Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ókeresztény egyház és Misztériumvallás
Ókeresztény egyház és Misztériumvallás 19 közös dolog (a Uniópédia): Alexandria (Egyiptom), Apokrif iratok, Újplatonizmus, Ízisz, Böjt, Bibliai kánon, Dionüszosz, Egyiptom, Evangélium, Görög nyelv, Gnoszticizmus, Isten, Jézus, Kultusz (vallás), Manicheizmus, Mítosz, Pál apostol, Püthagoreusok, Római Birodalom.
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Ókeresztény egyház és Alexandria (Egyiptom) · Alexandria (Egyiptom) és Misztériumvallás ·
Apokrif iratok
A katolikus szóhasználattal apokrifek, protestáns szóhasználattal pszeudoepigrafák a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között.
Ókeresztény egyház és Apokrif iratok · Apokrif iratok és Misztériumvallás ·
Újplatonizmus
Az újplatonizmus vagy neoplatonizmus (kb. 250 – kb. 550) az antikvitás utolsó nagy szellemi áramlata, melynek célja többek között, hogy egy olyan mindent magába foglaló filozófiai rendszert alkosson meg, amely kielégíti az ember minden szellemi igényét: átfogó és logikailag koherens képet ad a világról és az ember benne elfoglalt helyéről.
Ókeresztény egyház és Újplatonizmus · Újplatonizmus és Misztériumvallás ·
Ízisz
Balról jobbra: Hórusz, Ozirisz és Ízisz hármas szoborcsoportja a XX. dinasztia korából (Louvre, Párizs) Ízisz (ókori egyiptomi nyelven: Iszet vagy Aszet, 3s.t) az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz testvére és felesége, Hórusz anyja.
Ízisz és Ókeresztény egyház · Ízisz és Misztériumvallás ·
Böjt
A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.
Ókeresztény egyház és Böjt · Böjt és Misztériumvallás ·
Bibliai kánon
A bibliai kánon olyan szövegek (vagy „könyvek”) összessége, amelyeket egy adott zsidó vagy keresztény vallási közösség hiteles írásnak tekint.
Ókeresztény egyház és Bibliai kánon · Bibliai kánon és Misztériumvallás ·
Dionüszosz
Dionüszosz görög isten (görögül: Διόνυσος vagy Βάκχος), a római mitológiában Bacchus vagy Liber (etruszkoknál Fufluns), a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott.
Ókeresztény egyház és Dionüszosz · Dionüszosz és Misztériumvallás ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Ókeresztény egyház és Egyiptom · Egyiptom és Misztériumvallás ·
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
Ókeresztény egyház és Evangélium · Evangélium és Misztériumvallás ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Ókeresztény egyház és Görög nyelv · Görög nyelv és Misztériumvallás ·
Gnoszticizmus
A gnoszticizmus vallási-filozófiai irányzatok összefoglaló neve, amely alatt elsősorban a kereszténység ezoterikus alkalmazásait értjük.
Ókeresztény egyház és Gnoszticizmus · Gnoszticizmus és Misztériumvallás ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Ókeresztény egyház és Isten · Isten és Misztériumvallás ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Ókeresztény egyház és Jézus · Jézus és Misztériumvallás ·
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
Ókeresztény egyház és Kultusz (vallás) · Kultusz (vallás) és Misztériumvallás ·
Manicheizmus
A manicheizmus (újperzsául: آیین مانی, átírva Āyin e Māni; kínaiul: 摩尼教; pinjin: Móní Jiào) iráni eredetű, az egyik legnagyobb szinkretista, részletesen kidolgozott vallás volt, amely a 3. és a 7. század között virágzott, és ekkor a Föld egyik legelterjedtebb vallása, az iszlám elterjedése előtt a kereszténység legfőbb riválisa volt.
Ókeresztény egyház és Manicheizmus · Manicheizmus és Misztériumvallás ·
Mítosz
A mítosz (a görög μυθος.
Ókeresztény egyház és Mítosz · Mítosz és Misztériumvallás ·
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Ókeresztény egyház és Pál apostol · Misztériumvallás és Pál apostol ·
Püthagoreusok
Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.
Ókeresztény egyház és Püthagoreusok · Misztériumvallás és Püthagoreusok ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Ókeresztény egyház és Római Birodalom · Misztériumvallás és Római Birodalom ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ókeresztény egyház és Misztériumvallás
- Mi van a közös Ókeresztény egyház és Misztériumvallás
- Közötti hasonlóságok Ókeresztény egyház és Misztériumvallás
Összehasonlítását Ókeresztény egyház és Misztériumvallás
Ókeresztény egyház 251 kapcsolatokat, ugyanakkor Misztériumvallás 67. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 5.97% = 19 / (251 + 67).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókeresztény egyház és Misztériumvallás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
