Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ókori Kelet és Kánaán
Ókori Kelet és Kánaán 24 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Anatólia, Újbabiloni Birodalom, Asszíria, Babilon, Bronzkor, Egyiptomi Újbirodalom, Egyiptomi Középbirodalom, Földközi-tenger, Görögök, Hettita Birodalom, Hettiták, I. e. 539, I. e. 7. század, III. Alexandrosz makedón király, Mezopotámia, Minószi civilizáció, Mitanni, Régészet, Tengeri népek, Termékeny félhold, Ugarit, Városállam (politika), Zsidók.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Ókori Kelet és Akkád nyelv · Akkád nyelv és Kánaán ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Ókori Kelet és Anatólia · Anatólia és Kánaán ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Ókori Kelet és Újbabiloni Birodalom · Újbabiloni Birodalom és Kánaán ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Ókori Kelet és Asszíria · Asszíria és Kánaán ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Ókori Kelet és Babilon · Babilon és Kánaán ·
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Ókori Kelet és Bronzkor · Bronzkor és Kánaán ·
Egyiptomi Újbirodalom
II. Ramszesz szobra a kairói Egyiptom Múzeumban Az egyiptomi Újbirodalom korszaka a hükszoszok kiűzésével kezdődött i. e. 1532-ben.
Ókori Kelet és Egyiptomi Újbirodalom · Egyiptomi Újbirodalom és Kánaán ·
Egyiptomi Középbirodalom
Théba: Ámon-templom A Középbirodalom az ókori Egyiptom történetében az első átmeneti kor utáni időszakot felölelő félezer éves korszak, melyben a XI-XIV.
Ókori Kelet és Egyiptomi Középbirodalom · Egyiptomi Középbirodalom és Kánaán ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Ókori Kelet és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Kánaán ·
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Ókori Kelet és Görögök · Görögök és Kánaán ·
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Ókori Kelet és Hettita Birodalom · Hettita Birodalom és Kánaán ·
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Ókori Kelet és Hettiták · Hettiták és Kánaán ·
I. e. 539
Nincs leírás.
Ókori Kelet és I. e. 539 · I. e. 539 és Kánaán ·
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Ókori Kelet és I. e. 7. század · I. e. 7. század és Kánaán ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Ókori Kelet és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Kánaán ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Ókori Kelet és Mezopotámia · Kánaán és Mezopotámia ·
Minószi civilizáció
A minószi civilizáció a bronzkorban jött létre Kréta szigetén i. e. 2700 körül és az i. e. 15. századig virágzott.
Ókori Kelet és Minószi civilizáció · Kánaán és Minószi civilizáció ·
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Ókori Kelet és Mitanni · Kánaán és Mitanni ·
Régészet
zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Ókori Kelet és Régészet · Kánaán és Régészet ·
Tengeri népek
A híres Nílus-deltai csata az egyiptomiak és a tengeri népek között A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Anatóliát, Ciprust, Levantét és Egyiptomot két hullámban (első és második tengeri koalíció), az i. e. 13–12.
Ókori Kelet és Tengeri népek · Kánaán és Tengeri népek ·
Termékeny félhold
A termékeny félhold A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is.
Ókori Kelet és Termékeny félhold · Kánaán és Termékeny félhold ·
Ugarit
Ugarit (ma, Rasz Samra, ugariti 𐎜𐎂𐎗𐎚, azaz ʼugrt, óegyiptomi ˁkrṯ, azaz Akeret) ókori település, az ugariti városkirályság, majd az ugariti királyság központja Nyugat-Szíriában.
Ókori Kelet és Ugarit · Kánaán és Ugarit ·
Városállam (politika)
Monaco A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik.
Ókori Kelet és Városállam (politika) · Kánaán és Városállam (politika) ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ókori Kelet és Kánaán
- Mi van a közös Ókori Kelet és Kánaán
- Közötti hasonlóságok Ókori Kelet és Kánaán
Összehasonlítását Ókori Kelet és Kánaán
Ókori Kelet 125 kapcsolatokat, ugyanakkor Kánaán 106. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 10.39% = 24 / (125 + 106).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókori Kelet és Kánaán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
