Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és III. Dárajavaus perzsa király
Óperzsa Birodalom és III. Dárajavaus perzsa király 13 közös dolog (a Uniópédia): Bagóasz, Baktria, I. e. 330, I. e. 333, I. e. 336, II. Artakhsaszjá perzsa király, II. Dárajavaus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, IV. Artakhsaszjá perzsa király, Perszepolisz, Perzsa nyelv, Satrapa, V. Artakhsaszjá perzsa király.
Bagóasz
Bagóasz (óperzsául: Bagoi, ógörögül: Βαγώας; † i. e. 336) az Óperzsa Birodalom eunuch főminisztere, aki azért vált hírhedtté, mert megmérgezte III. és IV. Artaxerxész királyokat.
Óperzsa Birodalom és Bagóasz · Bagóasz és III. Dárajavaus perzsa király ·
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Óperzsa Birodalom és Baktria · Baktria és III. Dárajavaus perzsa király ·
I. e. 330
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 330 · I. e. 330 és III. Dárajavaus perzsa király ·
I. e. 333
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 333 · I. e. 333 és III. Dárajavaus perzsa király ·
I. e. 336
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 336 · I. e. 336 és III. Dárajavaus perzsa király ·
II. Artakhsaszjá perzsa király
II.
Óperzsa Birodalom és II. Artakhsaszjá perzsa király · II. Artakhsaszjá perzsa király és III. Dárajavaus perzsa király ·
II. Dárajavaus perzsa király
II.
Óperzsa Birodalom és II. Dárajavaus perzsa király · II. Dárajavaus perzsa király és III. Dárajavaus perzsa király ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Óperzsa Birodalom és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és III. Dárajavaus perzsa király ·
IV. Artakhsaszjá perzsa király
IV.
Óperzsa Birodalom és IV. Artakhsaszjá perzsa király · III. Dárajavaus perzsa király és IV. Artakhsaszjá perzsa király ·
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Óperzsa Birodalom és Perszepolisz · III. Dárajavaus perzsa király és Perszepolisz ·
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Óperzsa Birodalom és Perzsa nyelv · III. Dárajavaus perzsa király és Perzsa nyelv ·
Satrapa
A ساتراپ (a perzsa szó kiejtése: szátráp - meghonosodott ejtése: "satrapa" - vagy satrafa) az uralkodó által kinevezett tartományi kormányzók neve volt az ókori méd és óperzsa birodalmakban, beleértve az Akhaimenida dinasztiát és több utódállamát, így a Szászánida Birodalmat és a hellenisztikus birodalmakat.
Óperzsa Birodalom és Satrapa · III. Dárajavaus perzsa király és Satrapa ·
V. Artakhsaszjá perzsa király
V.
Óperzsa Birodalom és V. Artakhsaszjá perzsa király · III. Dárajavaus perzsa király és V. Artakhsaszjá perzsa király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Óperzsa Birodalom és III. Dárajavaus perzsa király
- Mi van a közös Óperzsa Birodalom és III. Dárajavaus perzsa király
- Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és III. Dárajavaus perzsa király
Összehasonlítását Óperzsa Birodalom és III. Dárajavaus perzsa király
Óperzsa Birodalom 226 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Dárajavaus perzsa király 21. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 5.26% = 13 / (226 + 21).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Óperzsa Birodalom és III. Dárajavaus perzsa király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: