Közötti hasonlóságok Ókeresztény művészet és Szent Péter-bazilika
Ókeresztény művészet és Szent Péter-bazilika 14 közös dolog (a Uniópédia): Apszis, Bazilika, Bizánci művészet, Dombormű, Főhajó, I. Constantinus római császár, Jézus, Kereszténység, Kupola, Régi római Szent Péter-bazilika, Róma, Szarkofág, Templom, 4. század.
Apszis
Bazilika apszisa pisai dóm apszisa Az apszis (görög-latin: kiöblösödés, boltozat) eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt.
Ókeresztény művészet és Apszis · Apszis és Szent Péter-bazilika ·
Bazilika
A vatikáni Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről A speyeri dóm Argentínában Az esztergomi bazilika a Duna felől Szent István-bazilika, Budapest Szent István-bazilika, Székesfehérvár pécsi bazilika egri bazilika Nagyboldogasszony-bazilika (képes krónika) A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom.
Ókeresztény művészet és Bazilika · Bazilika és Szent Péter-bazilika ·
Bizánci művészet
Hagia Szophiában mozaik A bizánci művészet elsősorban a Bizánci Birodalom művészete, amely erős hatást gyakorolt a szomszédos térségekre is, Kelet-Európa ortodox államaira, a Balkánra, a Kaukázus régiójára, a Kaszpi-tenger környéki államokra, Oroszországra, a Földközi-tenger keleti partvidékére.
Ókeresztény művészet és Bizánci művészet · Bizánci művészet és Szent Péter-bazilika ·
Dombormű
Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz. A dombormű vagy idegen (francia) szóval relief (IPA:, kb. /rölijef/) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, amely alacsony plasztikával emelkedik ki az alapsíkból a térbe.
Ókeresztény művészet és Dombormű · Dombormű és Szent Péter-bazilika ·
Főhajó
Főhajó árkádok mögött a mellékhajók A főhajó vagy középhajó a bazilikális elrendezés legmagasabb tere, a hosszház legfontosabb része.
Ókeresztény művészet és Főhajó · Főhajó és Szent Péter-bazilika ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Ókeresztény művészet és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Ókeresztény művészet és Jézus · Jézus és Szent Péter-bazilika ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Ókeresztény művészet és Kereszténység · Kereszténység és Szent Péter-bazilika ·
Kupola
Szent István-bazilika kupolája A kupola az építészetben kör vagy ellipszis alaprajzú, jellemzően félgömbszerű, csúcspontján záródó boltozat.
Ókeresztény művészet és Kupola · Kupola és Szent Péter-bazilika ·
Régi római Szent Péter-bazilika
A régi római Szent Péter-bazilikát Nagy Konstantin császár emeltette Rómában Szent Péter sírja fölé, 330 körül.
Ókeresztény művészet és Régi római Szent Péter-bazilika · Régi római Szent Péter-bazilika és Szent Péter-bazilika ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Ókeresztény művészet és Róma · Róma és Szent Péter-bazilika ·
Szarkofág
Merenptah fáraó kőszarkofágja A szarkofág görög eredetű összetett szó, melynek első fele (sarks) húst (v.ö. sarcoma, szarkóma) második része a fág (fagia) az emésztést jelenti, így a kifejezés értelmező fordítása a testemésztő.
Ókeresztény művészet és Szarkofág · Szarkofág és Szent Péter-bazilika ·
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Ókeresztény művészet és Templom · Szent Péter-bazilika és Templom ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Ókeresztény művészet és 4. század · 4. század és Szent Péter-bazilika ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ókeresztény művészet és Szent Péter-bazilika
- Mi van a közös Ókeresztény művészet és Szent Péter-bazilika
- Közötti hasonlóságok Ókeresztény művészet és Szent Péter-bazilika
Összehasonlítását Ókeresztény művészet és Szent Péter-bazilika
Ókeresztény művészet 49 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Péter-bazilika 369. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 3.35% = 14 / (49 + 369).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókeresztény művészet és Szent Péter-bazilika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: