Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Újmassai őskohó

Index Újmassai őskohó

Az 1813-ban épült újmassai őskohó Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke, Európában is ritkaságnak számít.

31 kapcsolatok: A diósgyőri kohászat története, Ómassa, Bánkút (Nagyvisnyó), Diósgyőr, Diósgyőr-Vasgyár, Diósgyőri Acélművek, Európa, Fazola Frigyes, Fazola Henrik, Felvidék, Garadna-patak (Szinva), Hámor (fémfeldolgozás), Hámori-tó, Hengerállvány, István nádor, Kohászat, Kohászati Múzeum, Kovácsolás, Lillafüredi Állami Erdei Vasút, Magyarország, Marjalaki Kiss Lajos, Massa Múzeum, Mária Terézia magyar királynő, Műemlék, Miskolc, Petőfi Sándor, Selmecbánya, Stájerország, Szabadtéri néprajzi múzeum, Szinva, 15-ös busz (Miskolc).

A diósgyőri kohászat története

A gyár látképe 1900-ban A diósgyőri kohászat eredetét a Bükk-vidéken találjuk meg.

Új!!: Újmassai őskohó és A diósgyőri kohászat története · Többet látni »

Ómassa

Ómassa egy kistelepülés a Bükk belsejében, a Garadna-völgy nyugati szegletében.

Új!!: Újmassai őskohó és Ómassa · Többet látni »

Bánkút (Nagyvisnyó)

Bánkút Nagyvisnyó településrésze, de részben Miskolc területére is átnyúlik.

Új!!: Újmassai őskohó és Bánkút (Nagyvisnyó) · Többet látni »

Diósgyőr

Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze.

Új!!: Újmassai őskohó és Diósgyőr · Többet látni »

Diósgyőr-Vasgyár

Diósgyőr-Vasgyár vagy a diósgyőr-vasgyári kolónia, a helyiek szóhasználatában Vasgyár, Miskolc egyik városrésze.

Új!!: Újmassai őskohó és Diósgyőr-Vasgyár · Többet látni »

Diósgyőri Acélművek

A Diósgyőri Acélművek egykor az ország egyik legnagyobb kohászati komplexuma, Miskolc legnagyobb munkaadója volt.

Új!!: Újmassai őskohó és Diósgyőri Acélművek · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Újmassai őskohó és Európa · Többet látni »

Fazola Frigyes

Fazola Frigyes (1774. – Diósgyőr, 1849.) kohómérnök, Fazola Henrik fia.

Új!!: Újmassai őskohó és Fazola Frigyes · Többet látni »

Fazola Henrik

Fazola Henrik (Fassole, Fassola) (Würzburg, ~1730. – Diósgyőr, 1779. április 18.) lakatosmester, gyártulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője Magyarországon.

Új!!: Újmassai őskohó és Fazola Henrik · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Újmassai őskohó és Felvidék · Többet látni »

Garadna-patak (Szinva)

A Garadna-forrás. Itt a fém vezetékeken keresztül áramlik ki a víz egy része, ami Miskolc ivóvízellátásához kell Torkolata Felsőhámorban, Lillafüred mellett A Garadna-patak a Bükk keleti előterében ered, Miskolctól északnyugatra, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Csipkéskúton, mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Újmassai őskohó és Garadna-patak (Szinva) · Többet látni »

Hámor (fémfeldolgozás)

Vízenergiával működő kovácsműhely belső tere A hámor (másként pöröly) olyan ipartelep volt, ahol vasat (vashámor) vagy vörösrezet nagy méretű, súlyos vaskalapácsokkal dolgoztak fel.

Új!!: Újmassai őskohó és Hámor (fémfeldolgozás) · Többet látni »

Hámori-tó

A Hámori-tó egy mesterségesen megnagyobbított tó Felső-Hámor és Lillafüred határában, Miskolc közelében.

Új!!: Újmassai őskohó és Hámori-tó · Többet látni »

Hengerállvány

Régi hengerállvány a Massa Múzeumban A hengerállvány a hengersor alapegysége.

Új!!: Újmassai őskohó és Hengerállvány · Többet látni »

István nádor

Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.

Új!!: Újmassai őskohó és István nádor · Többet látni »

Kohászat

A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékeny alakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány.

Új!!: Újmassai őskohó és Kohászat · Többet látni »

Kohászati Múzeum

A Kohászati Múzeumot Miskolc Felsőhámor nevű városrészében, a Palota u. 22-ben rendezték be.

Új!!: Újmassai őskohó és Kohászati Múzeum · Többet látni »

Kovácsolás

Süllyesztékes kovácsolás A kovácsolás a fémek képlékeny alakításának legősibb módszere, már a bronzkorból is maradtak fenn erre utaló leletek.

Új!!: Újmassai őskohó és Kovácsolás · Többet látni »

Lillafüredi Állami Erdei Vasút

Hibrid Mk 48-as mozdony Lillafüreden A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (rövidítve: LÁEV) egy erdei vasút Miskolcon és annak környékén, a Bükk-vidék keleti területén.

Új!!: Újmassai őskohó és Lillafüredi Állami Erdei Vasút · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Újmassai őskohó és Magyarország · Többet látni »

Marjalaki Kiss Lajos

Marjalaki Kiss Lajos (Kisújszállás, 1887. december 18. – Miskolc, 1972. május 1.) régész-történész, tanár, geográfus, Miskolc-kutató.

Új!!: Újmassai őskohó és Marjalaki Kiss Lajos · Többet látni »

Massa Múzeum

A Massa Múzeum Újmassán, Lillafüred közelében, az őskohó szomszédságában helyezkedik el.

Új!!: Újmassai őskohó és Massa Múzeum · Többet látni »

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Új!!: Újmassai őskohó és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »

Műemlék

Műemlék language.

Új!!: Újmassai őskohó és Műemlék · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Újmassai őskohó és Miskolc · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Újmassai őskohó és Petőfi Sándor · Többet látni »

Selmecbánya

Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Új!!: Újmassai őskohó és Selmecbánya · Többet látni »

Stájerország

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Új!!: Újmassai őskohó és Stájerország · Többet látni »

Szabadtéri néprajzi múzeum

Kizsi: az Úr jelenéseinek temploma 1714. (Fotó: Gérard Janot) A szabadtéri néprajzi múzeum, elterjedt nevén skanzen olyan múzeum, amely történelmi településrészeket a lehető legtöbb tekintetben valamely történelmi korszakbeli formájukban korhűen, hitelesen mutat be.

Új!!: Újmassai őskohó és Szabadtéri néprajzi múzeum · Többet látni »

Szinva

A Szinva Miskolc belvárosában A Szinva patak Észak-Magyarországon található, a Bükk-vidéken ered és a Sajó folyóba torkollik.

Új!!: Újmassai őskohó és Szinva · Többet látni »

15-ös busz (Miskolc)

A járat egyik végállomása: Felső-Majláth A Lillafüredi-vízesés „A szikla” az őszi Hámori-tó partjánál Őskohó A Palotaszálló északi homlokzata. A szálloda épülete műemlék! Pisztrángkeltető. Az egyik mászófal Felsőhámorban A miskolci 15-ös buszjárat a város és Ómassa kapcsolatát látja el.

Új!!: Újmassai őskohó és 15-ös busz (Miskolc) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »