Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ókori Görögország és Makedónia
Ókori Görögország és Makedónia 24 közös dolog (a Uniópédia): Athén, Az ókor nagy csatái, Égei-tenger, Déloszi Szövetség, Epameinóndasz, Görögország, Héraklész, Hérodotosz, I. e. 12. század, I. e. 168, I. e. 431, I. e. 500, I. e. 6. század, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Illíria, Korinthosz, Mükéné, Peloponnészoszi háború, Spárta, Szaloniki, Thébai, Themisztoklész, Trákia.
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Ókori Görögország és Athén · Athén és Makedónia ·
Az ókor nagy csatái
Az ókor az emberiség történetének nagyon hosszú szakasza.
Ókori Görögország és Az ókor nagy csatái · Az ókor nagy csatái és Makedónia ·
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Égei-tenger és Ókori Görögország · Égei-tenger és Makedónia ·
Déloszi Szövetség
A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.
Ókori Görögország és Déloszi Szövetség · Déloszi Szövetség és Makedónia ·
Epameinóndasz
Epameinóndasz (görög: Ἐπαμεινώνδας) (kb. i. e. 418 – i. e. 362 július 3.) thébai hadvezér és államférfi, aki Thébát a Spártának alávetett állapotból az antik Görögország hegemón hatalmává tette.
Ókori Görögország és Epameinóndasz · Epameinóndasz és Makedónia ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Ókori Görögország és Görögország · Görögország és Makedónia ·
Héraklész
Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz (Ἀλκαῖος) görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke.
Ókori Görögország és Héraklész · Héraklész és Makedónia ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Ókori Görögország és Hérodotosz · Hérodotosz és Makedónia ·
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Ókori Görögország és I. e. 12. század · I. e. 12. század és Makedónia ·
I. e. 168
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 168 · I. e. 168 és Makedónia ·
I. e. 431
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 431 · I. e. 431 és Makedónia ·
I. e. 500
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 500 · I. e. 500 és Makedónia ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Ókori Görögország és I. e. 6. század · I. e. 6. század és Makedónia ·
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Ókori Görögország és II. Philipposz makedón király · II. Philipposz makedón király és Makedónia ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Makedónia ·
Illíria
Illíria, latinosan Illyria (ógörögül Ἰλλυρία, azaz Illíria, Illürisz vagy Illürikon, latinul Illyria) ókori történelmi régió.
Ókori Görögország és Illíria · Illíria és Makedónia ·
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Ókori Görögország és Korinthosz · Korinthosz és Makedónia ·
Mükéné
Mükéné (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponnészosz északkeleti részén, Argoliszban.
Ókori Görögország és Mükéné · Mükéné és Makedónia ·
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Ókori Görögország és Peloponnészoszi háború · Makedónia és Peloponnészoszi háború ·
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Ókori Görögország és Spárta · Makedónia és Spárta ·
Szaloniki
Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Ókori Görögország és Szaloniki · Makedónia és Szaloniki ·
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Ókori Görögország és Thébai · Makedónia és Thébai ·
Themisztoklész
Themisztoklész Themisztoklész (kb. i. e. 525 – i. e. 460) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején.
Ókori Görögország és Themisztoklész · Makedónia és Themisztoklész ·
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ókori Görögország és Makedónia
- Mi van a közös Ókori Görögország és Makedónia
- Közötti hasonlóságok Ókori Görögország és Makedónia
Összehasonlítását Ókori Görögország és Makedónia
Ókori Görögország 229 kapcsolatokat, ugyanakkor Makedónia 98. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 7.34% = 24 / (229 + 98).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókori Görögország és Makedónia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
