Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Új Látóhatár és Szabó Zoltán (író)
Új Látóhatár és Szabó Zoltán (író) 11 közös dolog (a Uniópédia): András Sándor (költő), Borbándi Gyula, Borsody István, Cs. Szabó László, Emigráció (tevékenység), Ignotus Pál, Kovács Imre (politikus), Magyarország, Makkai Ádám, Molnár József (író), Párizs.
András Sándor (költő)
András Sándor (eredeti neve: Sándor András) (Budapest, 1934. március 28. –) magyar költő, irodalomtörténész, irodalomkritikus, egyetemi tanár.
Új Látóhatár és András Sándor (költő) · András Sándor (költő) és Szabó Zoltán (író) ·
Borbándi Gyula
Borbándi Gyula (Budapest, 1919. szeptember 24. – Budapest, 2014. július 23.) Széchenyi-díjas magyar író, történész, szerkesztő.
Új Látóhatár és Borbándi Gyula · Borbándi Gyula és Szabó Zoltán (író) ·
Borsody István
Borsody István (Eperjes, 1911. szeptember 16. – Boston, 2000. október 17.) újságíró, történész, egyetemi oktató.
Új Látóhatár és Borsody István · Borsody István és Szabó Zoltán (író) ·
Cs. Szabó László
Cs.
Új Látóhatár és Cs. Szabó László · Cs. Szabó László és Szabó Zoltán (író) ·
Emigráció (tevékenység)
Amerika felé, valamikor a 20. század elején Emigráció vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy másikban éljen.
Új Látóhatár és Emigráció (tevékenység) · Emigráció (tevékenység) és Szabó Zoltán (író) ·
Ignotus Pál
Ignotus Pál (szül. Veigelsberg Pál, Budapest, 1901. július 1. – London, 1978. április 1.) publicista, író, szerkesztő, a Nyugat-alapító Ignotus Hugó fia.
Új Látóhatár és Ignotus Pál · Ignotus Pál és Szabó Zoltán (író) ·
Kovács Imre (politikus)
Kovács Imre (Alcsút, 1913. március 10. – New York, 1980. október 27.) magyar politikus, a két világháború közti népi mozgalom kiemelkedő alakja, népi író, később parasztpárti politikus, aki a Magyar Kommunista Párt (MKP) hatalomátvétele előtt emigrált.
Új Látóhatár és Kovács Imre (politikus) · Kovács Imre (politikus) és Szabó Zoltán (író) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új Látóhatár és Magyarország · Magyarország és Szabó Zoltán (író) ·
Makkai Ádám
Makkai Ádám (Budapest, 1935. december 16. – Budapest, 2020. január 18.) kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, nyelvész, műfordító, a Chicagói Egyetem professzora.
Új Látóhatár és Makkai Ádám · Makkai Ádám és Szabó Zoltán (író) ·
Molnár József (író)
Molnár József (Budapest, 1918. augusztus 27. – München, 2009. december 1.) magyar népi író, folyóirat-szerkesztő, könyvkiadó és nyomdász.
Új Látóhatár és Molnár József (író) · Molnár József (író) és Szabó Zoltán (író) ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Új Látóhatár és Szabó Zoltán (író)
- Mi van a közös Új Látóhatár és Szabó Zoltán (író)
- Közötti hasonlóságok Új Látóhatár és Szabó Zoltán (író)
Összehasonlítását Új Látóhatár és Szabó Zoltán (író)
Új Látóhatár 53 kapcsolatokat, ugyanakkor Szabó Zoltán (író) 213. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 4.14% = 11 / (53 + 213).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Új Látóhatár és Szabó Zoltán (író). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
