–1, Vosztok–6, Voyager-program, Voyager–1, Voyager–2, X–15, 1604, 1957, 1959, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1970, 1970-es évek, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1977, 1979, 1981, 1984, 1986, 1989, 1990-es évek, 1997, 2001: Űrodüsszeia, 2004, 2005, 2008, 2009, 243 Ida. Bővíteni index (294 több) »

A halhatatlanság halála (regény)

A halhatatlanság halála (eredeti angol címe: The End of Eternity) Isaac Asimov 1955-ben megjelent tudományos-fantasztikus regénye.

Új!!: Világűr és A halhatatlanság halála (regény) · Többet látni »

Aerodinamika

Mezőgazdasági repülőgép keltette örvény Az aerodinamika a hidrodinamika része, az áramló levegő, illetve más gázok törvényszerűségeit, az áramló gázban lévő test felületén ébredő erők keletkezését, változásait tanulmányozó tudomány.

Új!!: Világűr és Aerodinamika · Többet látni »

Alacsony Föld körüli pálya

Az alacsony Föld körüli pálya (Low Earth Orbit, rövidítve LEO) olyan műholdpálya, ahol a Föld felszínétől legfeljebb 2000 km távolságra lévő műholdak keringenek.

Új!!: Világűr és Alacsony Föld körüli pálya · Többet látni »

Alan Shepard

1971. február 5. Alan Bartlett Shepard, Jr. (Derry, New Hampshire, 1923. november 18. – Pebble Beach, Kalifornia, 1998. július 21.) ellentengernagy, az első amerikai űrhajós a világűrben, egyben az ötödikként a Holdra lépett ember.

Új!!: Világűr és Alan Shepard · Többet látni »

Alapítvány (regény)

Az Alapítvány (angolul: Foundation) Isaac Asimov klasszikus Alapítvány-trilógiájának első könyve.

Új!!: Világűr és Alapítvány (regény) · Többet látni »

Alapítvány és Birodalom

Az Alapítvány és Birodalom (angolul: Foundation and Empire) Isaac Asimov 1952-ben megjelent könyve, az Alapítvány-trilógia második része.

Új!!: Világűr és Alapítvány és Birodalom · Többet látni »

Alekszej Arhipovics Leonov

Alekszej Arhipovics Leonov (oroszul: Алексей Архипович Леонов; 1934. május 30. – 2019. október 11.) szovjet-orosz űrhajós és a légierő nyugalmazott marsallja.

Új!!: Világűr és Alekszej Arhipovics Leonov · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Világűr és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Ammónia

Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.

Új!!: Világűr és Ammónia · Többet látni »

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Új!!: Világűr és Anyag (fizika) · Többet látni »

Apollo-program

Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott.

Új!!: Világűr és Apollo-program · Többet látni »

Apollo–11

Az Apollo-program ötödik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt.

Új!!: Világűr és Apollo–11 · Többet látni »

Apollo–8

Az Apollo–8 volt az amerikai Apollo-program második olyan küldetése, amelyben emberek indultak a világűrbe, és egyben az első olyan, amelyben megközelítették a Holdat.

Új!!: Világűr és Apollo–8 · Többet látni »

Apollo–Szojuz-program

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szojuz–Apollo-program.

Új!!: Világűr és Apollo–Szojuz-program · Többet látni »

Asztrobiológia

baktériumokra emlékeztető, nanométeres képződmények Az asztrobiológia vagy exobiológia interdiszciplináris tudományág, mely a csillagászat, a biológia és a geológia azon területeit foglalja magába, melyek a földön kívüli élet eredetét, lehetőségeit, evolúcióját, valamint a földi élet esetleges földön kívüli eredetét vizsgálják.

Új!!: Világűr és Asztrobiológia · Többet látni »

Asztrofizika

Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.

Új!!: Világűr és Asztrofizika · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Világűr és Atom · Többet látni »

Augusztus 20.

Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.

Új!!: Világűr és Augusztus 20. · Többet látni »

Augusztus 22.

Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.

Új!!: Világűr és Augusztus 22. · Többet látni »

Augusztus 24.

Névnapok: Bertalan + Albert, Alberta, Albertin, Albertina, Alicia, Aliz, Barta, Bartal, Bartó, Barton, Bartos, Báruk, Berzsián, Detre, Erzsébet, Jonatán, Mihaéla, Szilvánusz, Taksony.

Új!!: Világűr és Augusztus 24. · Többet látni »

Augusztus 25.

Névnapok: Lajos, Patrícia + Délibáb, Elemér, Elmira, József, Marinetta, Tamás, Tomázia, Tomazina.

Új!!: Világűr és Augusztus 25. · Többet látni »

Augusztus 7.

Névnapok: Ibolya + Afrodité, Arabella, Áfra, Afrodita, Ajándok, Albert, Cseperke, Csepke, Donát, Donatella, Donátó, Kajetán, Kötöny, Szixtusz, Ulrik, Uránia, Vénusz.

Új!!: Világűr és Augusztus 7. · Többet látni »

Az Úr hangja

Az Úr hangja (eredeti lengyel címe Głos pana) Stanisław Lem tudományos-fantasztikus regénye, amely először 1968-ban jelent meg.

Új!!: Világűr és Az Úr hangja · Többet látni »

Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai

Az Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai (eredeti német cím: Raumpatrouille – Die phantastischen Abenteuer des Raumschiffs Orion) az első német sci-fi tévéfilmsorozat.

Új!!: Világűr és Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai · Többet látni »

Űridőjárás

A plazmaszféra ábrázolása a Föld körül „Az űridőjárás a központi csillag körül lévő napszél, magnetoszféra, ionoszféra és termoszféra állapotaiból tevődik össze, amik hatással vannak a űrben keringő eszközök teljesítményére és megbízhatóságára, továbbá a földi telepítésű technikai eszközök működésére és veszélyeztethetik az élőlények egészségét és életét.

Új!!: Világűr és Űridőjárás · Többet látni »

Űrkutatás

Az űrkutatás a földi légkörön túli környezetnek a világűrbe juttatott eszközökkel történő kutatásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Világűr és Űrkutatás · Többet látni »

Űrtörténelem

#ÁTIRÁNYÍTÁS Űrkorszak.

Új!!: Világűr és Űrtörténelem · Többet látni »

Én, a robot

Az Én, a robot Isaac Asimov tudományos fantasztikus novelláskötete, amit először a Gnome Press adott ki könyv formájában 1950-ben.

Új!!: Világűr és Én, a robot · Többet látni »

Barna törpe

A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.

Új!!: Világűr és Barna törpe · Többet látni »

B–52 Stratofortress

A B–52 Stratofortress a világ egyik legismertebb nehézbombázója (a Stratofortess név egyrészt a sztratoszféra meghódítására utal, a fortress pedig erődöt jelent, utalás a korábbi amerikai nehézbombázók, a B–17 Flying Fortress és a B–29 Superfortress neveire).

Új!!: Világűr és B–52 Stratofortress · Többet látni »

Bejczy Antal

Bejczy Antal (Sinatelep (Ercsi), 1930.

Új!!: Világűr és Bejczy Antal · Többet látni »

Belépés a légkörbe

Az Apollo parancsnoki kabin belépése a légkörbe – jól látható a hőpajzs izzása (művészi ábrázolás) A belépés a légkörbe az űrhajók, űrszondák vagy természetes eredetű tárgyak (meteorok, üstökösök) a világűrből kiindulva a légkörben való haladásának folyamata.

Új!!: Világűr és Belépés a légkörbe · Többet látni »

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Új!!: Világűr és Bolygó · Többet látni »

Bolygókeletkezés

''Keletkező bolygórendszer fantáziarajza a HD 113766 csillag körül. A protoplanetáris korong egyes tartományait a keletkező bolygók már tisztára söpörték, anyagát begyűjtötték.'' ''Protoplanetáris korongokba burkolódzó fiatal csillagok a Nagy Orion-ködben'' A bolygókeletkezés az a folyamat, melynek során a csillagok vagy protocsillagok körül keringő protoplanetáris korong anyagából bolygórendszerek keletkeznek.

Új!!: Világűr és Bolygókeletkezés · Többet látni »

Callisto

A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.

Új!!: Világűr és Callisto · Többet látni »

Cape Canaveral Air Force Station

Cape Canaveral az űrből Cape Canaveral Air Force Station (zöld színnel) és a Kennedy Űrközpont (szürke színnel) elhelyezkedése A Cape Canaveral Air Force Station az Egyesült Államok Légierejének (USAF) rakétaindításra szolgáló bázisa.

Új!!: Világűr és Cape Canaveral Air Force Station · Többet látni »

Celsius-fok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Celsius-skála.

Új!!: Világűr és Celsius-fok · Többet látni »

Ceres (törpebolygó)

A Ceres (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres; szimbólum) a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygóövben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén, részben Zách János Ferenc hozzájárulásával; nevét Ceres római istennő után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.Pitjeva, E. V.;, in Kurtz, D. W. (Ed.), Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy, 2004 A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú. Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat. Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik. Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel. Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a Vesta és a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát. A Dawn űrszonda VIR nevű műszere infravörös fényben képes volt nagy területen szerves anyagot kimutatni a Ceres felszínén. A szerves anyagok főleg egy nagyjából 1000 km²-es területen találhatók, például az Ernutet kráter belsejében, annak a déli peremén, továbbá a kráteren kívüli területen onnan délnyugat felé. Egy másik nagy terület, ahol szerves anyagok találhatók, a kráter északnyugati pereme és a kráterből kidobódott anyaggal borított rész. Több más, néhány négyzetkilométer kiterjedésű területen van még ilyen anyag, a krátertől nyugatra és keletre is. Szerves anyag található még az Inamahari kráter egy kisebb részén, ami az Ernutettől 400 km-re van.

Új!!: Világűr és Ceres (törpebolygó) · Többet látni »

Chandra űrtávcső

A Chandra űrtávcső (angolul: Chandra X-Ray Observatory) röntgencsillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat harmadik tagja.

Új!!: Világűr és Chandra űrtávcső · Többet látni »

Columbia űrrepülőgép

A Columbia (NASA Orbiter jelzése: OV-102) az első amerikai űrrepülőgép, és az első újrafelhasználható űreszköz, amelyet a világűrben kipróbáltak.

Új!!: Világűr és Columbia űrrepülőgép · Többet látni »

Compton űrtávcső

A Compton űrtávcső (Compton Gamma Ray Observatory, CGRO) az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat második tagja, a Hubble űrtávcső után.

Új!!: Világűr és Compton űrtávcső · Többet látni »

Copernicus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kopernikusz.

Új!!: Világűr és Copernicus · Többet látni »

Csillag

date.

Új!!: Világűr és Csillag · Többet látni »

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.

Új!!: Világűr és Csillagászat · Többet látni »

Csillagászati egység

A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.

Új!!: Világűr és Csillagászati egység · Többet látni »

Csillagászati színképelemzés

A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.

Új!!: Világűr és Csillagászati színképelemzés · Többet látni »

Csillagkapu (film)

A Csillagkapu (Stargate) színes amerikai–francia, 1994-ben bemutatott sci-fi film Roland Emmerich rendezésében.

Új!!: Világűr és Csillagkapu (film) · Többet látni »

Csillagköd

Az NGC 604 a Triangulum-galaxis egyik spirálkarjában található, 2.7 millió fényévre a Földtől. A köd belsejében csillagképződés zajlik. Az MyCn18 egy fiatal planetáris köd 8000 fényév távolságra. Ezt a hamisszínes felvételt a Hubble-űrtávcső készítette. A csillagköd vagy nebula csillagközi porból, gázból és plazmából álló csillagközi felhő.

Új!!: Világűr és Csillagköd · Többet látni »

Csillagok háborúja IV: Új remény

#ÁTIRÁNYÍTÁS Star Wars IV. rész – Egy új remény.

Új!!: Világűr és Csillagok háborúja IV: Új remény · Többet látni »

Dactyl (hold)

243 Idáról. Jobbra halványan látszik a Dactyl. A Dactyl egy kisméretű hold, mely a 243 Ida kisbolygó körül kering.

Új!!: Világűr és Dactyl (hold) · Többet látni »

December 14.

Névnapok: Szilárda + Agnabella, Agnella, Beriszló, Bertold, Boleszláv, Boroszló, Ders, Derzs, Konor, Konrád, Kurt, Szilárd, Szilárda.

Új!!: Világűr és December 14. · Többet látni »

December 15.

Névnapok: Valér + Detre, Dezsér, Dezsider, Dezső, Mária, Valérián.

Új!!: Világűr és December 15. · Többet látni »

December 17.

Névnapok: Lázár, Olimpia + Begónia, Belizár, Lázó.

Új!!: Világűr és December 17. · Többet látni »

December 2.

Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.

Új!!: Világűr és December 2. · Többet látni »

December 24.

Névnapok: Ádám, Éva + Adala, Adália, Adél, Adela, Adelaida, Adélia, Adelin, Alinka, Azálea, Délibáb, Evila, Evita, Hermina, Iringó, Léda, Mínea, Noé, Noémi, Vica.

Új!!: Világűr és December 24. · Többet látni »

December 3.

Névnapok: Ferenc, Olívia + Atala, Atália, Atika, Berend, Lúciusz, Xavér, Xavéria, Zoárd, Zoárda, Zuárd.

Új!!: Világűr és December 3. · Többet látni »

Dinamó

Dinamónak nevezzük azokat a villamos gépeket, amelyek mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő.

Új!!: Világűr és Dinamó · Többet látni »

Edwin Aldrin

#ÁTIRÁNYÍTÁS Buzz Aldrin.

Új!!: Világűr és Edwin Aldrin · Többet látni »

Edwin Hubble

Edwin Powell Hubble (Marshfield, Missouri, 1889. november 20. – San Marino, Kalifornia, 1953. szeptember 28.) amerikai csillagász, aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei, valamint felfedezte a kozmikus vöröseltolódást.

Új!!: Világűr és Edwin Hubble · Többet látni »

Elektromágneses hullám

#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.

Új!!: Világűr és Elektromágneses hullám · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Világűr és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Világűr és Elektron · Többet látni »

Elliptikus galaxis

A Messier 110, az Andromeda-köd egyik kísérője, elliptikus galaxis. Az elliptikus galaxisok a szabályos galaxisok egyik alcsoportja.

Új!!: Világűr és Elliptikus galaxis · Többet látni »

Eris (törpebolygó)

A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris A Hubble űrtávcső képe az Erisről, balra lefelé látható a Dysnomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Obszervatórium felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris (ideiglenesen, korábbi ragadványnevén Xéna; szimbólum) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben.

Új!!: Világűr és Eris (törpebolygó) · Többet látni »

Európai Űrügynökség

Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.

Új!!: Világűr és Európai Űrügynökség · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: Világűr és Európai Unió · Többet látni »

Europa

Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.

Új!!: Világűr és Europa · Többet látni »

Exobolygó

A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.

Új!!: Világűr és Exobolygó · Többet látni »

Exoszféra

A földi légkör szerkezete Az exoszféra a földi légkör legfelső, kb.

Új!!: Világűr és Exoszféra · Többet látni »

Explorer–6

Explorer–6 (angol: kutató) amerikai tudományos, Föld megfigyelő műhold.

Új!!: Világűr és Explorer–6 · Többet látni »

Fényév

A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.

Új!!: Világűr és Fényév · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Világűr és Fénysebesség · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Új!!: Világűr és Föld · Többet látni »

Föld-típusú bolygók

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőzetbolygó.

Új!!: Világűr és Föld-típusú bolygók · Többet látni »

Földsúroló kisbolygó

#ÁTIRÁNYÍTÁS Földközeli objektum.

Új!!: Világűr és Földsúroló kisbolygó · Többet látni »

Február 3.

Névnapok: Balázs + Airton, Arion, Ariton, Balmaz, Blazsena, Celerina, Csinszka, Izrael, Oszkár, Oszlár.

Új!!: Világűr és Február 3. · Többet látni »

Február 5.

Névnapok: Ágota, Ingrid + Abiáta, Adelaida, Adelheid, Agáta, Agrippína, Akilina, Alett, Alida, Elke, Eta, Etelka, Heidi, Izrael, Jáfet, Kájusz, Kolos, Kolozs, Léda, Modeszta, Modesztusz.

Új!!: Világűr és Február 5. · Többet látni »

Fehér törpe

A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.

Új!!: Világűr és Fehér törpe · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: Világűr és Fekete lyuk · Többet látni »

Felhajtóerő (aerodinamika)

Repülőgépre ható erők Az (aero)dinamikus felhajtóerő áramló közegbe helyezett testre ható erőnek az a komponense, mely merőleges az áramlás irányára.

Új!!: Világűr és Felhajtóerő (aerodinamika) · Többet látni »

Filament

#ÁTIRÁNYÍTÁS Filament (egyértelműsítő lap).

Új!!: Világűr és Filament · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Világűr és Filozófia · Többet látni »

Freedom 7

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mercury–Redstone–3.

Új!!: Világűr és Freedom 7 · Többet látni »

Galaxis

Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Új!!: Világűr és Galaxis · Többet látni »

Galaxishalmaz

''Az Abell 1689'' galaxishalmaz''. Nagy tömege miatt a távolabbi galaxisok képe a gravitációs lencsehatás miatt körívvé torzulva látszik'' ''A CL0024+17'' galaxishalmaz ''Az Abell 1835'' galaxishalmaz ''fekete-fehér képe'' A galaxishalmazok galaxisok csoportosulásai, a Világegyetem egyik legnagyobb, gravitációsan kötött objektumai, amelyek akár tízezer galaxist is tartalmazhatnak.

Új!!: Világűr és Galaxishalmaz · Többet látni »

Galilei-holdak

Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.

Új!!: Világűr és Galilei-holdak · Többet látni »

Galileo

A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.

Új!!: Világűr és Galileo · Többet látni »

Galileo navigációs rendszer

#ÁTIRÁNYÍTÁS Galileo (navigációs rendszer).

Új!!: Világűr és Galileo navigációs rendszer · Többet látni »

Ganymedes

A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.

Új!!: Világűr és Ganymedes · Többet látni »

Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.

Új!!: Világűr és Gáz · Többet látni »

Gázturbinás sugárhajtómű

Egy korai De Havilland Goblin II gázturbinás sugárhajtómű. Balra a centrifugálkompreszor, középen a csöves égésterek láthatók. A kép jobb oldalán a fúvócső, előtte pedig a turbina helyezkedik el. A gázturbinás sugárhajtómű olyan – elsősorban repülőgépeken alkalmazott – gázturbina, amelynél a nagy sebességgel kiáramló égéstermékek reakcióereje szolgáltatja a tolóerőt.

Új!!: Világűr és Gázturbinás sugárhajtómű · Többet látni »

Gömbhalmaz

A Messier 3 jelű gömbhalmaz NGC 104) gömbhalmaz A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen.

Új!!: Világűr és Gömbhalmaz · Többet látni »

Gemini–11

A Gemini–11, vagy hivatalos megjelölése szerint a Gemini XI az amerikai Gemini-program kilencedik emberes küldetése volt.

Új!!: Világűr és Gemini–11 · Többet látni »

Gemini–6A

A Gemini–6A (vagy hivatalos NASA megjelölése szerint a Gemini VIA) az amerikai Gemini-program negyedik emberes küldetése volt.

Új!!: Világűr és Gemini–6A · Többet látni »

Gemini–7

A Gemini–7, vagy hivatalos megjelölése szerint a Gemini VII volt az amerikai Gemini-program – felszállási sorrendjét tekintve – negyedik (jelölését és eredeti felszállási dátumát tekintve ötödik) emberes küldetése.

Új!!: Világűr és Gemini–7 · Többet látni »

Gemini–8

A Gemini–8, hivatalos megjelölése szerint Gemini VIII, az amerikai Gemini-program hatodik emberes küldetése volt.

Új!!: Világűr és Gemini–8 · Többet látni »

Gene Roddenberry

Eugene Wesley Roddenberry (El Paso, Texas, 1921. augusztus 19. – Santa Monica, Kalifornia, 1991. október 24.) amerikai forgatókönyvíró, producer és futurológus volt.

Új!!: Világűr és Gene Roddenberry · Többet látni »

Geodézia

Geodéta munkában Geodéta A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Világűr és Geodézia · Többet látni »

George Lucas

George Lucas (Modesto, Kalifornia, 1944. május 14. –) amerikai filmrendező, producer, szövegíró.

Új!!: Világűr és George Lucas · Többet látni »

Georges Méliès

Georges Méliès (Maries-Georges-Jean Méliès) (Párizs, 1861. december 8. – Párizs, 1938. január 21.) francia bűvész, filmrendező, színész, producer, forgatókönyvíró, operatőr.

Új!!: Világűr és Georges Méliès · Többet látni »

Geostacionárius pálya

Geostacionárius pálya (felülnézet) A földi megfigyelő számára mindkét műhold mozdulatlannak látszik Geostacionárius pálya (oldalnézet) A geostacionárius pálya (Geostationary Earth Orbit, GEO) olyan Föld körüli pálya, amely az Egyenlítő síkjában van, és amelyen egy objektumnak a keringési ideje megegyezik a Föld forgási sziderikus periódusával (23 óra, 56 perc, 4,1 másodperc).

Új!!: Világűr és Geostacionárius pálya · Többet látni »

Global Positioning System

GPS helymeghatározó alkalmazás gépkocsiban A Global Positioning System (GPS, Globális Helymeghatározó Rendszer) az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszer (GNSS).

Új!!: Világűr és Global Positioning System · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Új!!: Világűr és Gravitáció · Többet látni »

Halley-üstökös

A Halley-üstökös legkorábbi ábrázolása a bayeux-i kárpiton található (1066) A Halley-üstökös (kiejtése /ˈhælɪ/ (IPA)) (hivatalos nevén 1P/Halley) (Edmond Halley (1656–1742) angol csillagászról kapta nevét) a Kuiper-övből származó, rövid keringési idejű üstökös, amelyet minden 75-76.

Új!!: Világűr és Halley-üstökös · Többet látni »

Haumea (törpebolygó)

Neptunusz (szürke) pályája A Haumea (szimbólum) a Kuiper-övben keringő törpebolygó, kisbolygó-jelöléssel: (136108) Haumea.

Új!!: Világűr és Haumea (törpebolygó) · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Világűr és Hélium · Többet látni »

Hűha! jel

Rádióteleszkóp ''A ''„Big Ear”'' rádióteleszkóp által begyűjtött rádiójelek sorozata. Az idő a függőleges tengely mentén múlik (soronként 12 másodperc), az egymás melletti karakterek a rádióspektrum egymást követő hullámsávjai (10 kHz-enként), a karakterek a rádiósugárzás és a háttérzaj arányát mutatják. A nullák (üres helyek, ekkor csak háttérzaj van) és egyesek mellett, amelyek az egész kísérletre jellemzőek voltak, kiugrik az 1420,4 MHz-en a '''„6EQUJ5”''' jelsorozat'' ''A ''Hűha! jel'' forrásának lehetséges két égi helyzete, csillagtérképen bejelölve'' A Hűha! jel egy erős, keskenysávú rádiójel volt, amelyet Dr.

Új!!: Világűr és Hűha! jel · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Új!!: Világűr és Hőmérséklet · Többet látni »

Hidegháború

A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.

Új!!: Világűr és Hidegháború · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Világűr és Hidrogén · Többet látni »

Hintamanőver

Sebesség növelése hintamanőverrel Sebesség csökkentése hintamanőverrel A gravitációs hintamanőver az égi mechanikában és az űrhajózásban egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának és sebességének megváltoztatására.

Új!!: Világűr és Hintamanőver · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Új!!: Világűr és Hold · Többet látni »

Hold (égitesttípus)

Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.

Új!!: Világűr és Hold (égitesttípus) · Többet látni »

Holdséta

Buzz Aldrin, az Apollo–11 űrhajósa a Holdon, holdséta közben A holdséta az űrhajón kívüli tevékenység (EVA - Extra Vehicular Activity), közkeletűbb néven az űrséta egy speciális válfaja, amelynek során az űrhajós(ok) az űrhajóból a Hold felszínére száll(nak) ki és ott kutatómunkát végez(nek).

Új!!: Világűr és Holdséta · Többet látni »

Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

Új!!: Világűr és Hubble űrtávcső · Többet látni »

Hubble-törvény

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hubble–Lemaître-törvény.

Új!!: Világűr és Hubble-törvény · Többet látni »

Hullócsillag

#ÁTIRÁNYÍTÁS Meteor (csillagászat).

Új!!: Világűr és Hullócsillag · Többet látni »

Ió (hold)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Io (hold).

Új!!: Világűr és Ió (hold) · Többet látni »

Informatika

Az informatika önálló tudományág, amely a különböző eszközökkel – de különösen a számítógéppel – megvalósított információkezeléssel, azaz az információ megszerzésével, (gyűjtésével), feldolgozásával, tárolásával, sokszorosításával és továbbításával foglalkozik.

Új!!: Világűr és Informatika · Többet látni »

Io (hold)

Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.

Új!!: Világűr és Io (hold) · Többet látni »

Isaac Asimov

Isaac Asimov (született Iszaak Judovics Ozimov, oroszul Исаак Юдович Озимов, Petrovicsi, 1920. január 2. – New York, 1992. április 6.) oroszországi zsidó származású amerikai író és biokémikus.

Új!!: Világűr és Isaac Asimov · Többet látni »

Január 14.

Névnapok: Bódog + Ámon, Ámos, Edömér, Félix, Gotfrid, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Ilárion, Larion, Laurent, Malakiás, Oresztész, Orion, Uriás, Uriel, Uros, Vidor.

Új!!: Világűr és Január 14. · Többet látni »

Január 2.

Névnapok: Ábel + Acsád, Ákos, Aszpázia, Bazil, Bazsó, Bertold, Bodó, Ditmár, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Makár, Odiló, Odisszeusz, Stefánia, Stefi, Vászoly.

Új!!: Világűr és Január 2. · Többet látni »

Január 24.

Névnapok: Timót + Balár, Bános, Bertram, Erik, Erika, Ferenc, Metella, Miléna, Oxána, Surány, Surd, Szaléz, Szalók, Szénia, Taddeus, Tádé, Timóteus, Timóteusz, Vera, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Xénia.

Új!!: Világűr és Január 24. · Többet látni »

Január 4.

Névnapok: Leona, Titusz + Agamemnon, Aggeus, Amélia, Angéla, Angyal, Angyalka, Benáta, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Izabel, Izabell, Izabella, Rut.

Új!!: Világűr és Január 4. · Többet látni »

Július 1.

Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.

Új!!: Világűr és Július 1. · Többet látni »

Július 15.

Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.

Új!!: Világűr és Július 15. · Többet látni »

Július 20.

Névnapok: Illés + Aurél, Eliána, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Folkus, Jeromos, Margarét, Margaréta, Margarita, Margit, Marinella, Marinetta, Szoraja.

Új!!: Világűr és Július 20. · Többet látni »

Július 21.

Névnapok: Dániel, Daniella + Léna, Angéla, Angelina, Dalida, Dana, Daniéla, Danila, Daniló, Dános, Danuta, Darrell, Deniel, Elina, Enzó, Helén, Ilma, Ilona, Júlia, Julietta, Julilla, Julitta, Lőrinc, Zsüliett, Dzsulietta.

Új!!: Világűr és Július 21. · Többet látni »

Július 25.

Névnapok: Jakab, Kristóf + Dalibor, Jakus, Jákó, Jákob, Jakobina, Krisztofer, Szindbád, Talabér, Talabor, Talbot, Timur, Tomor, Valencia, Valentin, Valentina, Zsaklin.

Új!!: Világűr és Július 25. · Többet látni »

Július 26.

Névnapok: Anna, Anikó + Áhim, Anada, Anélia, Anéta, Anett, Anetta, Anettka, Anica, Aniella, Anika, Anilla, Anina, Anita, Anitra, Anka, Annadóra, Annaliza, Annalotti, Annarita, Annelin, Anni, Berill, Joachim, Joáhim, Joakim, Kisanna, Kisó, Nanett, Nanetta, Nina, Ninell, Ninett, Ninetta, Ninon, Panka, Panna, Panni, Penni, Taddeus, Tádé.

Új!!: Világűr és Július 26. · Többet látni »

Július 9.

Névnapok: Lukrécia + Bereniké, Detre, Eleonóra, Fausztia, Fausztina, Félix, Gotfrid, Hajna, Koppány, Leonóra, Margit, Marina, Marinella, Marinetta, Nóra, Réta, Vera, Verbéna, Verita, Veron, Verona, Veronika, Veronka.

Új!!: Világűr és Július 9. · Többet látni »

Június 16.

Névnapok: Jusztin + Ajtony, Arany, Aurélián, Bennó, Círus, Ferenc, Jusztián, Jusztina, Jusztínia, Péter, Pető, Tina, Tinetta.

Új!!: Világűr és Június 16. · Többet látni »

Jules Verne

Jules Gabriel Verne Jules Gabriel Verne (ejtsd: 'zsül gabriel vern'), magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.

Új!!: Világűr és Jules Verne · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Világűr és Jupiter · Többet látni »

Jurij Alekszejevics Gagarin

Gagarin repülő növendékként Szaratovban 1954-ben right Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – Novoszjolovo közelében Kirzsacsi járás, 1968. március 27.) orosz származású szovjet űrhajós, az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961.

Új!!: Világűr és Jurij Alekszejevics Gagarin · Többet látni »

Kármán Tódor

Szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán, született Kármán Tivadar Mihály (Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) magyar gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus repülés, a hiperszonikus áramlástan, valamint a rakétatechnológia és az űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek.

Új!!: Világűr és Kármán Tódor · Többet látni »

Kármán-vonal

archívdátum.

Új!!: Világűr és Kármán-vonal · Többet látni »

Kelvin

Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.

Új!!: Világűr és Kelvin · Többet látni »

Kilométer

A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).

Új!!: Világűr és Kilométer · Többet látni »

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.

Új!!: Világűr és Kisbolygó · Többet látni »

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás

WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.

Új!!: Világűr és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás · Többet látni »

Kozmikus por

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bolygóközi por.

Új!!: Világűr és Kozmikus por · Többet látni »

Kozmológia

A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.

Új!!: Világűr és Kozmológia · Többet látni »

Lagrange-pont

5 pontok stabilak. ''Az öt ''Lagrange-pont'' (zölddel jelölve), két, egymás körül keringő égitesthez (például Nap-sárga, Föld-kék) viszonyítva'' A Lagrange-pont (librációs pont, illetve L1, L2, L3, L4, L5 pontok) a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat.

Új!!: Világűr és Lagrange-pont · Többet látni »

Lajka (űrrepülés)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lajka (kutya).

Új!!: Világűr és Lajka (űrrepülés) · Többet látni »

Lakható övezet

A lakható övezet vagy lakhatósági zóna egy csillagrendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.

Új!!: Világűr és Lakható övezet · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Új!!: Világűr és Légkör · Többet látni »

Lemeztektonika

A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.

Új!!: Világűr és Lemeztektonika · Többet látni »

Lentikuláris galaxis

date.

Új!!: Világűr és Lentikuláris galaxis · Többet látni »

Liberty Bell 7

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mercury–Redstone–4.

Új!!: Világűr és Liberty Bell 7 · Többet látni »

Luna-program

A Luna-program (oroszul: Hold) keretében érték el a szovjet űrszondák először a Holdat.

Új!!: Világűr és Luna-program · Többet látni »

Luna–1

A Luna–1 szovjet űrszonda.

Új!!: Világűr és Luna–1 · Többet látni »

Luna–10

A Luna–10 (E-6S-206) második generációs szovjet holdautomata, a Luna-program része.

Új!!: Világűr és Luna–10 · Többet látni »

Luna–16

A Luna–16 (E-8-5-406-, Луна-16) harmadik generációs szovjet automatikus holdszonda.

Új!!: Világűr és Luna–16 · Többet látni »

Luna–2

A Luna–2 (Luna E–1–6) (a nemzetközi sajtóban esetenként: Lunyik-2) a szovjet Luna-program második, Hold felé indított űrszondája.

Új!!: Világűr és Luna–2 · Többet látni »

Luna–9

A Luna–9 (Luna E–6M) (oroszul: Hold) második generációs szovjet holdautomata, a Luna-program része.

Új!!: Világűr és Luna–9 · Többet látni »

Lunar Orbiter-program

Lunar Orbiter-1 (NASA) A Lunar Orbiter-program öt Hold körül keringő űrszondából állt, melyek 1966 és 1967 között végezték a holdfelszín fényképezését.

Új!!: Világűr és Lunar Orbiter-program · Többet látni »

Lunohod–1

A Lunohod–1 az első, ember alkotta, Holdra juttatott automata holdjármű.

Új!!: Világűr és Lunohod–1 · Többet látni »

Magellan űrszonda

A NASA Magellan űrszondája több mint négy évig gyűjtött adatokat a Vénuszról.

Új!!: Világűr és Magellan űrszonda · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Új!!: Világűr és Magfúzió · Többet látni »

Magnetoszféra

A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, melyben az égitest mágneses tere befolyásolja a töltött részecskéket.

Új!!: Világűr és Magnetoszféra · Többet látni »

Makemake (törpebolygó)

A Makemake (kiejtése: írás szerint; szimbólum) a Kuiper-övben található törpebolygó.

Új!!: Világűr és Makemake (törpebolygó) · Többet látni »

Mariner–10

Mariner–10 az amerikai Mariner-program tizedik űrszondája.

Új!!: Világűr és Mariner–10 · Többet látni »

Mariner–2

Mariner–2 az amerikai Mariner-program második űrszondája, Vénusz-szonda.

Új!!: Világűr és Mariner–2 · Többet látni »

Mariner–4

A Mariner–4 az amerikai Mariner-program negyedik űrszondája.

Új!!: Világűr és Mariner–4 · Többet látni »

Mariner–9

Mariner–9 az amerikai Mariner-program kilencedik űrszondája, Mars-szonda.

Új!!: Világűr és Mariner–9 · Többet látni »

Mars (bolygó)

Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Világűr és Mars (bolygó) · Többet látni »

Mars Express

A Mars Express az első európai marskutató űrszonda.

Új!!: Világűr és Mars Express · Többet látni »

Marsz–3

A Marsz–3 a szovjet Marsz-program harmadik, sikeresen elinduló űrszondája.

Új!!: Világűr és Marsz–3 · Többet látni »

Mágneses mező

A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.

Új!!: Világűr és Mágneses mező · Többet látni »

Május 30.

Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.

Új!!: Világűr és Május 30. · Többet látni »

Május 5.

Névnapok: Györgyi + Angelus, Angelusz, Árvácska, Erna, Ernella, Gotárd, Gothárd, Györe, György, Györgyike, Györk, Györke, Iduna, Irén, Iréne, Irina, Judit, Jutka, Jutta, Kocsárd, Merima, Nyék, Piusz, Viola.

Új!!: Világűr és Május 5. · Többet látni »

Március 1.

A római és a Julián naptárban ez az újév napja.

Új!!: Világűr és Március 1. · Többet látni »

Március 16.

Névnapok: Henrietta + Ábris, Bálint, Cirják, Cirjék, Eszmeralda, Euzébia, Geréb, Gereben, Hamlet, Harriet, Helmut, Hendrik, Henriett, Henrik, Herbert, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Jetta, Jetti, Nóna, Nónusz, Őzike, Valentin, Vidor, Zádor.

Új!!: Világűr és Március 16. · Többet látni »

Március 18.

Névnapok: Sándor, Ede + Alexa, Alexander, Alexandra, Cirill, Ében, Eduárd, Edvárd, Edvarda, Kirill, Nárcisz, Narcissza, Narcisszusz, Szalvátor, Szandra, Szibill, Szibilla.

Új!!: Világűr és Március 18. · Többet látni »

Március 29.

Névnapok: Auguszta + Augusztina, Baracs, Barancs, Bercel, Bertold, Bertolda, Cirill, Dioméd, Gerle, Jónás, Kirill, Lestár.

Új!!: Világűr és Március 29. · Többet látni »

Március 3.

Névnapok: Kornélia + Frederik, Frigyes, Gunda, Irma, Kámea, Kamilla, Kornél, Kunigunda, Marinusz, Mirkó, Nelli, Oszkár, Ticiána.

Új!!: Világűr és Március 3. · Többet látni »

Március 31.

Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.

Új!!: Világűr és Március 31. · Többet látni »

Második Alapítvány

A Második Alapítvány (angolul: Second Foundation) Isaac Asimov 1953-ban megjelent regénye, a klasszikus Alapítvány-trilógia harmadik kötete.

Új!!: Világűr és Második Alapítvány · Többet látni »

Műhold

A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.

Új!!: Világűr és Műhold · Többet látni »

Mercury-program

A Mercury-program logója A Mercury-program az Amerikai Egyesült Államok első, emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt.

Új!!: Világűr és Mercury-program · Többet látni »

Merkúr

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.

Új!!: Világűr és Merkúr · Többet látni »

MESSENGER

A MESSENGER (MErcury: Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) a Discovery-program hetedik űrszondája, a Merkúr bolygó első műholdja.

Új!!: Világűr és MESSENGER · Többet látni »

Metán

A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.

Új!!: Világűr és Metán · Többet látni »

Meteor

#ÁTIRÁNYÍTÁS Meteor (csillagászat).

Új!!: Világűr és Meteor · Többet látni »

Meteorit

A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.

Új!!: Világűr és Meteorit · Többet látni »

Meteorológia

Műholdkép az Emily hurrikánról (2005) július 11-én A meteorológia (régies nevén légtüneménytan) az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág.

Új!!: Világűr és Meteorológia · Többet látni »

Meteorológiai műhold

Egy meteorológiai műhold, az amerikai GOES–8 A meteorológiai műhold a műholdak egyik típusa, melynek célja egy égitest időjárásának és éghajlatának figyelése.

Új!!: Világűr és Meteorológiai műhold · Többet látni »

Mezoszféra

A légkör szerkezete A mezoszféra (görög: mezosz.

Új!!: Világűr és Mezoszféra · Többet látni »

Mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás.

Új!!: Világűr és Mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás · Többet látni »

Mir

A Mir (oroszul: Мир, jelentése: béke vagy világ) egy szovjet űrállomás, az emberiség első hosszú távú kutatóállomása a világűrben.

Új!!: Világűr és Mir · Többet látni »

Molekula

Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Új!!: Világűr és Molekula · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Világűr és Nap · Többet látni »

Napközelpont

#ÁTIRÁNYÍTÁSPerihélium.

Új!!: Világűr és Napközelpont · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Világűr és Naprendszer · Többet látni »

Napszél

plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

Új!!: Világűr és Napszél · Többet látni »

NASA

A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.

Új!!: Világűr és NASA · Többet látni »

Neil Armstrong

A Fehér Házban. Armstrong jobbról a második Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. – Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai űrhajós, az első ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát.

Új!!: Világűr és Neil Armstrong · Többet látni »

Nemzetközi Asztronautikai Szövetség

Az IAF logója A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF), egy Párizsban székelő nemzetközi szervezet, amelyet 1951-ben alapítottak civil szervezetként, hogy kapcsolatot alakítsanak ki a világ tudósai közt között szerte a világon, és,hogy információkat gyujtsenek a nemzetközi űrügyi együttműködés érdekében.

Új!!: Világűr és Nemzetközi Asztronautikai Szövetség · Többet látni »

Nemzetközi Űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás az építés befejezése után (az eredeti tervek szerint) A Nemzetközi Űrállomás (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése: MKSZ) egy alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomás.

Új!!: Világűr és Nemzetközi Űrállomás · Többet látni »

Nemzetközi Csillagászati Unió

A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet.

Új!!: Világűr és Nemzetközi Csillagászati Unió · Többet látni »

Neptunusz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Neptunusz (bolygó).

Új!!: Világűr és Neptunusz · Többet látni »

Neutroncsillag

alt.

Új!!: Világűr és Neutroncsillag · Többet látni »

Nitrogén

A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.

Új!!: Világűr és Nitrogén · Többet látni »

November 14.

Névnapok: Aliz + Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.

Új!!: Világűr és November 14. · Többet látni »

November 23.

Névnapok: Kelemen, Klementina + Dániel, Daniló, Dános, Felicita, Felicitás, Felicitász, Kelemér, Kelen, Klélia, Klemencia, Klementin, Kolumbán.

Új!!: Világűr és November 23. · Többet látni »

November 28.

Névnapok: Stefánia + Dezdemóna, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Stefi, Szókratész, Terensz, Terestyén, Trisztán.

Új!!: Világűr és November 28. · Többet látni »

November 3.

Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.

Új!!: Világűr és November 3. · Többet látni »

Nukleáris fegyver

Nagaszaki bombázása, 1945. augusztus 9-én Teller Ede A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik.

Új!!: Világűr és Nukleáris fegyver · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Világűr és Nyomás · Többet látni »

Október 15.

Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.

Új!!: Világűr és Október 15. · Többet látni »

Október 18.

Névnapok: Lukács + Ambrus, Jusztusz.

Új!!: Világűr és Október 18. · Többet látni »

Október 22.

Névnapok: Előd + Admira, Inge, Ingeborg, Kordélia, Koren, Korina, Korinna, Mária, Mirabel, Mirabella, Szalóme, Szulamit, Várkony, Vilibald.

Új!!: Világűr és Október 22. · Többet látni »

Október 4.

Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.

Új!!: Világűr és Október 4. · Többet látni »

Oort-felhő

Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy – csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.

Új!!: Világűr és Oort-felhő · Többet látni »

Origo.hu

Az Origo.hu – vagy csak Origo – Magyarország egyik legismertebb kormányközeli hírportálja.

Új!!: Világűr és Origo.hu · Többet látni »

Outer Space Treaty

400px Az Outer Space Treaty (ritkán használt magyar fordítással Világűrszerződés), hivatalos magyar nevén a Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket (angolul Treaty on Principles Governing the Activities of States in the Exploration and Use of Outer Space, including the Moon and Other Celestial Bodies) egy nemzetközi egyezmény, melynek fő rendelkezése, hogy az aláíró felek nem helyeznek el tömegpusztító fegyvereket az űrben és más égitesteken.

Új!!: Világűr és Outer Space Treaty · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Világűr és Oxigén · Többet látni »

Pascal (mértékegység)

A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben.

Új!!: Világűr és Pascal (mértékegység) · Többet látni »

Püthagorasz

Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.

Új!!: Világűr és Püthagorasz · Többet látni »

Philip K. Dick

Philip Kindred Dick (Chicago, 1928. december 16. – Santa Ana, 1982. március 2.) amerikai sci-fi író, aki a műfajt alapjaiban változtatta meg.

Új!!: Világűr és Philip K. Dick · Többet látni »

Phoenix

Phoenix (ejtsd: fínix) az amerikai Arizona állam legnagyobb városa, egyben fővárosa is, az Amerikai Egyesült Államok ötödik legnépesebb városa.

Új!!: Világűr és Phoenix · Többet látni »

Pioneer–10

Pioneer–10 (angol: úttörő) amerikai bolygóközi űrszonda, amit a Pioneer-program keretében indítottak a Jupiter körzetébe.

Új!!: Világűr és Pioneer–10 · Többet látni »

Pioneer–11

Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.

Új!!: Világűr és Pioneer–11 · Többet látni »

Pirx pilóta kalandjai

A Pirx pilóta kalandjai (eredetileg lengyelül Opowieści O Pilocie Pirxie) Stanisław Lem lengyel sci-fi-író novelláskötete.

Új!!: Világűr és Pirx pilóta kalandjai · Többet látni »

Planetáris köd

A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.

Új!!: Világűr és Planetáris köd · Többet látni »

Pluto (törpebolygó)

Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.

Új!!: Világűr és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és Proton · Többet látni »

Protoplanetáris korong

Protoplanetáris korongok az Orion-köd fiatal csillagai körül, a Hubble űrtávcső felvétele Éléről látszó protoplanetáris korong az AU Microscopii csillag körül. A csillag képe ki van takarva Lapjáról látszó protoplanetáris korong a HD 107146 csillag körül. A csillag képe ki van takarva A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek.

Új!!: Világűr és Protoplanetáris korong · Többet látni »

Proxima Centauri

A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.

Új!!: Világűr és Proxima Centauri · Többet látni »

Ray Bradbury

Ray Douglas Bradbury (Waukegan, Illinois, 1920. augusztus 22. – Los Angeles, 2012. június 5.) amerikai író, a science fiction irodalom egyik óriása.

Új!!: Világűr és Ray Bradbury · Többet látni »

Rádió

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rádió (egyértelműsítő lap).

Új!!: Világűr és Rádió · Többet látni »

Rádiólokátor

Nagy hatótávolságú rádiólokátor antennája Pave Paws típusú korai rakétariasztó lokátor alt.

Új!!: Világűr és Rádiólokátor · Többet látni »

Repülőgép

Boeing 747-es repülőgép A repülőgép a levegőnél nehezebb olyan közlekedési eszköz, mely a légkörben halad, merev felületei és a levegő reakcióerejéből keletkező felhajtóerő segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására, illetve megtartására képes motor vagy hajtómű segítségével.

Új!!: Világűr és Repülőgép · Többet látni »

Retrográd mozgás

Mars látszólagos retrográd mozgása az égbolton, 2003-ban A Mars retrográd mozgásának ábrázolása a geocentrikus világkép alapján(Johannes Kepler illusztrációja az ''Astronomia Nova'' 1609-es kiadásában) Retrográd mozgásnak nevezzük a csillagászatban egy természetes vagy mesterséges égitest olyan mozgását, ami az adott rendszerben lévő legtöbb égitest mozgásával ellentétes irányú.

Új!!: Világűr és Retrográd mozgás · Többet látni »

Sarki fény

Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.

Új!!: Világűr és Sarki fény · Többet látni »

Sötét anyag

Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.

Új!!: Világűr és Sötét anyag · Többet látni »

Sci-fi

Világok harca'' című regényében (Henrique Alvim Corrêa illusztrációja) A sci-fi (ejtsd ~ 'szki-fi' vagy 'szi-fi') az angol: science fiction (ejtsd ~ 'szájensz fiksön') kifejezés rövidítése.

Új!!: Világűr és Sci-fi · Többet látni »

Sebesség

A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.

Új!!: Világűr és Sebesség · Többet látni »

SETI

Caddle Föld zászlója A Hűha! jelet rögzítő papír Az Arecibo Obszervatórium antennája A SETI@Home program képernyőfotója, mellyel a rádióteleszkópok által rögzített adatokban otthon folyik a kutatás idegen rádiójelek után A SETI (angolul „Search for Extra-Terrestrial Intelligence”, azaz a „földön kívüli intelligencia keresése”) interdiszciplináris tudományág, melynek célja a földön kívüli, intelligens élet felfedezése.

Új!!: Világűr és SETI · Többet látni »

Skylab-program

A Skylab–program az Amerikai Egyesült Államok negyedik űrprogramja volt a Holdra szállást sikerrel teljesítő Apollo-programot követően 1973-1974 között, egyben ez lett az első amerikai űrállomás a világűrben, számos rekordot megdöntve, többek között a maga idejében a valaha Föld körüli pályára állított űreszköz rekordját.

Új!!: Világűr és Skylab-program · Többet látni »

Solaris (regény)

A Solaris Stanisław Lem science fiction regénye, melyet először Varsóban, 1961-ben adtak ki.

Új!!: Világűr és Solaris (regény) · Többet látni »

SpaceShipOne

A SpaceShipOne többször felhasználható, légi indítású űrrepülőgép, melyet Burt Rutan vállalata, a Scaled Composites fejlesztett ki, kizárólag magántőke felhasználásával, űrturisták szállítására.

Új!!: Világűr és SpaceShipOne · Többet látni »

Spirálgalaxis

Vadászebek csillagképben. Lapjáról látunk rá, az egyik spirálkarvégén látható legnagyobb kísérőgalaxisa, az NGC 5195. Spirálkarjaiban fiatal, kék csillagok nyílthalmazai mellett vörösen fénylenek a H II régiók, melyekben csillagkeletkezés zajlik halo, valamint középen a galaxismag A spirálgalaxisok a szabályos galaxisok egyik fő csoportja, melyeknél a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok helyezkednek el.

Új!!: Világűr és Spirálgalaxis · Többet látni »

Spitzer űrtávcső

A Spitzer űrtávcső (angolul: Spitzer Space Telescope, korábbi név: Space Infrared Telescope Facility, rövidítve: SIRTF vagy SST) egy infravörös tartományban működő csillagászati műhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat negyedik, egyben utolsó tagja.

Új!!: Világűr és Spitzer űrtávcső · Többet látni »

Stanisław Lem

Stanisław Herman Lem (ejtsd: Sztányiszuáf Hermán Lem)() (Lwów, Lengyelország, 1921. szeptember 12. – Krakkó, 2006. március 27.) lengyel science fiction-író.

Új!!: Világűr és Stanisław Lem · Többet látni »

Stanley Kubrick

Stanley Kubrick (Bronx, New York, 1928. július 26. – Harpenden, Hertfordshire, 1999. március 7.) amerikai filmrendező és producer, akit a 20.

Új!!: Világűr és Stanley Kubrick · Többet látni »

Star Trek

A Star Trek gyűjtőcím, amely tizenegy, jelenleg összesen 821 részes sci-fi, egymással nagyon szoros kronológiai és tartalmi függőségi viszonyban lévő filmsorozatot, két rajzfilmsorozatot, tizenhárom egész estés mozifilmet és több száz regényt, képregényt és videójátékot takar.

Új!!: Világűr és Star Trek · Többet látni »

Surveyor-program

Surveyor holdszonda A Surveyor-programban 1966-tól 1968-ig hét űrszondát küldtek a Hold felszínére leszálló egységként, melyek közül öt sikeres sima leszállást hajtott végre.

Új!!: Világűr és Surveyor-program · Többet látni »

Syncom–1

A Syncom–1 a tervek szerint geostacionárius pályára állítandó, első amerikai távközlési műhold.

Új!!: Világűr és Syncom–1 · Többet látni »

Szabálytalan galaxis

A Kis Magellán-felhő, az egyik legközelebbi szabálytalan galaxis A Messier 82 a Hubble űrtávcső felvételén A szabálytalan galaxisok olyan galaxisok, amelyeknél központi mag és szimmetriatengely sem figyelhető meg.

Új!!: Világűr és Szabálytalan galaxis · Többet látni »

Szaljut-program

Az Almaz típusú űrállomás rajza A Szaljut-program szovjet űrállomásprogram, melynek keretében katonai és polgári célú űrállomásokat állítottak pályára.

Új!!: Világűr és Szaljut-program · Többet látni »

Szaljut–1

A Szaljut–1 és egy Szojuz 7K–OKSZ típusú űrhajó Szaljut–1 (oroszul: Салют 1) volt az első szovjet emberes teszt űrállomás, amely hosszútávú szolgálatra űrhajósokat fogadott (eredeti neve Zarja, a Szaljut nevet később kapta).

Új!!: Világűr és Szaljut–1 · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Új!!: Világűr és Szaturnusz · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Világűr és Szén-dioxid · Többet látni »

Szeptember 1.

Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.

Új!!: Világűr és Szeptember 1. · Többet látni »

Szeptember 13.

Névnapok: Kornél + Amadil, Amáta, Krizsán, Ludovika, Lujza, Mór, Móric, Polixénia.

Új!!: Világűr és Szeptember 13. · Többet látni »

Szeptember 24.

Névnapok: Gellért, Mercédesz + Gerda, Gerhárd, Giszmunda, Grizelda, Grizeldisz, Mária, Meredisz, Zelda.

Új!!: Világűr és Szeptember 24. · Többet látni »

Szeptember 29.

Névnapok: Mihály + Gábor, Gabos, Gábriel, Gabriella, Kapolcs, Mikes, Rafael, Ráfis.

Új!!: Világűr és Szeptember 29. · Többet látni »

Szeptember 5.

Névnapok: Lőrinc, Viktor + Albert, Alpár, Bertina, Enzó, Larina, Ofélia, Romulusz, Tárkány, Viktorina.

Új!!: Világűr és Szeptember 5. · Többet látni »

Szilikátok (ásványtan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilikátásványok.

Új!!: Világűr és Szilikátok (ásványtan) · Többet látni »

Szojuz–1

A Szojuz–1 (oroszul: Союз 1; szövetség) volt a Szojuz-program első kísérleti, emberes űrrepülése.

Új!!: Világűr és Szojuz–1 · Többet látni »

Szputnyik–1

A Szputnyik–1 (oroszul: Спутник-1), vagy más jelzéssel PSZ–1 (PSZ – Prosztyejsij Szputnyik) szovjet műhold.

Új!!: Világűr és Szputnyik–1 · Többet látni »

Sztratoszféra

A légkör szerkezete A sztratoszféra a Föld légkörének azon rétege, amelyben a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el.

Új!!: Világűr és Sztratoszféra · Többet látni »

Szubszonikus sebesség

Technikai jelző, latinosan képzett szó, tükörfordítás szerint hang alatti a jelentése.

Új!!: Világűr és Szubszonikus sebesség · Többet látni »

Szuperhalmaz

A szuperhalmaz kisebb galaxishalmazok csoportja, mely rendszerint legalább 3, de akár 10 halmazból is állhat, maximális terjedelmük mintegy 200 millió fényév.

Új!!: Világűr és Szuperhalmaz · Többet látni »

Szupernóva

Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

Új!!: Világűr és Szupernóva · Többet látni »

Szuperszonikus sebesség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szuperszonikus repülés.

Új!!: Világűr és Szuperszonikus sebesség · Többet látni »

Szvetlana Szavickaja

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja.

Új!!: Világűr és Szvetlana Szavickaja · Többet látni »

Távközlési műhold

Egy Milstar amerikai katonai kommunikációs hold A távközlési műholdak olyan műholdak, melyek célja a telekommunikáció segítése rádió- és mikrohullámú frekvenciákat használva.

Új!!: Világűr és Távközlési műhold · Többet látni »

Tűzhányó

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Új!!: Világűr és Tűzhányó · Többet látni »

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Új!!: Világűr és Tömeg · Többet látni »

Törpegalaxis

Az NGC 4449 Szabálytalan törpegalaxis a Hubble űrtávcső felvételén A Pisces Törpegalaxis (LGS–3, szabálytalan törpegalaxis) A Sagittarius törpegalaxis a Hubble űrtávcső felvételén. A képen láthatóak az igen halvány galaxist alkotó fényesebb csillagok A törpegalaxis olyan galaxis, amely néhány milliárd csillagnyi tömegű, ellentétben a normális galaxisok több százmilliárd csillagnyi tömegével.

Új!!: Világűr és Törpegalaxis · Többet látni »

Tejútrendszer

A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.

Új!!: Világűr és Tejútrendszer · Többet látni »

Televízió

Az első televíziók egyikéről adott tudósítás a Tolnai Világlapja oldalán, 1928-ban A televízió, röviden tévé vagy betűszóval tv, képek és hangok távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék.

Új!!: Világűr és Televízió · Többet látni »

Termoszféra

A légkör szerkezete A termoszféra a légkörben a mezoszféra és az exoszféra között helyezkedik el, 85 km-től kb.

Új!!: Világűr és Termoszféra · Többet látni »

Titan (hold)

A Titan (görög Τιτάνας) a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Naprendszer második legnagyobb holdja a Ganymedes után.

Új!!: Világűr és Titan (hold) · Többet látni »

Titán (hold)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Titan (hold).

Új!!: Világűr és Titán (hold) · Többet látni »

Tonna

A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű.

Új!!: Világűr és Tonna · Többet látni »

Torlósugár-hajtómű

René Lorin francia mérnök torlósugár hajtóművének vázlata A NASA torlósugár hajtású rakétája A torlósugár-hajtómű a sugárhajtómű egyik fajtája.

Új!!: Világűr és Torlósugár-hajtómű · Többet látni »

Trójai csoport

3 pontban keringó Hilda-kisbolygók 5 pontok stabilak. Az öt Lagrange-pont a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. A trójai csoport pozíciója 2008. december 21-én Max Wolf, aki felfedezte a Nap-Jupiter rendszer trójai csoportjának első kisbolygóját Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók, Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak.

Új!!: Világűr és Trójai csoport · Többet látni »

Triton (hold)

A Triton a Naprendszer hetedik és a Neptunusz legnagyobb holdja.

Új!!: Világűr és Triton (hold) · Többet látni »

Troposzféra

A légkör szerkezete A troposzféra a Föld légkörének azon legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik.

Új!!: Világűr és Troposzféra · Többet látni »

Uránusz

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.

Új!!: Világűr és Uránusz · Többet látni »

Utazás a Hold körül

Az Utazás a Hold körül (Autour de la Lune) Jules Verne francia író 1870-ben megjelent tudományos regénye, sci-fije, az 1865-ben írt Utazás a Holdba folytatása, befejezése.

Új!!: Világűr és Utazás a Hold körül · Többet látni »

Utazás a Holdba (film, 1902)

Az Utazás a Holdba (eredeti cím: Le Voyage dans la lune) 1902-ben bemutatott fekete-fehér tudományos-fantasztikus némafilm.

Új!!: Világűr és Utazás a Holdba (film, 1902) · Többet látni »

Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova

Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova (cirill betűkkel: Валентина Владимировна Терешкова; Bolsoje Maszlennyikovo, 1937. március 6. –) szovjet űrhajós, az első nő a világűrben.

Új!!: Világűr és Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova · Többet látni »

Van Allen sugárzási öv

A Van Allen-övek sematikus rajza (a Föld forgási tengelye és a mágneses tengely jelölésével) A Van Allen sugárzási övezet (röviden: Van Allen-öv) a Föld feletti, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó dupla réteg, mely tóruszokra hasonlít.

Új!!: Világűr és Van Allen sugárzási öv · Többet látni »

Vákuum

A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.

Új!!: Világűr és Vákuum · Többet látni »

Vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.

Új!!: Világűr és Vénusz · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Világűr és Víz · Többet látni »

Vörös óriás

A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.

Új!!: Világűr és Vörös óriás · Többet látni »

Vörös törpe

Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.

Új!!: Világűr és Vörös törpe · Többet látni »

Venyera-program

A szovjet Venyera-program keretében 1961 és 1983 között 16 űrszondát küldtek a Vénusz kutatására.

Új!!: Világűr és Venyera-program · Többet látni »

Venyera–14

A Venyera–14 (oroszul: Венера–14) egy szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak.

Új!!: Világűr és Venyera–14 · Többet látni »

Venyera–16

A Venyera–16 (cirill betűkkel: Венера–16) szovjet űrszonda, melyet a Venyera-programban indítottak a Vénusz északi féltekéjének részletes radartérképezésére.

Új!!: Világűr és Venyera–16 · Többet látni »

Venyera–3

A Venyera–3 a szovjet Venyera-program harmadik űrszondája, egyidejűleg repült a Venyera–2-vel.

Új!!: Világűr és Venyera–3 · Többet látni »

Venyera–7

A Venyera–7 (oroszul: Венера–7) szovjet 4V–1 típusú űrszonda, melyet a Venyera-programban indítottak a Vénusz bolygó felé.

Új!!: Világűr és Venyera–7 · Többet látni »

Venyera–9

A Venyera–9 (cirill betűkkel: Венера–9, gyári típusjelzése: 4V-1 No. 660) a szovjet Venyera-program kilencedik űrszondája volt.

Új!!: Világűr és Venyera–9 · Többet látni »

Viking-program

A Viking leszállóegységek modellje A Viking-program keretében a NASA két űrszondát indított a Marsra.

Új!!: Világűr és Viking-program · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Új!!: Világűr és Világegyetem · Többet látni »

Virgil Grissom

Virgil Ivan "Gus" Grissom (Mitchell, Indiana, 1926. április 3. – Cape Canaveral Air Force Station, Florida, 1967. január 27.) az Amerikai Egyesült Államok Légierejének pilótája.

Új!!: Világűr és Virgil Grissom · Többet látni »

Vlagyimir Mihajlovics Komarov

Vlagyimir Mihajlovics Komarov, oroszul: Влади́мир Миха́йлович Комаро́в (Moszkva, 1927. március 16. – Orszk közelében, 1967. április 24.) szovjet-orosz berepülőpilóta, űrhajós, mérnök, tudós.

Új!!: Világűr és Vlagyimir Mihajlovics Komarov · Többet látni »

Voszhod–2

Berkut űrruha(a moszkvai űrhajózási múzeumban kiállítva) A Voszhod–2 kétszemélyes, zsilipkamrával felszerelt űrhajó, a Voszhod-program második (egyben utolsó) emberes repülése.

Új!!: Világűr és Voszhod–2 · Többet látni »

Vosztok–1

A Vosztok–1 (oroszul: Восток–1 – magyarul: kelet) a Vosztok-program és egyben a történelem első olyan űrrepülése volt, amely során egy űrhajós jutott el a világűrbe.

Új!!: Világűr és Vosztok–1 · Többet látni »

Vosztok–6

A Vosztok–6 (oroszul: Восток-6 – magyarul Kelet) a szovjet Vosztok-program hatodik, egyben utolsó emberes küldetése volt.

Új!!: Világűr és Vosztok–6 · Többet látni »

Voyager-program

A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t. A két űrszonda azóta túlszárnyalta az elvárásokat, csillagközi térbe értek.

Új!!: Világűr és Voyager-program · Többet látni »

Voyager–1

A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.

Új!!: Világűr és Voyager–1 · Többet látni »

Voyager–2

A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.

Új!!: Világűr és Voyager–2 · Többet látni »

X–15

Az X–15 repülés közben Az '''X–15''' a B–52 hordozórepülőgépről történt leoldás utáni pillanatban A North American X–15 rakétahajtású kísérleti repülőgép, melyet az 1950-es évek második felében fejlesztettek ki az Egyesült Államokban.

Új!!: Világűr és X–15 · Többet látni »

1604

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1604 · Többet látni »

1957

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1957 · Többet látni »

1959

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1959 · Többet látni »

1961

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1961 · Többet látni »

1962

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1962 · Többet látni »

1963

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1963 · Többet látni »

1964

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1964 · Többet látni »

1965

Nyugat-Berlin.

Új!!: Világűr és 1965 · Többet látni »

1966

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1966 · Többet látni »

1967

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1967 · Többet látni »

1968

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1968 · Többet látni »

1969

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1969 · Többet látni »

1970

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1970 · Többet látni »

1970-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1970-es évek · Többet látni »

1971

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1971 · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1972 · Többet látni »

1973

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1973 · Többet látni »

1974

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1974 · Többet látni »

1975

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1975 · Többet látni »

1977

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1977 · Többet látni »

1979

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1979 · Többet látni »

1981

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1981 · Többet látni »

1984

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1984 · Többet látni »

1986

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1986 · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1989 · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1990-es évek · Többet látni »

1997

Nincs leírás.

Új!!: Világűr és 1997 · Többet látni »

2001: Űrodüsszeia

A 2001: Űrodüsszeia (eredeti cím: 2001: A Space Odyssey) 1968-ban bemutatott amerikai sci-fi film, rendezője Stanley Kubrick.

Új!!: Világűr és 2001: Űrodüsszeia · Többet látni »

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Új!!: Világűr és 2004 · Többet látni »

2005

* A fizika világéve.

Új!!: Világűr és 2005 · Többet látni »

2008

----.

Új!!: Világűr és 2008 · Többet látni »

2009

----.

Új!!: Világűr és 2009 · Többet látni »

243 Ida

A 243 Ida aszteroida a Kisbolygóövben.

Új!!: Világűr és 243 Ida · Többet látni »

Átirányítja itt:

Csillagközi tér.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »