Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: Albert Einstein, Az idő rövid története, Beke Manó, Bomlás, Cambridge-i Egyetem, David Hilbert, Differenciálgeometria, Fénysebesség, Föld, Fizika, Gravitáció, Hendrik Lorentz, Hraskó Péter, Idődilatáció, Inerciarendszer, Jánossy Lajos (fizikus), John Archibald Wheeler, Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, Klasszikus mechanika, Kozmológia, Kvantumgravitáció, Lorentz-elv, Matematikus, Maxwell-egyenletek, Müon, Michelson–Morley-kísérlet, November 25., Novobátzky Károly, Nyugat (folyóirat), Occam borotvája, Roger Penrose, Speciális relativitáselmélet, Stephen Hawking, Sztratoszféra, Téridő, Tenzor, Természet Világa, Vákuum, Vermes Miklós, Világegyetem, 1905, 1915, 1916, 1922, 1994, 2006.
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Relativitáselmélet és Albert Einstein · Többet látni »
Az idő rövid története
Az idő rövid története Stephen Hawking a térről és időről szóló, a modern fizika témáit boncolgató ismeretterjesztő könyve.
Új!!: Relativitáselmélet és Az idő rövid története · Többet látni »
Beke Manó
Beke Manó (Pápa, 1862. április 24. – Budapest, 1946. június 27.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Relativitáselmélet és Beke Manó · Többet látni »
Bomlás
A bomlási folyamat ábrája A hidrogén-peroxid bomlását bemutató kísérlet. A koncentrált hidrogén-peroxid-oldat könnyen lebomlik vízre és oxigénre Bomlásnak nevezzük azt a kémiai reakciót, amelynek során egy anyag két vagy több anyaggá alakul.
Új!!: Relativitáselmélet és Bomlás · Többet látni »
Cambridge-i Egyetem
A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge, a köznyelvben gyakran Cambridge University vagy Cambridge) állami tudományegyetem az Egyesült Királyságban, Cambridge városában.
Új!!: Relativitáselmélet és Cambridge-i Egyetem · Többet látni »
David Hilbert
David Hilbert (Königsberg, Poroszország, 1862. január 23. – Göttingen, Németország, 1943. február 14.) német matematikus.
Új!!: Relativitáselmélet és David Hilbert · Többet látni »
Differenciálgeometria
ultrapárhuzamos vonal A differenciálgeometria a matematika azon ága, amely a differenciálszámítás, az integrálszámítás és a lineáris algebra módszereinek segítségével tanulmányozza a geometria problémáit.
Új!!: Relativitáselmélet és Differenciálgeometria · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Relativitáselmélet és Fénysebesség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Relativitáselmélet és Föld · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Relativitáselmélet és Fizika · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Relativitáselmélet és Gravitáció · Többet látni »
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
Új!!: Relativitáselmélet és Hendrik Lorentz · Többet látni »
Hraskó Péter
Hraskó Péter (Gyula, 1933. február 20.) fizikus, nyugalmazott egyetemi tanár.
Új!!: Relativitáselmélet és Hraskó Péter · Többet látni »
Idődilatáció
Az idődilatáció az a relativisztikus jelenség, amikor két különböző vonatkoztatási rendszerből figyelve eltérés lép fel az idő múlásában.
Új!!: Relativitáselmélet és Idődilatáció · Többet látni »
Inerciarendszer
A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).
Új!!: Relativitáselmélet és Inerciarendszer · Többet látni »
Jánossy Lajos (fizikus)
Jánossy Lajos (Budapest, 1912. március 2. – Budapest, 1978. március 2.) Kossuth-díjas fizikus, asztrofizikus, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (rendes 1950).
Új!!: Relativitáselmélet és Jánossy Lajos (fizikus) · Többet látni »
John Archibald Wheeler
John Archibald Wheeler (Jacksonville, Florida, 1911. július 9. – Hightstown, New Jersey, 2008. április 13.) kiemelkedő amerikai elméleti fizikus.
Új!!: Relativitáselmélet és John Archibald Wheeler · Többet látni »
Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (népszerű rövidítése: KöMaL) nagy hagyománnyal rendelkező, a középiskolai matematikai, fizika és számítástechnikai feladatmegoldást támogató lap.
Új!!: Relativitáselmélet és Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Relativitáselmélet és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Új!!: Relativitáselmélet és Kozmológia · Többet látni »
Kvantumgravitáció
A kvantumgravitáció az elméleti fizika egy ága, melynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése.
Új!!: Relativitáselmélet és Kvantumgravitáció · Többet látni »
Lorentz-elv
A Lorentz-elv az Einstein-féle speciális relativitás-elmélettel lényegében egy időben jelent meg, azzal matematikailag teljesen ekvivalens, filozófiai szempontból ugyanazon formalizmus más interpretációját adja.
Új!!: Relativitáselmélet és Lorentz-elv · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: Relativitáselmélet és Matematikus · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Relativitáselmélet és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Müon
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból.
Új!!: Relativitáselmélet és Müon · Többet látni »
Michelson–Morley-kísérlet
A Michelson–Morley-kísérletet 1887-ben végezte el Albert Michelson és Edward Morley a mai Case Western Reserve University-n. A kísérlet célja az volt, hogy megmérjék a Földnek az éterhez, illetve az abszolút térhez viszonyított sebességét.
Új!!: Relativitáselmélet és Michelson–Morley-kísérlet · Többet látni »
November 25.
1981 óta a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.
Új!!: Relativitáselmélet és November 25. · Többet látni »
Novobátzky Károly
Novobátzky Károly (Temesvár, 1884. március 3. – Budapest, 1967. december 20.) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1947, rendes: 1949), Kossuth-díjas (1949, 1953).
Új!!: Relativitáselmélet és Novobátzky Károly · Többet látni »
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Új!!: Relativitáselmélet és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »
Occam borotvája
Rajz Ockham ''Summa logicae'' című művének egyik korai kódexéből Ockham borotvája filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb.
Új!!: Relativitáselmélet és Occam borotvája · Többet látni »
Roger Penrose
Roger Penrose Penrose által feltalált lehetetlen alakzat, a Penrose-háromszög Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus.
Új!!: Relativitáselmélet és Roger Penrose · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Relativitáselmélet és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Stephen Hawking
Stephen William Hawking (Oxford, 1942. január 8. – Cambridge, 2018. március 14.) vezető angol elméleti fizikus.
Új!!: Relativitáselmélet és Stephen Hawking · Többet látni »
Sztratoszféra
A légkör szerkezete A sztratoszféra a Föld légkörének azon rétege, amelyben a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el.
Új!!: Relativitáselmélet és Sztratoszféra · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Relativitáselmélet és Téridő · Többet látni »
Tenzor
A tenzor egy matematikai objektum, amely a skalár és vektor fogalom általánosítása.
Új!!: Relativitáselmélet és Tenzor · Többet látni »
Természet Világa
A Természet Világa a világ egyik legrégebbi tudományos folyóirata, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) havonta jelentet meg.
Új!!: Relativitáselmélet és Természet Világa · Többet látni »
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Új!!: Relativitáselmélet és Vákuum · Többet látni »
Vermes Miklós
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vermes Miklós (egyértelműsítő lap).
Új!!: Relativitáselmélet és Vermes Miklós · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Relativitáselmélet és Világegyetem · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Relativitáselmélet és 1905 · Többet látni »
1915
Nincs leírás.
Új!!: Relativitáselmélet és 1915 · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Relativitáselmélet és 1916 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Relativitáselmélet és 1922 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Relativitáselmélet és 1994 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Relativitáselmélet és 2006 · Többet látni »
