Közötti hasonlóságok Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király
Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király 51 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Anatólia, Arisztotelész, Athén, Égei-tenger, Babilon, Baktria, Démoszthenész, Egyiptom, Etika (filozófia), Európa, Földközi-tenger, Fönícia, Filozófia, Görögország, Hannibál (karthágói hadvezér), Héraklész, Hérodotosz, Hellenisztikus civilizáció, Homérosz, I. e. 323, I. e. 336, I. e. 4. század, II. Philipposz makedón király, Illíria, India, Karthágó, Középkor, Korinthosz, Kréta (sziget), ..., Makedónia, Művészet, Olimpiai játékok, Orvostudomány, Palesztina, Peloponnészosz, Pergamon, Perzsa Birodalom, Phókisz, Pindarosz, Platón, Ptolemaida-dinasztia, Rabszolgaság, Római Birodalom, Spárta, Szíria, Szeleukida Birodalom, Thébai, Trákia, Trójai háború, Xenophón. Bővíteni index (21 több) »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Ókori Görögország és Alexandria (Egyiptom) · Alexandria (Egyiptom) és III. Alexandrosz makedón király ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Ókori Görögország és Anatólia · Anatólia és III. Alexandrosz makedón király ·
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Ókori Görögország és Arisztotelész · Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király ·
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Ókori Görögország és Athén · Athén és III. Alexandrosz makedón király ·
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Égei-tenger és Ókori Görögország · Égei-tenger és III. Alexandrosz makedón király ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Ókori Görögország és Babilon · Babilon és III. Alexandrosz makedón király ·
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Ókori Görögország és Baktria · Baktria és III. Alexandrosz makedón király ·
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Ókori Görögország és Démoszthenész · Démoszthenész és III. Alexandrosz makedón király ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Ókori Görögország és Egyiptom · Egyiptom és III. Alexandrosz makedón király ·
Etika (filozófia)
12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.
Ókori Görögország és Etika (filozófia) · Etika (filozófia) és III. Alexandrosz makedón király ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Ókori Görögország és Európa · Európa és III. Alexandrosz makedón király ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Ókori Görögország és Földközi-tenger · Földközi-tenger és III. Alexandrosz makedón király ·
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Ókori Görögország és Fönícia · Fönícia és III. Alexandrosz makedón király ·
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Ókori Görögország és Filozófia · Filozófia és III. Alexandrosz makedón király ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Ókori Görögország és Görögország · Görögország és III. Alexandrosz makedón király ·
Hannibál (karthágói hadvezér)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hannibál (hadvezér).
Ókori Görögország és Hannibál (karthágói hadvezér) · Hannibál (karthágói hadvezér) és III. Alexandrosz makedón király ·
Héraklész
Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz (Ἀλκαῖος) görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke.
Ókori Görögország és Héraklész · Héraklész és III. Alexandrosz makedón király ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Ókori Görögország és Hérodotosz · Hérodotosz és III. Alexandrosz makedón király ·
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Ókori Görögország és Hellenisztikus civilizáció · Hellenisztikus civilizáció és III. Alexandrosz makedón király ·
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Ókori Görögország és Homérosz · Homérosz és III. Alexandrosz makedón király ·
I. e. 323
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 323 · I. e. 323 és III. Alexandrosz makedón király ·
I. e. 336
Nincs leírás.
Ókori Görögország és I. e. 336 · I. e. 336 és III. Alexandrosz makedón király ·
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Ókori Görögország és I. e. 4. század · I. e. 4. század és III. Alexandrosz makedón király ·
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Ókori Görögország és II. Philipposz makedón király · II. Philipposz makedón király és III. Alexandrosz makedón király ·
Illíria
Illíria, latinosan Illyria (ógörögül Ἰλλυρία, azaz Illíria, Illürisz vagy Illürikon, latinul Illyria) ókori történelmi régió.
Ókori Görögország és Illíria · III. Alexandrosz makedón király és Illíria ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Ókori Görögország és India · III. Alexandrosz makedón király és India ·
Karthágó
Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.
Ókori Görögország és Karthágó · III. Alexandrosz makedón király és Karthágó ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Ókori Görögország és Középkor · III. Alexandrosz makedón király és Középkor ·
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Ókori Görögország és Korinthosz · III. Alexandrosz makedón király és Korinthosz ·
Kréta (sziget)
Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.
Ókori Görögország és Kréta (sziget) · III. Alexandrosz makedón király és Kréta (sziget) ·
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Ókori Görögország és Makedónia · III. Alexandrosz makedón király és Makedónia ·
Művészet
Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.
Ókori Görögország és Művészet · III. Alexandrosz makedón király és Művészet ·
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Ókori Görögország és Olimpiai játékok · III. Alexandrosz makedón király és Olimpiai játékok ·
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Ókori Görögország és Orvostudomány · III. Alexandrosz makedón király és Orvostudomány ·
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Ókori Görögország és Palesztina · III. Alexandrosz makedón király és Palesztina ·
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.
Ókori Görögország és Peloponnészosz · III. Alexandrosz makedón király és Peloponnészosz ·
Pergamon
A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.
Ókori Görögország és Pergamon · III. Alexandrosz makedón király és Pergamon ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Ókori Görögország és Perzsa Birodalom · III. Alexandrosz makedón király és Perzsa Birodalom ·
Phókisz
A phókisziak vagy más néven phókaiaiak az ókori görög ión törzsekhez tartoztak, Kis-Ázsia területén éltek.
Ókori Görögország és Phókisz · III. Alexandrosz makedón király és Phókisz ·
Pindarosz
Pindarosz vagy latinosan Pindarus (nevének átírásváltozata Pindaros; Künoszkephalai, i. e. 522/518 – Argosz, i. e. 442/438) ókori görög költő.
Ókori Görögország és Pindarosz · III. Alexandrosz makedón király és Pindarosz ·
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Ókori Görögország és Platón · III. Alexandrosz makedón király és Platón ·
Ptolemaida-dinasztia
Az ókori világ felosztása Nagy Sándor halála után. Kékkel I. Ptolemaiosz állama látható. A ptolemaida Egyiptom volt a leghosszabb életű ősi állam, mivel a legtovább tudott ellenállni a római hódításnak. Bukásával Róma megszerezte az ország mérhetetlen erőforrásait és a nyugati világ egyértelmű urává válhatott A Ptolemaida-dinasztia, másképpen Lagida-dinasztia vagy XXXIII.
Ókori Görögország és Ptolemaida-dinasztia · III. Alexandrosz makedón király és Ptolemaida-dinasztia ·
Rabszolgaság
Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.
Ókori Görögország és Rabszolgaság · III. Alexandrosz makedón király és Rabszolgaság ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Ókori Görögország és Római Birodalom · III. Alexandrosz makedón király és Római Birodalom ·
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Ókori Görögország és Spárta · III. Alexandrosz makedón király és Spárta ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Ókori Görögország és Szíria · III. Alexandrosz makedón király és Szíria ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Ókori Görögország és Szeleukida Birodalom · III. Alexandrosz makedón király és Szeleukida Birodalom ·
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Ókori Görögország és Thébai · III. Alexandrosz makedón király és Thébai ·
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
Ókori Görögország és Trákia · III. Alexandrosz makedón király és Trákia ·
Trójai háború
A trójai háború fegyveres konfliktus lehetett az ókorban az akhájok és a kisázsiai Trója között.
Ókori Görögország és Trójai háború · III. Alexandrosz makedón király és Trójai háború ·
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Ókori Görögország és Xenophón · III. Alexandrosz makedón király és Xenophón ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király
- Mi van a közös Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király
- Közötti hasonlóságok Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király
Összehasonlítását Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király
Ókori Görögország 229 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Alexandrosz makedón király 305. Ami közös bennük 51, a Jaccard index 9.55% = 51 / (229 + 305).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: