Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Ókori Görögország és Föníciaiak

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ókori Görögország és Föníciaiak

Ókori Görögország vs. Föníciaiak

Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja. Föníciai nő szarkofágja (kb. ie. 400), Szidónból. Jelenleg a Louvreban látható. A föníciaiak ókori nép, amely Föníciában lakott.

Közötti hasonlóságok Ókori Görögország és Föníciaiak

Ókori Görögország és Föníciaiak 29 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Athén, Ókori Egyiptom, Babilon, Ciprus (sziget), Földközi-tenger, Fönícia, Görög nyelv, Görögök, Görögország, Hérodotosz, Hettita Birodalom, Homérosz, I. e. 12. század, I. e. 4. század, I. e. 6. század, I. e. 9. század, Ibériai-félsziget, III. Alexandrosz makedón király, Karthágó, Kréta (sziget), Lineáris B írás, Mükéné, Minósz, Perzsa Birodalom, Római Birodalom, Szíria, Szicília, Tengeri népek.

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Ókori Görögország és Anatólia · Anatólia és Föníciaiak · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Ókori Görögország és Athén · Athén és Föníciaiak · Többet látni »

Ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.

Ókori Egyiptom és Ókori Görögország · Ókori Egyiptom és Föníciaiak · Többet látni »

Babilon

Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.

Ókori Görögország és Babilon · Babilon és Föníciaiak · Többet látni »

Ciprus (sziget)

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².

Ókori Görögország és Ciprus (sziget) · Ciprus (sziget) és Föníciaiak · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Ókori Görögország és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Föníciaiak · Többet látni »

Fönícia

Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.

Ókori Görögország és Fönícia · Fönícia és Föníciaiak · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Ókori Görögország és Görög nyelv · Föníciaiak és Görög nyelv · Többet látni »

Görögök

A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.

Ókori Görögország és Görögök · Föníciaiak és Görögök · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Ókori Görögország és Görögország · Föníciaiak és Görögország · Többet látni »

Hérodotosz

Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.

Ókori Görögország és Hérodotosz · Föníciaiak és Hérodotosz · Többet látni »

Hettita Birodalom

A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.

Ókori Görögország és Hettita Birodalom · Föníciaiak és Hettita Birodalom · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Ókori Görögország és Homérosz · Föníciaiak és Homérosz · Többet látni »

I. e. 12. század

Az i. e. 12.

Ókori Görögország és I. e. 12. század · Föníciaiak és I. e. 12. század · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Ókori Görögország és I. e. 4. század · Föníciaiak és I. e. 4. század · Többet látni »

I. e. 6. század

Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.

Ókori Görögország és I. e. 6. század · Föníciaiak és I. e. 6. század · Többet látni »

I. e. 9. század

Nincs leírás.

Ókori Görögország és I. e. 9. század · Föníciaiak és I. e. 9. század · Többet látni »

Ibériai-félsziget

Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.

Ókori Görögország és Ibériai-félsziget · Föníciaiak és Ibériai-félsziget · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Ókori Görögország és III. Alexandrosz makedón király · Föníciaiak és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Karthágó

Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.

Ókori Görögország és Karthágó · Föníciaiak és Karthágó · Többet látni »

Kréta (sziget)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Ókori Görögország és Kréta (sziget) · Föníciaiak és Kréta (sziget) · Többet látni »

Lineáris B írás

A lineáris B írás egy szótagírás, melyet a mükénéi görög civilizáció használt (kb. i.e. 1450-től néhány évszázadon keresztül).

Ókori Görögország és Lineáris B írás · Föníciaiak és Lineáris B írás · Többet látni »

Mükéné

Mükéné (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponnészosz északkeleti részén, Argoliszban.

Ókori Görögország és Mükéné · Föníciaiak és Mükéné · Többet látni »

Minósz

Minósz, Cesare Zocchi szobra Minósz palotája Knósszoszban Minósz (ógörögül Μίνως, latinul Mīnōs) a görög mitológia egyik alakja, Kréta királya, Zeusz és Európé fia, Rhadamanthüsz és Szarpédón bátyja.

Ókori Görögország és Minósz · Föníciaiak és Minósz · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Ókori Görögország és Perzsa Birodalom · Föníciaiak és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Ókori Görögország és Római Birodalom · Föníciaiak és Római Birodalom · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Ókori Görögország és Szíria · Föníciaiak és Szíria · Többet látni »

Szicília

Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.

Ókori Görögország és Szicília · Föníciaiak és Szicília · Többet látni »

Tengeri népek

A híres Nílus-deltai csata az egyiptomiak és a tengeri népek között A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Anatóliát, Ciprust, Levantét és Egyiptomot két hullámban (első és második tengeri koalíció), az i. e. 13–12.

Ókori Görögország és Tengeri népek · Föníciaiak és Tengeri népek · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Ókori Görögország és Föníciaiak

Ókori Görögország 229 kapcsolatokat, ugyanakkor Föníciaiak 86. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 9.21% = 29 / (229 + 86).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókori Görögország és Föníciaiak. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: