Közötti hasonlóságok Ókori görög irodalom és Arisztotelész
Ókori görög irodalom és Arisztotelész 33 közös dolog (a Uniópédia): Athén, Démétriosz (peripatetikus filozófus), Démokritosz, Démoszthenész, Diogenész Laertiosz, Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok), Epikurosz, Galénosz, Görögország, Geocentrikus világkép, Hüpereidész, Himnusz, Homérosz, Iamblikhosz, III. Alexandrosz makedón király, Iszokratész, Kalliszthenész, Kereszténység, Klaudiosz Ptolemaiosz, Mitológia, Pecz Vilmos, Platón, Plutarkhosz, Római Birodalom, Rodosz (sziget), Steiger Kornél, Szókratész, Sztrabón, Szuda-lexikon, Theophrasztosz, ..., Xenophón, 13. század, 19. század. Bővíteni index (3 több) »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Ókori görög irodalom és Athén · Arisztotelész és Athén ·
Démétriosz (peripatetikus filozófus)
Phaléroni Démétriosz, görögösen Démétriosz Phalériosz, (i. e. 360 körül – i. e. 282) athéni szónok, államférfi és peripatetikus filozófus, Arisztotelész és Theophrasztosz tanítványa, az alexandriai könyvtár első vezető könyvtárosa.
Ókori görög irodalom és Démétriosz (peripatetikus filozófus) · Arisztotelész és Démétriosz (peripatetikus filozófus) ·
Démokritosz
Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.
Ókori görög irodalom és Démokritosz · Arisztotelész és Démokritosz ·
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Ókori görög irodalom és Démoszthenész · Arisztotelész és Démoszthenész ·
Diogenész Laertiosz
Diogenész Laertiosz műve 1594-es római kiadásának címlapja Diogenész Laertiosz, (Laerté, Kilikia, 180 körül – ?, 240 körül) görög történetíró; nevét mint az ókori görög filozófusok életrajzainak megírójáét ismerik.
Ókori görög irodalom és Diogenész Laertiosz · Arisztotelész és Diogenész Laertiosz ·
Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)
Dionüsziosz Halikarnasszeusz, magyarosan Halikarnasszoszi Dionüsziosz, (Halikarnasszosz, i. e. 54 körül – Róma, i. e. 8 körül) ókori görög szónok és történetíró.
Ókori görög irodalom és Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) · Arisztotelész és Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) ·
Epikurosz
Epikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) kiejtve: epikúrosz, gyakran, ám helytelenül Epikürosznak is írják) (Számosz sziget, Kr. e. 341 decembere – Athén, Kr. e. 270), görög atomista filozófus, Démokritosz természetfilozófiájának követője.
Ókori görög irodalom és Epikurosz · Arisztotelész és Epikurosz ·
Galénosz
Görögösen Galénosz, (Pergamon, 129 szeptembere – Róma, 216 körül): görög származású római orvos, filozófus.
Ókori görög irodalom és Galénosz · Arisztotelész és Galénosz ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Ókori görög irodalom és Görögország · Arisztotelész és Görögország ·
Geocentrikus világkép
A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.
Ókori görög irodalom és Geocentrikus világkép · Arisztotelész és Geocentrikus világkép ·
Hüpereidész
Hüpereidész, (Kollütosz, Attika, Kr. e. 389 – Athén, Kr. e. 322) görög szónok.
Ókori görög irodalom és Hüpereidész · Arisztotelész és Hüpereidész ·
Himnusz
A himnusz dicsőítő és magasztaló ének.
Ókori görög irodalom és Himnusz · Arisztotelész és Himnusz ·
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Ókori görög irodalom és Homérosz · Arisztotelész és Homérosz ·
Iamblikhosz
Iamblikhosz (arámi nyelven ya-mlku, „Ő egy király”), (Khalkisz, Szíria, Coelosyria, 250 körül – 330 körül) szíriai, valószínűleg arameus származású, görögül író filozófus.
Ókori görög irodalom és Iamblikhosz · Arisztotelész és Iamblikhosz ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Ókori görög irodalom és III. Alexandrosz makedón király · Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király ·
Iszokratész
Iszokratész (nevének átírásváltozata Isokrates), (Athén, i. e. 436 – Athén, i. e. 338 augusztusa) ókori görög szónok.
Ókori görög irodalom és Iszokratész · Arisztotelész és Iszokratész ·
Kalliszthenész
Olünthoszi Kalliszthenész (Καλλισθενης, Kr. e. 370 – kb. 327) görög tudós és történetíró, Nagy Sándor udvari történésze, és a kiemelkedő filozófus, Arisztotelész unokaöccse (nővére lányának fia) és tanítványa, továbbá a filozófus legkiemelkedőbbnek tartott tanítványának, Theophrasztosznak barátja.
Ókori görög irodalom és Kalliszthenész · Arisztotelész és Kalliszthenész ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Ókori görög irodalom és Kereszténység · Arisztotelész és Kereszténység ·
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Ókori görög irodalom és Klaudiosz Ptolemaiosz · Arisztotelész és Klaudiosz Ptolemaiosz ·
Mitológia
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.
Ókori görög irodalom és Mitológia · Arisztotelész és Mitológia ·
Pecz Vilmos
Pecz Vilmos (Horgospataka, 1854. március 20. – Budapest, 1923. november 9.) nyelvész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Ókori görög irodalom és Pecz Vilmos · Arisztotelész és Pecz Vilmos ·
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Ókori görög irodalom és Platón · Arisztotelész és Platón ·
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Ókori görög irodalom és Plutarkhosz · Arisztotelész és Plutarkhosz ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Ókori görög irodalom és Római Birodalom · Arisztotelész és Római Birodalom ·
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Ókori görög irodalom és Rodosz (sziget) · Arisztotelész és Rodosz (sziget) ·
Steiger Kornél
Steiger Kornél (Elek, 1945. április 16. –) magyar filozófus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanára.
Ókori görög irodalom és Steiger Kornél · Arisztotelész és Steiger Kornél ·
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Ókori görög irodalom és Szókratész · Arisztotelész és Szókratész ·
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Ókori görög irodalom és Sztrabón · Arisztotelész és Sztrabón ·
Szuda-lexikon
A Szuda vagy Szouda (görögül: Σοῦδα) egy nagy terjedelmű X. századi bizánci lexikon.
Ókori görög irodalom és Szuda-lexikon · Arisztotelész és Szuda-lexikon ·
Theophrasztosz
Az ereszoszi Theophrasztosz (Ereszosz, i. e. 371 körül – Athén, i. e. 287 körül) nagy hírű filozófus-természettudós volt, Arisztotelész utóda az athéni peripatetikus iskolában, mégpedig a kortársak beszámolói szerint méltó utóda.
Ókori görög irodalom és Theophrasztosz · Arisztotelész és Theophrasztosz ·
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Ókori görög irodalom és Xenophón · Arisztotelész és Xenophón ·
13. század
A 13.
Ókori görög irodalom és 13. század · 13. század és Arisztotelész ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Ókori görög irodalom és 19. század · 19. század és Arisztotelész ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ókori görög irodalom és Arisztotelész
- Mi van a közös Ókori görög irodalom és Arisztotelész
- Közötti hasonlóságok Ókori görög irodalom és Arisztotelész
Összehasonlítását Ókori görög irodalom és Arisztotelész
Ókori görög irodalom 270 kapcsolatokat, ugyanakkor Arisztotelész 225. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 6.67% = 33 / (270 + 225).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókori görög irodalom és Arisztotelész. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: