Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király
Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király 21 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Anatólia, Asszírok, Babilon, Elám, Eufrátesz, Földközi-tenger, Görögök, II. Sarrukín asszír király, Komoróczy Géza, Marduk, Mezopotámia, Ninive, Nippur, Sumer, Szín (isten), Tengerföld, Ur, Urartu, Uruk, Vazallus.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Újbabiloni Birodalom és Akkád nyelv · Akkád nyelv és Sarrukín akkád király ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Újbabiloni Birodalom és Anatólia · Anatólia és Sarrukín akkád király ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Újbabiloni Birodalom és Asszírok · Asszírok és Sarrukín akkád király ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Újbabiloni Birodalom és Babilon · Babilon és Sarrukín akkád király ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Újbabiloni Birodalom és Elám · Elám és Sarrukín akkád király ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Újbabiloni Birodalom és Eufrátesz · Eufrátesz és Sarrukín akkád király ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Újbabiloni Birodalom és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Sarrukín akkád király ·
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Újbabiloni Birodalom és Görögök · Görögök és Sarrukín akkád király ·
II. Sarrukín asszír király
II.
Újbabiloni Birodalom és II. Sarrukín asszír király · II. Sarrukín asszír király és Sarrukín akkád király ·
Komoróczy Géza
Komoróczy Géza (Budapest, 1937. augusztus 11. –) Széchenyi-díjas magyar hebraista, assziriológus, író, történész.
Újbabiloni Birodalom és Komoróczy Géza · Komoróczy Géza és Sarrukín akkád király ·
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Újbabiloni Birodalom és Marduk · Marduk és Sarrukín akkád király ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Újbabiloni Birodalom és Mezopotámia · Mezopotámia és Sarrukín akkád király ·
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Újbabiloni Birodalom és Ninive · Ninive és Sarrukín akkád király ·
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Újbabiloni Birodalom és Nippur · Nippur és Sarrukín akkád király ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Újbabiloni Birodalom és Sumer · Sarrukín akkád király és Sumer ·
Szín (isten)
lamma, azaz védőistennő vezet a király elé. Szín/Nanna isten jelenlétét a holdsarló jelzi. Szín ((Akkád: 𒂗𒍪, Su'en, Sîn) vagy Nanna (Sumer: 𒀭𒋀𒆠,DŠEŠ.KI, DNANNA) eredetileg sumer, de később Akkád, Asszíria és Babilónia területén is tisztelt holdisten. Enlil és Ninlil fia. Gyermekei Samas és Inanna. Nanna istent az ősi sémi régióban Színnel azonosították. Eredetileg tiszteletének két fő központja a dél-mezopotámiai Ur, északon pedig Harrán volt.
Újbabiloni Birodalom és Szín (isten) · Sarrukín akkád király és Szín (isten) ·
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Újbabiloni Birodalom és Tengerföld · Sarrukín akkád király és Tengerföld ·
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Újbabiloni Birodalom és Ur · Sarrukín akkád király és Ur ·
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Újbabiloni Birodalom és Urartu · Sarrukín akkád király és Urartu ·
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Újbabiloni Birodalom és Uruk · Sarrukín akkád király és Uruk ·
Vazallus
A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.
Újbabiloni Birodalom és Vazallus · Sarrukín akkád király és Vazallus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király
- Mi van a közös Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király
- Közötti hasonlóságok Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király
Összehasonlítását Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király
Újbabiloni Birodalom 182 kapcsolatokat, ugyanakkor Sarrukín akkád király 101. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 7.42% = 21 / (182 + 101).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Újbabiloni Birodalom és Sarrukín akkád király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
