Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király
Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király 53 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Ansan (Perzsia), Újbabiloni Birodalom, Az Óperzsa Birodalom királyainak listája, Ókori Egyiptom, Babilon, Baktria, Bardíja perzsa király, Biblia, Csaispis, Dardanellák, Egyiptom, Elám, Fársz tartomány, Hakhámanis, Halhatatlanok (Perzsa Birodalom), Hamadán, Hattuszasz, Hérodotosz, I. Artakhsaszjá perzsa király, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 330, I. e. 530, I. e. 539, I. e. 540, I. e. 546, I. e. 553, I. e. 559, I. Khsajársá perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, ..., Irán, Istuviga, Kabúdzsija perzsa király, Kambúdzsija perzsa király, Közel-Kelet, Kilikia, Kroiszosz, Lüdia, Lükia, Méd Birodalom, Médek, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Paszargadai, Perszepolisz, Perzsa nyelv, Plutarkhosz, Satrapa, Szardeisz, Szúza, Szkíták, Sztrabón, Xenophón, Zoroasztrizmus. Bővíteni index (23 több) »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Óperzsa Birodalom és Anatólia · Anatólia és II. Kurus perzsa király ·
Ansan (Perzsia)
Elám területe Szúszával és Ansannal. A Perzsa-öböl a feltételezett bronzkori méreteivel van feltüntetve Ansan (perzsa: انشان Anšān) ókori város volt a mai Irán területén, Siráztól 36 km-re északnyugatra.
Óperzsa Birodalom és Ansan (Perzsia) · Ansan (Perzsia) és II. Kurus perzsa király ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Óperzsa Birodalom és Újbabiloni Birodalom · Újbabiloni Birodalom és II. Kurus perzsa király ·
Az Óperzsa Birodalom királyainak listája
A Perzsa Birodalom a méd fennhatóság alóli felszabadulása után a világtörténelem jelentős tényezőjévé vált.
Óperzsa Birodalom és Az Óperzsa Birodalom királyainak listája · Az Óperzsa Birodalom királyainak listája és II. Kurus perzsa király ·
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Ókori Egyiptom és Óperzsa Birodalom · Ókori Egyiptom és II. Kurus perzsa király ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Óperzsa Birodalom és Babilon · Babilon és II. Kurus perzsa király ·
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Óperzsa Birodalom és Baktria · Baktria és II. Kurus perzsa király ·
Bardíja perzsa király
Bardíja (óperzsa (Ba-ra-di-i-ya), azaz Bardīya,, Bardiyā,, Szmerdész, (Kr. e. 550-es évek – Kr. e. 522. szeptember 29.) akhamenida uralkodó, II. Kurus (görög Nagy Kürosz) kisebbik fia.
Óperzsa Birodalom és Bardíja perzsa király · Bardíja perzsa király és II. Kurus perzsa király ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Óperzsa Birodalom és Biblia · Biblia és II. Kurus perzsa király ·
Csaispis
Csaispis (óperzsa: ca-i-ša-pa-i-ša; normalizált alakban Caišpiš, illetve Cišpiš; ismert hellenizált nevén Τεΐσπης, Teiszpész, babiloni Šišpiš, perzsa چیشپیش Çīšpīš) az ókori Parsa fejedelme, majd királya, Hakhámanis fia és örököse.
Óperzsa Birodalom és Csaispis · Csaispis és II. Kurus perzsa király ·
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
Óperzsa Birodalom és Dardanellák · Dardanellák és II. Kurus perzsa király ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Óperzsa Birodalom és Egyiptom · Egyiptom és II. Kurus perzsa király ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Óperzsa Birodalom és Elám · Elám és II. Kurus perzsa király ·
Fársz tartomány
Fársz tartomány elhelyezkedése Iránban Fársz tartomány (perzsául استان فارس) Irán 31 tartományának egyike az ország középső részén.
Óperzsa Birodalom és Fársz tartomány · Fársz tartomány és II. Kurus perzsa király ·
Hakhámanis
Hakhámanis (óperzsa nyelven: Ha-xa-a-ma-na-i-ša; normalizált alakban Haxāmaniš; ismert hellenizált nevén Akhaimenész) i. e. 7. századi perzsa uralkodó, az Akhaimenida-dinasztia megalapítója, aki egyesítette az addig szétszórtan élő perzsa törzseket és ezzel megteremtette a perzsa állam alapjait.
Óperzsa Birodalom és Hakhámanis · Hakhámanis és II. Kurus perzsa király ·
Halhatatlanok (Perzsa Birodalom)
A Berlini múzeum kiállításán látható ábrázolás a halhatatlanokról A halhatatlanok gárdája a óperzsa hadseregben létező elitegység elnevezése.
Óperzsa Birodalom és Halhatatlanok (Perzsa Birodalom) · Halhatatlanok (Perzsa Birodalom) és II. Kurus perzsa király ·
Hamadán
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.
Óperzsa Birodalom és Hamadán · Hamadán és II. Kurus perzsa király ·
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Óperzsa Birodalom és Hattuszasz · Hattuszasz és II. Kurus perzsa király ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Óperzsa Birodalom és Hérodotosz · Hérodotosz és II. Kurus perzsa király ·
I. Artakhsaszjá perzsa király
I.
Óperzsa Birodalom és I. Artakhsaszjá perzsa király · I. Artakhsaszjá perzsa király és II. Kurus perzsa király ·
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Óperzsa Birodalom és I. Dárajavaus perzsa király · I. Dárajavaus perzsa király és II. Kurus perzsa király ·
I. e. 330
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 330 · I. e. 330 és II. Kurus perzsa király ·
I. e. 530
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 530 · I. e. 530 és II. Kurus perzsa király ·
I. e. 539
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 539 · I. e. 539 és II. Kurus perzsa király ·
I. e. 540
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 540 · I. e. 540 és II. Kurus perzsa király ·
I. e. 546
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 546 · I. e. 546 és II. Kurus perzsa király ·
I. e. 553
553.
Óperzsa Birodalom és I. e. 553 · I. e. 553 és II. Kurus perzsa király ·
I. e. 559
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 559 · I. e. 559 és II. Kurus perzsa király ·
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e. 486-tól haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.
Óperzsa Birodalom és I. Khsajársá perzsa király · I. Khsajársá perzsa király és II. Kurus perzsa király ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Óperzsa Birodalom és III. Alexandrosz makedón király · II. Kurus perzsa király és III. Alexandrosz makedón király ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Óperzsa Birodalom és Irán · II. Kurus perzsa király és Irán ·
Istuviga
Istuviga (akkád Ištumegu, óperzsa 𐎠𐎼𐎡𐏁𐎫𐎡𐎺𐎡𐎥 a-ra-i-ša-ta-i-va-i-ga, Arištiviga) a Méd Birodalom utolsó uralkodója.
Óperzsa Birodalom és Istuviga · II. Kurus perzsa király és Istuviga ·
Kabúdzsija perzsa király
Kabúdzsija (óperzsául:, ka-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kabūjiya, „az idősebb”, görögül Καμβύσης, latinul Cambyses), (? – Kr. e. 559) Ansan perzsa állam uralkodója volt körülbelül Kr. e. 602-től Kr. e. 559-ig, a Perzsa Birodalmat létrehozó II. Kurus apja.
Óperzsa Birodalom és Kabúdzsija perzsa király · II. Kurus perzsa király és Kabúdzsija perzsa király ·
Kambúdzsija perzsa király
Kambúdzsija (óperzsal:, ka-ma-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kambūjiya,, azaz II. Kambüszész), (Kr. e. 558 – Kr. e. 522 júliusa) akhamenida uralkodó, II. Kurus (Kürosz) legidősebb fia, Kr. e. 529-től utóda.
Óperzsa Birodalom és Kambúdzsija perzsa király · II. Kurus perzsa király és Kambúdzsija perzsa király ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Óperzsa Birodalom és Közel-Kelet · II. Kurus perzsa király és Közel-Kelet ·
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Óperzsa Birodalom és Kilikia · II. Kurus perzsa király és Kilikia ·
Kroiszosz
Kroiszosz (elterjedt magyaros alakban Krőzus), (Kr. e. 596 – Kr. e. 546) ókori lüd király, akinek gazdagsága legendás volt.
Óperzsa Birodalom és Kroiszosz · II. Kurus perzsa király és Kroiszosz ·
Lüdia
Lüdia, latinosan Lydia, akkádul Ludu ókori anatóliai államalakulat volt, amely Phrügia bukásával párhuzamosan emelkedett fel az i. e. 7. században, azonban a rohamosan erősödő Perzsa Birodalomnak már nem tudott ellenállni.
Óperzsa Birodalom és Lüdia · II. Kurus perzsa király és Lüdia ·
Lükia
Lükia fekvése Lükia városai Lükia (hettita nyelven Lukka, lük nyelven Trm̃mis) ókori földrajzi egység.
Óperzsa Birodalom és Lükia · II. Kurus perzsa király és Lükia ·
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Óperzsa Birodalom és Méd Birodalom · II. Kurus perzsa király és Méd Birodalom ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Óperzsa Birodalom és Médek · II. Kurus perzsa király és Médek ·
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah
Mohammad Reza Sah Pahlavi – perzsául محمد رضا پهلوی; – (Teherán, 1919. október 26. – Kairó, 1980. július 27.) Perzsia (Irán) utolsó sahja (1941. szeptember 26-ától de facto 1979. január 26-áig), a hatalmat megragadó Reza Pahlavi gyermeke volt.
Óperzsa Birodalom és Mohammad Reza Pahlavi iráni sah · II. Kurus perzsa király és Mohammad Reza Pahlavi iráni sah ·
Paszargadai
Paszargadai (perzsául: پاسارگاد – Pászárgád) ókori perzsa város volt a Zagrosz-hegységben, a mai iráni Fars tartományban.
Óperzsa Birodalom és Paszargadai · II. Kurus perzsa király és Paszargadai ·
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Óperzsa Birodalom és Perszepolisz · II. Kurus perzsa király és Perszepolisz ·
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Óperzsa Birodalom és Perzsa nyelv · II. Kurus perzsa király és Perzsa nyelv ·
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Óperzsa Birodalom és Plutarkhosz · II. Kurus perzsa király és Plutarkhosz ·
Satrapa
A ساتراپ (a perzsa szó kiejtése: szátráp - meghonosodott ejtése: "satrapa" - vagy satrafa) az uralkodó által kinevezett tartományi kormányzók neve volt az ókori méd és óperzsa birodalmakban, beleértve az Akhaimenida dinasztiát és több utódállamát, így a Szászánida Birodalmat és a hellenisztikus birodalmakat.
Óperzsa Birodalom és Satrapa · II. Kurus perzsa király és Satrapa ·
Szardeisz
Szardeisz (lüd nyelven: Sfard,,, Szparda) az ókori Lüdia fővárosa volt, majd az Óperzsa Birodalom egyik satrapájának székhelye, később a római időkben Lydia provincia székhelye.
Óperzsa Birodalom és Szardeisz · II. Kurus perzsa király és Szardeisz ·
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Óperzsa Birodalom és Szúza · II. Kurus perzsa király és Szúza ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Óperzsa Birodalom és Szkíták · II. Kurus perzsa király és Szkíták ·
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Óperzsa Birodalom és Sztrabón · II. Kurus perzsa király és Sztrabón ·
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Óperzsa Birodalom és Xenophón · II. Kurus perzsa király és Xenophón ·
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Óperzsa Birodalom és Zoroasztrizmus · II. Kurus perzsa király és Zoroasztrizmus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király
- Mi van a közös Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király
- Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király
Összehasonlítását Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király
Óperzsa Birodalom 226 kapcsolatokat, ugyanakkor II. Kurus perzsa király 121. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 15.27% = 53 / (226 + 121).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: