Közötti hasonlóságok Ürümcsi és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Ürümcsi és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület 26 közös dolog (a Uniópédia): Buddhizmus, Csapadék, Dzsungár Kánság, Han kínaiak, Iszlám, Kanszu, Kazak nyelv, Kazakok, Kína, Kínai írás, Kínai nyelv, Kirgiz nyelv, Kirgizek, Mandarin nyelv, Mongolok, Nomadizmus, Oázis, Pinjin, Szovjetunió, Takla-Makán, Tang-dinasztia, Tádzsikok, Tien-san, Ujgur Kaganátus, Ujgur nyelv, Ujgurok.
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Ürümcsi és Buddhizmus · Buddhizmus és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület ·
Csapadék
Esőfelhő A csapadék a legfontosabb meteorológiai elem, mert egy adott terület időjárásának és éghajlatának alapvetően meghatározó jellemzője.
Ürümcsi és Csapadék · Csapadék és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület ·
Dzsungár Kánság
A Dzsungár Kánság a belső-ázsiai Dzsungáriában 1634 és 1755 között fennállt nomád államalakulat volt, amit a nyugat-mongol ojrátok néhány, a térségben megtelepedett törzse hozott létre.
Ürümcsi és Dzsungár Kánság · Dzsungár Kánság és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület ·
Han kínaiak
A han kínaiak (egyszerűsített kínai: 汉族 vagy 汉人, hagyományos kínai: 漢族 vagy 漢人, pinjin: hànzú vagy hànrén, magyaros átírással hancu, illetve hanzsen) Kína legnagyobb népcsoportja, az ország lakosságának 92%-át alkotják.
Ürümcsi és Han kínaiak · Han kínaiak és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Ürümcsi és Iszlám · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Iszlám ·
Kanszu
Gansu (kínai: 甘肃, pinjin: Gānsù, magyar átírás: Kanszu) a Kínai Népköztársaság északnyugati részén fekvő tartomány.
Ürümcsi és Kanszu · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kanszu ·
Kazak nyelv
A kazak (қазақша, қазақ тілі) vagy oroszosan kazah nyelv a török nyelvcsaládon belül a köztörök nyelvek kipcsak csoportjába tartozik.
Ürümcsi és Kazak nyelv · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kazak nyelv ·
Kazakok
A kazakok fő elterjedési területe A kazakok (kazak: қазақтар) vagy oroszosan kazahok (orosz: казахи) török (türk) eredetű közép-ázsiai népcsoport.
Ürümcsi és Kazakok · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kazakok ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Ürümcsi és Kína · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kína ·
Kínai írás
#FFFF00a kínai írás egykor a hivatalos írás volt, de ma már nem használják (Mongólia, Észak-Korea és Vietnám) A kínai írás vagy han írás (hagyományos kínai: 漢字; egyszerűsített kínai: 汉字;: hànzì; magyar népszerű: han-ce) az élő nyelvek közül a leghosszabb időre visszanyúló, töretlen és dokumentált történettel rendelkező írás.
Ürümcsi és Kínai írás · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kínai írás ·
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Ürümcsi és Kínai nyelv · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kínai nyelv ·
Kirgiz nyelv
A kirgiz nyelv az altaji nyelvcsaládba tartozó nyelv.
Ürümcsi és Kirgiz nyelv · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kirgiz nyelv ·
Kirgizek
A kirgizek (kirgiz: кыргыздар) szibériai eredetű közép-ázsiai nép.
Ürümcsi és Kirgizek · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kirgizek ·
Mandarin nyelv
right A sztenderd mandarin nyelv Kína, Tajvan és Szingapúr hivatalos nyelve.
Ürümcsi és Mandarin nyelv · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Mandarin nyelv ·
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Ürümcsi és Mongolok · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Mongolok ·
Nomadizmus
A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.
Ürümcsi és Nomadizmus · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Nomadizmus ·
Oázis
Ubári oázis a Szahara líbiai részén Az oázis (a görög όασις szóból, ami az ókori egyiptomi wḥ3t szóra vezethető vissza) olyan sivatagi ökoszisztéma, állat- és növénytársulás, amely a tágabb földrajzi-ökológiai környezetre nem jellemző vízforrások (források, kutak, folyók és mesterséges csatornák stb.) közelében alakult ki.
Ürümcsi és Oázis · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Oázis ·
Pinjin
A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.
Ürümcsi és Pinjin · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Pinjin ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Ürümcsi és Szovjetunió · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Szovjetunió ·
Takla-Makán
A Takla-Makán homoksivatag Közép-Ázsiában, Kína Hszincsiang-Ujgur tartományában, a lefolyástalan Tarim-medencében, a Kunlun hegységtől északra, a Pamír és a Tien-san hegységektől keletre, illetve délre.
Ürümcsi és Takla-Makán · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Takla-Makán ·
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
Ürümcsi és Tang-dinasztia · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Tang-dinasztia ·
Tádzsikok
A tádzsikok iráni eredetű népcsoport Közép-Ázsiában.
Ürümcsi és Tádzsikok · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Tádzsikok ·
Tien-san
A Tien-san (kínai: 天山; Pinyin: Tiān Shān, kirgiz: Тян Шан, orosz: Тянь Шань) láncos röghegység Közép-Ázsiában, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén.
Ürümcsi és Tien-san · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Tien-san ·
Ujgur Kaganátus
Az Ujgur Kaganátus vagy Ujgur Birodalom (ujgur: ئورخۇن ئۇيغۇر خانلىقى) egy belső-ázsiai birodalom volt, amely a 8. században a második Türk Kaganátus összeomlása után keletkezett, és főleg ujgur, valamint oguz törzseket fogott össze.
Ürümcsi és Ujgur Kaganátus · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Ujgur Kaganátus ·
Ujgur nyelv
Az ujgur nyelv (arab írással ئۇيغۇر تىلى, cirill írással Уйғур тили, latin betűkkel Uyƣur tili) török nyelv, amelyet a Belső-Ázsia keleti részén, a főként a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő ujgurok beszélnek anyanyelvükként.
Ürümcsi és Ujgur nyelv · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Ujgur nyelv ·
Ujgurok
Az ujgurok mintegy tíz milliós népe túlnyomórészt Kína nyugati részén, Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él.
Ürümcsi és Ujgurok · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Ujgurok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ürümcsi és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
- Mi van a közös Ürümcsi és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
- Közötti hasonlóságok Ürümcsi és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Összehasonlítását Ürümcsi és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Ürümcsi 152 kapcsolatokat, ugyanakkor Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület 60. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 12.26% = 26 / (152 + 60).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ürümcsi és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: