Üveg és München

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Üveg és München

Üveg vs. München

Tektit (ausztralit) — átmérője 20 mm, tömege 3,5 g Illatszeres üvegcsék az i. e. 6–4. századból (Katalán Régészeti Múzeum) Római üvegedény, i. e. 1. század Az üveg többnyire átlátszó, és akár formába is önthető Muranói üvegedény (1600 körül) feng shui lakberendező elv egyik fontos kelléke Az üveg általános értelemben amorf szilárd anyag, amelynek egyes tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek. München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Üveg és Bajorország · Bajorország és München · Többet látni »

Bencések

A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.

Üveg és Bencések · Bencések és München · Többet látni »

Frankfurt am Main

Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.

Üveg és Frankfurt am Main · Frankfurt am Main és München · Többet látni »

Gótika

A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.

Üveg és Gótika · Gótika és München · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Üveg és Harmincéves háború · Harmincéves háború és München · Többet látni »

Köln

Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

Üveg és Köln · Köln és München · Többet látni »

Nürnberg

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.

Üveg és Nürnberg · München és Nürnberg · Többet látni »

Oxford

Oxford város és egyben egy helyi önkormányzattal rendelkező terület 134 248 lakossal Angliában.

Üveg és Oxford · München és Oxford · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Üveg és Római Birodalom · München és Római Birodalom · Többet látni »

Szecesszió

Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.

Üveg és Szecesszió · München és Szecesszió · Többet látni »