Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány
Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány 47 közös dolog (a Uniópédia): Albánok, Đorđe Balašević, Bácska, Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Bunyevácok, Cigányok, Csehek, Dél-bácskai körzet, Délvidéki vérengzések, Duna, Első világháború, Futak, Horvát nyelv, Horvátok, India (település), Jugoszlávok, Macedónok, Magyar nyelv, Magyar Szó (napilap, 1944–), Magyarok, Magyarország, Második világháború, Montenegró, Montenegróiak, Németek, Osztrák–Magyar Monarchia, Románia, Románok, Szabadka, ..., Szerém vármegye, Szerémség, Szerb Haladó Párt, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovák nyelv, Szlovákok, Tarcal-hegység, Temerin, Trianoni békeszerződés, Ukránok, Vajdasági ruszinok, Veternik, Zenta, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1990-es évek. Bővíteni index (17 több) »
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Újvidék és Albánok · Albánok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Đorđe Balašević
Đorđe Balašević.
Újvidék és Đorđe Balašević · Vajdaság Autonóm Tartomány és Đorđe Balašević ·
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Újvidék és Bácska · Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Újvidék és Belgrád · Belgrád és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Újvidék és Bosznia-Hercegovina · Bosznia-Hercegovina és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Újvidék és Bunyevácok · Bunyevácok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Újvidék és Cigányok · Cigányok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Újvidék és Csehek · Csehek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Dél-bácskai körzet
A Dél-bácskai körzet (szerbül Јужнобачки округ / Južnobački okrug, horvátul Južnobački okrug, szlovákul Juhobáčsky okres, ruszinul Јужнобачки окрух, románul Districtul Bačka de Sud) közigazgatási egység Szerbia északi részén, a Vajdaságban.
Újvidék és Dél-bácskai körzet · Dél-bácskai körzet és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Délvidéki vérengzések
Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.
Újvidék és Délvidéki vérengzések · Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Újvidék és Duna · Duna és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Újvidék és Első világháború · Első világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Futak
Futak (szerbül Футог / Futog, németül Futak) városi jellegű település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Újvidék és Futak · Futak és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Újvidék és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Újvidék és Horvátok · Horvátok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
India (település)
India vagy Ingyija (szerbül Инђија / Inđija) kisváros és község Szerbiában, a Szerémségi körzetben.
Újvidék és India (település) · India (település) és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Újvidék és Jugoszlávok · Jugoszlávok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Újvidék és Macedónok · Macedónok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Újvidék és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyar Szó (napilap, 1944–)
A Magyar Szó a vajdasági magyarság (1992-ig jugoszláviai, 1992-től 2006-ig szerbia-montenegrói, 2006-tól szerbiai) egyik napilapja.
Újvidék és Magyar Szó (napilap, 1944–) · Magyar Szó (napilap, 1944–) és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyarok
Nincs leírás.
Újvidék és Magyarok · Magyarok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Újvidék és Magyarország · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Újvidék és Második világháború · Második világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Újvidék és Montenegró · Montenegró és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Újvidék és Montenegróiak · Montenegróiak és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Újvidék és Németek · Németek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Újvidék és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák–Magyar Monarchia és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Újvidék és Románia · Románia és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Újvidék és Románok · Románok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Újvidék és Szabadka · Szabadka és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerém vármegye
Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Újvidék és Szerém vármegye · Szerém vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Újvidék és Szerémség · Szerémség és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerb Haladó Párt
A Szerb Haladó Párt (szerbül Српска напредна странка / Srpska Napredna Stranka) politikai párt Szerbiában, amely 2020 táján az ország vezető kormánypártja.
Újvidék és Szerb Haladó Párt · Szerb Haladó Párt és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Újvidék és Szerb nyelv · Szerb nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Újvidék és Szerbek · Szerbek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Újvidék és Szerbia · Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Újvidék és Szlovák nyelv · Szlovák nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Újvidék és Szlovákok · Szlovákok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Tarcal-hegység
A Tarcal-hegység (vagy Alma Mons) középhegység a Szerémség északi részén, Szerbia és kis részben Horvátország területén.
Újvidék és Tarcal-hegység · Tarcal-hegység és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Temerin
Temerin (szerbül Темерин / Temerin, németül Temeri) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Újvidék és Temerin · Temerin és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Trianoni békeszerződés
date.
Újvidék és Trianoni békeszerződés · Trianoni békeszerződés és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Újvidék és Ukránok · Ukránok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Vajdasági ruszinok
A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.
Újvidék és Vajdasági ruszinok · Vajdaság Autonóm Tartomány és Vajdasági ruszinok ·
Veternik
Veternik (szerb nyelven Ветерник) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Újvidék és Veternik · Vajdaság Autonóm Tartomány és Veternik ·
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Újvidék és Zenta · Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Újvidék és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
1990-es évek
Nincs leírás.
Újvidék és 1990-es évek · 1990-es évek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány
- Mi van a közös Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány
- Közötti hasonlóságok Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány
Összehasonlítását Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány
Újvidék 250 kapcsolatokat, ugyanakkor Vajdaság Autonóm Tartomány 223. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 9.94% = 47 / (250 + 223).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
