Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Úzok és Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Úzok és Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán

Úzok vs. Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán

Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9. századból származó Korkut apó könyve (Dede Korkut Kitabı) című eposz. Alp Arszlán, muszlim nevén Abu Sudzsá Muhammad (أبو شجاع محمد), uralkodói nevén Adud ad-Daula (عضد الدولة), Transzoxánia, 1029–1034 k. – Transzoxánia, 1073 januárja) a Szeldzsuk-család tagja, Togril bég unokaöccse, 1063 szeptemberétől haláláig nagyszeldzsuk szultán volt. Nevéhez fűződik a bizánciakra súlyos csapást mérő manzikerti diadal.

Közötti hasonlóságok Úzok és Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán

Úzok és Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán 9 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Bizánci Birodalom, Gaznavidák, Iszlám, Manzikerti csata, Merv, Szeldzsuk-dinasztia, Sztyepp, Togril bég.

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Úzok és Anatólia · Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán és Anatólia · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Úzok és Bizánci Birodalom · Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Gaznavidák

A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.

Úzok és Gaznavidák · Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán és Gaznavidák · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Úzok és Iszlám · Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán és Iszlám · Többet látni »

Manzikerti csata

A manzikerti csata (modern) 1071.

Úzok és Manzikerti csata · Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán és Manzikerti csata · Többet látni »

Merv

Merv (türkmén nyelven: Merw, Мерв, perzsa nyelven: مرو; Marro, Marv) oázis és város Közép-Ázsiában, Türkmenisztánban, a történelmi selyemút mellett, Mary közelében.

Úzok és Merv · Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán és Merv · Többet látni »

Szeldzsuk-dinasztia

A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.

Úzok és Szeldzsuk-dinasztia · Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán és Szeldzsuk-dinasztia · Többet látni »

Sztyepp

Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).

Úzok és Sztyepp · Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán és Sztyepp · Többet látni »

Togril bég

Togril bég (arab betűkkel طغرل بك) azaz I. Togril szultán, muszlim nevén Abu Tálib Muhammad ibn Miháíl ibn Szaldzsúk (arab írással أبو طالب محمد بن ميخائيل بن سلجوق; Transzoxánia, 990-es évek – Rajj, 1063. szeptember 4.) az első szeldzsuk szultán (a titulust 1058 elejétől haláláig viselte), a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik megalapítója volt fivére, a később Horászánban nagykirályi címmel uralkodó Csagri bég mellett.

Úzok és Togril bég · Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán és Togril bég · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Úzok és Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán

Úzok 122 kapcsolatokat, ugyanakkor Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán 70. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 4.69% = 9 / (122 + 70).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Úzok és Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »