Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Óperzsa Birodalom és 2004 új világörökségi helyszínei

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Óperzsa Birodalom és 2004 új világörökségi helyszínei

Óperzsa Birodalom vs. 2004 új világörökségi helyszínei

Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként. Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2004.

Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és 2004 új világörökségi helyszínei

Óperzsa Birodalom és 2004 új világörökségi helyszínei 17 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, Arab-félsziget, Arabok, Ókori Egyiptom, Európa, Fársz tartomány, I. e. 2. évezred, I. e. 9. század, II. Kurus perzsa király, India, Istuviga, Kambúdzsija perzsa király, Médek, Mezőgazdaság, Palesztina, Paszargadai, Perszepolisz.

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Óperzsa Birodalom és Afrika · 2004 új világörökségi helyszínei és Afrika · Többet látni »

Arab-félsziget

Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.

Óperzsa Birodalom és Arab-félsziget · 2004 új világörökségi helyszínei és Arab-félsziget · Többet látni »

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Óperzsa Birodalom és Arabok · 2004 új világörökségi helyszínei és Arabok · Többet látni »

Ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.

Ókori Egyiptom és Óperzsa Birodalom · Ókori Egyiptom és 2004 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Óperzsa Birodalom és Európa · 2004 új világörökségi helyszínei és Európa · Többet látni »

Fársz tartomány

Fársz tartomány elhelyezkedése Iránban Fársz tartomány (perzsául استان فارس) Irán 31 tartományának egyike az ország középső részén.

Óperzsa Birodalom és Fársz tartomány · 2004 új világörökségi helyszínei és Fársz tartomány · Többet látni »

I. e. 2. évezred

Nincs leírás.

Óperzsa Birodalom és I. e. 2. évezred · 2004 új világörökségi helyszínei és I. e. 2. évezred · Többet látni »

I. e. 9. század

Nincs leírás.

Óperzsa Birodalom és I. e. 9. század · 2004 új világörökségi helyszínei és I. e. 9. század · Többet látni »

II. Kurus perzsa király

Kurus reliefje Paszargadaiban II.

Óperzsa Birodalom és II. Kurus perzsa király · 2004 új világörökségi helyszínei és II. Kurus perzsa király · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Óperzsa Birodalom és India · 2004 új világörökségi helyszínei és India · Többet látni »

Istuviga

Istuviga (akkád Ištumegu, óperzsa 𐎠𐎼𐎡𐏁𐎫𐎡𐎺𐎡𐎥 a-ra-i-ša-ta-i-va-i-ga, Arištiviga) a Méd Birodalom utolsó uralkodója.

Óperzsa Birodalom és Istuviga · 2004 új világörökségi helyszínei és Istuviga · Többet látni »

Kambúdzsija perzsa király

Kambúdzsija (óperzsal:, ka-ma-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kambūjiya,, azaz II. Kambüszész), (Kr. e. 558 – Kr. e. 522 júliusa) akhamenida uralkodó, II. Kurus (Kürosz) legidősebb fia, Kr. e. 529-től utóda.

Óperzsa Birodalom és Kambúdzsija perzsa király · 2004 új világörökségi helyszínei és Kambúdzsija perzsa király · Többet látni »

Médek

Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.

Óperzsa Birodalom és Médek · 2004 új világörökségi helyszínei és Médek · Többet látni »

Mezőgazdaság

Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.

Óperzsa Birodalom és Mezőgazdaság · 2004 új világörökségi helyszínei és Mezőgazdaság · Többet látni »

Palesztina

Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.

Óperzsa Birodalom és Palesztina · 2004 új világörökségi helyszínei és Palesztina · Többet látni »

Paszargadai

Paszargadai (perzsául: پاسارگاد – Pászárgád) ókori perzsa város volt a Zagrosz-hegységben, a mai iráni Fars tartományban.

Óperzsa Birodalom és Paszargadai · 2004 új világörökségi helyszínei és Paszargadai · Többet látni »

Perszepolisz

Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.

Óperzsa Birodalom és Perszepolisz · 2004 új világörökségi helyszínei és Perszepolisz · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Óperzsa Birodalom és 2004 új világörökségi helyszínei

Óperzsa Birodalom 226 kapcsolatokat, ugyanakkor 2004 új világörökségi helyszínei 199. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 4.00% = 17 / (226 + 199).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Óperzsa Birodalom és 2004 új világörökségi helyszínei. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: