Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és Irán
Óperzsa Birodalom és Irán 47 közös dolog (a Uniópédia): Afganisztán, Anatólia, Arabok, Arisztokrácia, Asszíria, Asszírok, Athén, Örményország, Babilónia, Egyiptom, Elám, Európa, Fársz tartomány, Görögország, Hamadán, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 6. század, I. e. 9. század, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, India, Kambúdzsija perzsa király, Közel-Kelet, Méd Birodalom, Médek, Mezopotámia, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Oroszlán, Pakisztán, Paszargadai, ..., Pártus Birodalom, Perszepolisz, Perzsa újév, Perzsa Birodalom, Perzsa nyelv, Perzsa-öböl, Perzsák, Rizs, Szardeisz, Szászánida Birodalom, Szíria, Szúza, Szeleukida Birodalom, Szkíták, Urmia-tó, Zagrosz, Zoroasztrizmus. Bővíteni index (17 több) »
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Óperzsa Birodalom és Afganisztán · Afganisztán és Irán ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Óperzsa Birodalom és Anatólia · Anatólia és Irán ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Óperzsa Birodalom és Arabok · Arabok és Irán ·
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Óperzsa Birodalom és Arisztokrácia · Arisztokrácia és Irán ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Óperzsa Birodalom és Asszíria · Asszíria és Irán ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Óperzsa Birodalom és Asszírok · Asszírok és Irán ·
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Óperzsa Birodalom és Athén · Athén és Irán ·
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Óperzsa Birodalom és Örményország · Örményország és Irán ·
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Óperzsa Birodalom és Babilónia · Babilónia és Irán ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Óperzsa Birodalom és Egyiptom · Egyiptom és Irán ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Óperzsa Birodalom és Elám · Elám és Irán ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Óperzsa Birodalom és Európa · Európa és Irán ·
Fársz tartomány
Fársz tartomány elhelyezkedése Iránban Fársz tartomány (perzsául استان فارس) Irán 31 tartományának egyike az ország középső részén.
Óperzsa Birodalom és Fársz tartomány · Fársz tartomány és Irán ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Óperzsa Birodalom és Görögország · Görögország és Irán ·
Hamadán
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.
Óperzsa Birodalom és Hamadán · Hamadán és Irán ·
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Óperzsa Birodalom és I. Dárajavaus perzsa király · I. Dárajavaus perzsa király és Irán ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Óperzsa Birodalom és I. e. 6. század · I. e. 6. század és Irán ·
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 9. század · I. e. 9. század és Irán ·
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király · II. Kurus perzsa király és Irán ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Óperzsa Birodalom és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Irán ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Óperzsa Birodalom és India · India és Irán ·
Kambúdzsija perzsa király
Kambúdzsija (óperzsal:, ka-ma-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kambūjiya,, azaz II. Kambüszész), (Kr. e. 558 – Kr. e. 522 júliusa) akhamenida uralkodó, II. Kurus (Kürosz) legidősebb fia, Kr. e. 529-től utóda.
Óperzsa Birodalom és Kambúdzsija perzsa király · Irán és Kambúdzsija perzsa király ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Óperzsa Birodalom és Közel-Kelet · Irán és Közel-Kelet ·
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Óperzsa Birodalom és Méd Birodalom · Irán és Méd Birodalom ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Óperzsa Birodalom és Médek · Irán és Médek ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Óperzsa Birodalom és Mezopotámia · Irán és Mezopotámia ·
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah
Mohammad Reza Sah Pahlavi – perzsául محمد رضا پهلوی; – (Teherán, 1919. október 26. – Kairó, 1980. július 27.) Perzsia (Irán) utolsó sahja (1941. szeptember 26-ától de facto 1979. január 26-áig), a hatalmat megragadó Reza Pahlavi gyermeke volt.
Óperzsa Birodalom és Mohammad Reza Pahlavi iráni sah · Irán és Mohammad Reza Pahlavi iráni sah ·
Oroszlán
Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős.
Óperzsa Birodalom és Oroszlán · Irán és Oroszlán ·
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.
Óperzsa Birodalom és Pakisztán · Irán és Pakisztán ·
Paszargadai
Paszargadai (perzsául: پاسارگاد – Pászárgád) ókori perzsa város volt a Zagrosz-hegységben, a mai iráni Fars tartományban.
Óperzsa Birodalom és Paszargadai · Irán és Paszargadai ·
Pártus Birodalom
A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.
Óperzsa Birodalom és Pártus Birodalom · Irán és Pártus Birodalom ·
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Óperzsa Birodalom és Perszepolisz · Irán és Perszepolisz ·
Perzsa újév
#ÁTIRÁNYÍTÁS Noruz.
Óperzsa Birodalom és Perzsa újév · Irán és Perzsa újév ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Óperzsa Birodalom és Perzsa Birodalom · Irán és Perzsa Birodalom ·
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Óperzsa Birodalom és Perzsa nyelv · Irán és Perzsa nyelv ·
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Óperzsa Birodalom és Perzsa-öböl · Irán és Perzsa-öböl ·
Perzsák
A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.
Óperzsa Birodalom és Perzsák · Irán és Perzsák ·
Rizs
A rizs (Oryza sativa) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozik.
Óperzsa Birodalom és Rizs · Irán és Rizs ·
Szardeisz
Szardeisz (lüd nyelven: Sfard,,, Szparda) az ókori Lüdia fővárosa volt, majd az Óperzsa Birodalom egyik satrapájának székhelye, később a római időkben Lydia provincia székhelye.
Óperzsa Birodalom és Szardeisz · Irán és Szardeisz ·
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Óperzsa Birodalom és Szászánida Birodalom · Irán és Szászánida Birodalom ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Óperzsa Birodalom és Szíria · Irán és Szíria ·
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Óperzsa Birodalom és Szúza · Irán és Szúza ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Óperzsa Birodalom és Szeleukida Birodalom · Irán és Szeleukida Birodalom ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Óperzsa Birodalom és Szkíták · Irán és Szkíták ·
Urmia-tó
Az Urmia-tó (perzsa írással چیچست) egy sós vízű tó Irán északnyugati részén, Kelet- és Nyugat-Azerbajdzsánban.
Óperzsa Birodalom és Urmia-tó · Irán és Urmia-tó ·
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
Óperzsa Birodalom és Zagrosz · Irán és Zagrosz ·
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Óperzsa Birodalom és Zoroasztrizmus · Irán és Zoroasztrizmus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Óperzsa Birodalom és Irán
- Mi van a közös Óperzsa Birodalom és Irán
- Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és Irán
Összehasonlítását Óperzsa Birodalom és Irán
Óperzsa Birodalom 226 kapcsolatokat, ugyanakkor Irán 360. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 8.02% = 47 / (226 + 360).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Óperzsa Birodalom és Irán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
