Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Újvidéki vérengzés (1942) és 1946

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Újvidéki vérengzés (1942) és 1946

Újvidéki vérengzés (1942) vs. 1946

A különbségek Újvidéki vérengzés (1942) és 1946 nem állnak rendelkezésre.

Közötti hasonlóságok Újvidéki vérengzés (1942) és 1946

Újvidéki vérengzés (1942) és 1946 14 közös dolog (a Uniópédia): Csetnik, Feketehalmy-Czeydner Ferenc, Grassy József, Horthy Miklós (kormányzó), Január 12., Január 15., Január 20., Jugoszlávia, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Népbíróságok Magyarországon, Szerbia, Zöldy Márton.

Csetnik

cirill betűs felirat a következőképpen szól: „a királyért és a hazáért, szabadság vagy halál” A csetnik (szerbül: Четник) szónak több jelentése is van, de legtöbbször a szerbekhez köthető irreguláris katonai alakulat tagját jelöli.

Újvidéki vérengzés (1942) és Csetnik · 1946 és Csetnik · Többet látni »

Feketehalmy-Czeydner Ferenc

Vitéz Feketehalmy-Czeydner Ferenc (Piski, 1890. november 22. – Zsablya, 1946. november 5.) magyar katonatiszt (legmagasabb viselt magyar rendfokozata vezérezredes) harcolt az első és a második világháborúban.

Újvidéki vérengzés (1942) és Feketehalmy-Czeydner Ferenc · 1946 és Feketehalmy-Czeydner Ferenc · Többet látni »

Grassy József

Grassy József (Nagyszőlős, 1894. december 31. – Újvidék, 1946. november 5.) magyar altábornagy a második világháború idején.

Újvidéki vérengzés (1942) és Grassy József · 1946 és Grassy József · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Újvidéki vérengzés (1942) és Horthy Miklós (kormányzó) · 1946 és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »

Január 12.

Névnapok: Ernő + Ardó, Arkád, Árkád, Árkos, Bors, Borsa, Cézár, Cezarin, Cezarina, Elek, Erna, Ernella, Erneszt, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, Gujdó, Kaplon, Kaplony, Karion, Keszi, Kesző, Ketel, Rajnald, Tatjána, Tánya, Veron, Verona, Veronika, Veronka.

Újvidéki vérengzés (1942) és Január 12. · 1946 és Január 12. · Többet látni »

Január 15.

Névnapok: Loránd, Lóránt + Alfréd, Aurél, Gujdó, Imbert, Itala, Klarisz, Klarissza, Kolos, Makár, Mike, Mikeás, Mór, Móric, Pál, Palmer, Pável, Pósa, Sándor, Szidor, Szigfrid, Uzor, Vidos, Vitus.

Újvidéki vérengzés (1942) és Január 15. · 1946 és Január 15. · Többet látni »

Január 20.

Névnapok: Fábián, Sebestyén + Eutim, Fabiána, Fabó, Özséb, Sebastian, Sebő, Sebők, Sedékiás, Szebasztian, Tímea.

Újvidéki vérengzés (1942) és Január 20. · 1946 és Január 20. · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Újvidéki vérengzés (1942) és Jugoszlávia · 1946 és Jugoszlávia · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Újvidéki vérengzés (1942) és Magyarok · 1946 és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Újvidéki vérengzés (1942) és Magyarország · 1946 és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Újvidéki vérengzés (1942) és Második világháború · 1946 és Második világháború · Többet látni »

Népbíróságok Magyarországon

A magyar népbíróságokat 1945-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy a győztesek felelősségre vonják a második világháború idején általuk háborús és népellenes bűnöknek minősített cselekmények valódi vagy vélt elkövetőit.

Újvidéki vérengzés (1942) és Népbíróságok Magyarországon · 1946 és Népbíróságok Magyarországon · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Újvidéki vérengzés (1942) és Szerbia · 1946 és Szerbia · Többet látni »

Zöldy Márton

Zöldy Márton (néhol Zöldi Márton; Arad, 1912. augusztus 14. – Újvidék, 1946. november 5.) háborús bűnösként elítélt csendőrszázados, aki az 1942-es újvidéki razzia idején a városban tartózkodó – a vérengzésben ellentmondásos szerepet játszó – csendőralakulatok főparancsnoka volt.

Újvidéki vérengzés (1942) és Zöldy Márton · 1946 és Zöldy Márton · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Újvidéki vérengzés (1942) és 1946

Újvidéki vérengzés (1942) 70 kapcsolatokat, ugyanakkor 1946 577. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 2.16% = 14 / (70 + 577).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Újvidéki vérengzés (1942) és 1946. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »