Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és Újbabiloni Birodalom
Óperzsa Birodalom és Újbabiloni Birodalom 35 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Anatólia, Arabok, Arámi nyelv, Assur-bán-apli, Asszírok, Ókori Egyiptom, Babilónia, Babilon, Biblia, Elám, Eufrátesz, Fönícia, Házasság, Hérodotosz, I. e. 539, I. e. 6. század, I. e. 9. század, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, Irán, Jeruzsálem, Lüdia, Médek, Mezőgazdaság, Mezopotámia, Nílus, Perzsák, Szín-ahhé-eríba, Szíria, ..., Szkíta, Urartu, Uvakhsatra, Xenophón, Zsidók. Bővíteni index (5 több) »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Óperzsa Birodalom és Akkád nyelv · Újbabiloni Birodalom és Akkád nyelv ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Óperzsa Birodalom és Anatólia · Újbabiloni Birodalom és Anatólia ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Óperzsa Birodalom és Arabok · Újbabiloni Birodalom és Arabok ·
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Óperzsa Birodalom és Arámi nyelv · Újbabiloni Birodalom és Arámi nyelv ·
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Óperzsa Birodalom és Assur-bán-apli · Újbabiloni Birodalom és Assur-bán-apli ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Óperzsa Birodalom és Asszírok · Újbabiloni Birodalom és Asszírok ·
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Ókori Egyiptom és Óperzsa Birodalom · Ókori Egyiptom és Újbabiloni Birodalom ·
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Óperzsa Birodalom és Babilónia · Újbabiloni Birodalom és Babilónia ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Óperzsa Birodalom és Babilon · Újbabiloni Birodalom és Babilon ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Óperzsa Birodalom és Biblia · Újbabiloni Birodalom és Biblia ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Óperzsa Birodalom és Elám · Újbabiloni Birodalom és Elám ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Óperzsa Birodalom és Eufrátesz · Újbabiloni Birodalom és Eufrátesz ·
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Óperzsa Birodalom és Fönícia · Újbabiloni Birodalom és Fönícia ·
Házasság
A házasság az európai hagyomány és a hatályos magyar jog szerint egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége.
Óperzsa Birodalom és Házasság · Újbabiloni Birodalom és Házasság ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Óperzsa Birodalom és Hérodotosz · Újbabiloni Birodalom és Hérodotosz ·
I. e. 539
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 539 · Újbabiloni Birodalom és I. e. 539 ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Óperzsa Birodalom és I. e. 6. század · Újbabiloni Birodalom és I. e. 6. század ·
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 9. század · Újbabiloni Birodalom és I. e. 9. század ·
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király · Újbabiloni Birodalom és II. Kurus perzsa király ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Óperzsa Birodalom és III. Alexandrosz makedón király · Újbabiloni Birodalom és III. Alexandrosz makedón király ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Óperzsa Birodalom és Irán · Újbabiloni Birodalom és Irán ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Óperzsa Birodalom és Jeruzsálem · Újbabiloni Birodalom és Jeruzsálem ·
Lüdia
Lüdia, latinosan Lydia, akkádul Ludu ókori anatóliai államalakulat volt, amely Phrügia bukásával párhuzamosan emelkedett fel az i. e. 7. században, azonban a rohamosan erősödő Perzsa Birodalomnak már nem tudott ellenállni.
Óperzsa Birodalom és Lüdia · Újbabiloni Birodalom és Lüdia ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Óperzsa Birodalom és Médek · Újbabiloni Birodalom és Médek ·
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Óperzsa Birodalom és Mezőgazdaság · Újbabiloni Birodalom és Mezőgazdaság ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Óperzsa Birodalom és Mezopotámia · Újbabiloni Birodalom és Mezopotámia ·
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
Óperzsa Birodalom és Nílus · Újbabiloni Birodalom és Nílus ·
Perzsák
A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.
Óperzsa Birodalom és Perzsák · Újbabiloni Birodalom és Perzsák ·
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Óperzsa Birodalom és Szín-ahhé-eríba · Újbabiloni Birodalom és Szín-ahhé-eríba ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Óperzsa Birodalom és Szíria · Újbabiloni Birodalom és Szíria ·
Szkíta
#ÁTIRÁNYÍTÁS szkíták.
Óperzsa Birodalom és Szkíta · Újbabiloni Birodalom és Szkíta ·
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Óperzsa Birodalom és Urartu · Újbabiloni Birodalom és Urartu ·
Uvakhsatra
A Méd Birodalom legnagyobb kiterjedése Uvakhsatra idején Uvakhsatra (óperzsa 𐎢𐎺𐎧𐏁𐎫𐎼, u-va-xa-ša-ta-ra, normalizált alakban Uvaxšatra, babiloni Umakištar, görög Κυαξάρης Β, II. Küaxarész) a Méd Birodalom uralkodója i. e. 625-től haláláig.
Óperzsa Birodalom és Uvakhsatra · Újbabiloni Birodalom és Uvakhsatra ·
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Óperzsa Birodalom és Xenophón · Újbabiloni Birodalom és Xenophón ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Óperzsa Birodalom és Zsidók · Újbabiloni Birodalom és Zsidók ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Óperzsa Birodalom és Újbabiloni Birodalom
- Mi van a közös Óperzsa Birodalom és Újbabiloni Birodalom
- Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és Újbabiloni Birodalom
Összehasonlítását Óperzsa Birodalom és Újbabiloni Birodalom
Óperzsa Birodalom 226 kapcsolatokat, ugyanakkor Újbabiloni Birodalom 182. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 8.58% = 35 / (226 + 182).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Óperzsa Birodalom és Újbabiloni Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: