Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Ószövetség, Babilon, Dávid király, Frigyláda, II. Nabú-kudurri-uszur, Izrael, Jézus, Jeruzsálemi templom, Kerub, Mózes, Megiddo, Mezopotámia, Palesztina, Salamon temploma, Szent sátor, Tízparancsolat, Zsidó háború, Zsidók.
Ószövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Ószövetség · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Babilon · Többet látni »
Dávid király
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dávid zsidó király.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Dávid király · Többet látni »
Frigyláda
A frigyláda egy francia katedrális domborművén, Cathédrale Sainte-Marie, Auch, Franciaország ''Acacia seyal'', feltételezések szerint a bibliai sittim-fa A szent ládát mindig letakarva szállították a papok James Tissot: ''Mózes és Józsué a frigyládával'' A frigyláda (héberül אָרוֹן הָבְּרִית, Ārōn Hāb’rīt) az a szent láda, melyet az Ószövetség elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Frigyláda · Többet látni »
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Új!!: Ókori zsidó művészet és II. Nabú-kudurri-uszur · Többet látni »
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Izrael · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Jézus · Többet látni »
Jeruzsálemi templom
A jeruzsálemi templom az az épületegyüttes, mely az ókori Izrael vallási központját jelentette Jeruzsálemben.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Jeruzsálemi templom · Többet látni »
Kerub
ortodox ikonográfiában A kerubok (héber: כְּרוּב kərūv, t.sz. כְּרוּבִים kərūvîm) az ábrahámi vallások alapján mennyei lények; a zsidó apologetikában azok rendjében is a legmagasabban állnak.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Kerub · Többet látni »
Mózes
Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Mózes · Többet látni »
Megiddo
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megiddó.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Megiddo · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Mezopotámia · Többet látni »
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Palesztina · Többet látni »
Salamon temploma
Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Salamon temploma · Többet látni »
Szent sátor
A szent sátor vagy tabernákulum (héber: מִשְׁכַּן, átírva: mīškān) a Bibliában említett sátorszentély, amely az udvarával (pitvar) istentiszteleti és áldozati helyül szolgált a zsidóknak az exodus, azaz az egyiptomi kivonulás után, a Sínai-hegyi szövetségkötéstől Salamon király templomának elkészültéig.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Szent sátor · Többet látni »
Tízparancsolat
A tízparancsolat (héberül: עֲשֶׂרֶת הַדִּיבְרוֹת ă`szeret haddivrót) a judaizmus és a kereszténység alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Jahve (Isten) adott Mózesnek a Sínai hegyén, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva.
Új!!: Ókori zsidó művészet és Tízparancsolat · Többet látni »
Zsidó háború
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó háború (egyértelműsítő lap).
Új!!: Ókori zsidó művészet és Zsidó háború · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
