Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ókori Egyiptom és Kánaán
Ókori Egyiptom és Kánaán 29 közös dolog (a Uniópédia): Biblia, Bronzkor, Diadokhosz, Egyiptomi Újbirodalom, Ehnaton, Földközi-tenger, Fönícia, Hérodotosz, I. e. 16. század, I. e. 18. század, I. e. 21. század, I. e. 332, I. e. 7. század, I. Széthi, II. Ramszesz, III. Alexandrosz makedón király, Kereszténység, Makedónok, Mezőgazdaság, Mezopotámia, Nílus, Palesztina, Ptolemaida-dinasztia, Réz, Római Birodalom, Sínai-félsziget, Szeleukida Birodalom, Tengeri népek, Zsidók.
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Ókori Egyiptom és Biblia · Biblia és Kánaán ·
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Ókori Egyiptom és Bronzkor · Bronzkor és Kánaán ·
Diadokhosz
A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.
Ókori Egyiptom és Diadokhosz · Diadokhosz és Kánaán ·
Egyiptomi Újbirodalom
II. Ramszesz szobra a kairói Egyiptom Múzeumban Az egyiptomi Újbirodalom korszaka a hükszoszok kiűzésével kezdődött i. e. 1532-ben.
Ókori Egyiptom és Egyiptomi Újbirodalom · Egyiptomi Újbirodalom és Kánaán ·
Ehnaton
Ehnaton (régiesebb átírásokban Ehnáton vagy Ekhnáton), uralkodásának első négy évében IV.
Ókori Egyiptom és Ehnaton · Ehnaton és Kánaán ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Ókori Egyiptom és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Kánaán ·
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Ókori Egyiptom és Fönícia · Fönícia és Kánaán ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Ókori Egyiptom és Hérodotosz · Hérodotosz és Kánaán ·
I. e. 16. század
Nincs leírás.
Ókori Egyiptom és I. e. 16. század · I. e. 16. század és Kánaán ·
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Ókori Egyiptom és I. e. 18. század · I. e. 18. század és Kánaán ·
I. e. 21. század
Nincs leírás.
Ókori Egyiptom és I. e. 21. század · I. e. 21. század és Kánaán ·
I. e. 332
Nincs leírás.
Ókori Egyiptom és I. e. 332 · I. e. 332 és Kánaán ·
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Ókori Egyiptom és I. e. 7. század · I. e. 7. század és Kánaán ·
I. Széthi
I.
Ókori Egyiptom és I. Széthi · I. Széthi és Kánaán ·
II. Ramszesz
II.
Ókori Egyiptom és II. Ramszesz · II. Ramszesz és Kánaán ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Ókori Egyiptom és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Kánaán ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Ókori Egyiptom és Kereszténység · Kánaán és Kereszténység ·
Makedónok
A pellai királyi palota átriumának mozaikpadlója A makedónok (azaz makedónesz) az ókori Makedón Királyság lakói az i. e. 1. évezred második negyedétől.
Ókori Egyiptom és Makedónok · Kánaán és Makedónok ·
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Ókori Egyiptom és Mezőgazdaság · Kánaán és Mezőgazdaság ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Ókori Egyiptom és Mezopotámia · Kánaán és Mezopotámia ·
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
Ókori Egyiptom és Nílus · Kánaán és Nílus ·
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Ókori Egyiptom és Palesztina · Kánaán és Palesztina ·
Ptolemaida-dinasztia
Az ókori világ felosztása Nagy Sándor halála után. Kékkel I. Ptolemaiosz állama látható. A ptolemaida Egyiptom volt a leghosszabb életű ősi állam, mivel a legtovább tudott ellenállni a római hódításnak. Bukásával Róma megszerezte az ország mérhetetlen erőforrásait és a nyugati világ egyértelmű urává válhatott A Ptolemaida-dinasztia, másképpen Lagida-dinasztia vagy XXXIII.
Ókori Egyiptom és Ptolemaida-dinasztia · Kánaán és Ptolemaida-dinasztia ·
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Ókori Egyiptom és Réz · Kánaán és Réz ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Ókori Egyiptom és Római Birodalom · Kánaán és Római Birodalom ·
Sínai-félsziget
A Sínai-félszigeti Szent Katalin-kolostor, a világ egyik legrégibb kolostora határ Eilatnál a sivatagban Panoráma a Sínai-hegyen A Sínai-félsziget (másként: Szináj-félsziget, arabul,, koptul Szina, héberül סיני) a Földközi- és a Vörös-tenger által közrefogott, Ázsiát Afrikával összekötő jellegzetes, háromszög alakú félsziget.
Ókori Egyiptom és Sínai-félsziget · Kánaán és Sínai-félsziget ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Ókori Egyiptom és Szeleukida Birodalom · Kánaán és Szeleukida Birodalom ·
Tengeri népek
A híres Nílus-deltai csata az egyiptomiak és a tengeri népek között A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Anatóliát, Ciprust, Levantét és Egyiptomot két hullámban (első és második tengeri koalíció), az i. e. 13–12.
Ókori Egyiptom és Tengeri népek · Kánaán és Tengeri népek ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ókori Egyiptom és Kánaán
- Mi van a közös Ókori Egyiptom és Kánaán
- Közötti hasonlóságok Ókori Egyiptom és Kánaán
Összehasonlítását Ókori Egyiptom és Kánaán
Ókori Egyiptom 242 kapcsolatokat, ugyanakkor Kánaán 106. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 8.33% = 29 / (242 + 106).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókori Egyiptom és Kánaán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
