Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ókeresztény egyház és I. Constantinus római császár
Ókeresztény egyház és I. Constantinus római császár 24 közös dolog (a Uniópédia): Alexandriai Szent Atanáz, Arianizmus, Arius, Diocletianus római császár, Első nikaiai zsinat, Galerius római császár, Görög nyelv, Húsvét, Hispania, Iulianus római császár, Jeruzsálem, Kaiszareiai Euszebiosz, Keresztényüldözés, Konstantinápoly, Licinius római császár, Maxentius római császár, Mediolanumi ediktum, Napisten, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Nyugatrómai Birodalom, Római Birodalom, San Paolo fuori le mura, Vasárnap, 2. század.
Alexandriai Szent Atanáz
ereklyéi a kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Atanáz görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), egyházi nevén Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz, a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373. május 2.) Alexandria törvényes püspöke 328-tól haláláig, egyháztanító, az arianizmus harcos ellenfele.
Ókeresztény egyház és Alexandriai Szent Atanáz · Alexandriai Szent Atanáz és I. Constantinus római császár ·
Arianizmus
Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.
Ókeresztény egyház és Arianizmus · Arianizmus és I. Constantinus római császár ·
Arius
Arius vagy Areios (kb. 260, Líbia – 336, Konstantinápoly) presbiter, az arianizmus tanának szellemi létrehozója.
Ókeresztény egyház és Arius · Arius és I. Constantinus római császár ·
Diocletianus római császár
Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.
Ókeresztény egyház és Diocletianus római császár · Diocletianus római császár és I. Constantinus római császár ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Ókeresztény egyház és Első nikaiai zsinat · Első nikaiai zsinat és I. Constantinus római császár ·
Galerius római császár
Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.
Ókeresztény egyház és Galerius római császár · Galerius római császár és I. Constantinus római császár ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Ókeresztény egyház és Görög nyelv · Görög nyelv és I. Constantinus római császár ·
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Ókeresztény egyház és Húsvét · Húsvét és I. Constantinus római császár ·
Hispania
Az Ibériai-félsziget az űrből Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).
Ókeresztény egyház és Hispania · Hispania és I. Constantinus római császár ·
Iulianus római császár
Flavius Claudius Iulianus (Konstantinápoly, 331. április 7. – Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között.
Ókeresztény egyház és Iulianus római császár · I. Constantinus római császár és Iulianus római császár ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Ókeresztény egyház és Jeruzsálem · I. Constantinus római császár és Jeruzsálem ·
Kaiszareiai Euszebiosz
Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).
Ókeresztény egyház és Kaiszareiai Euszebiosz · I. Constantinus római császár és Kaiszareiai Euszebiosz ·
Keresztényüldözés
A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, amit a hitük megvallása és megélése miatt szenvednek el.
Ókeresztény egyház és Keresztényüldözés · I. Constantinus római császár és Keresztényüldözés ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Ókeresztény egyház és Konstantinápoly · I. Constantinus római császár és Konstantinápoly ·
Licinius római császár
Flavius Galerius Valerius Licinianus Licinius, általánosan elterjedt néven Licinius császár (Moesia Superior, 263 – Thessalonica, 325) 308-tól 324-ig római császár.
Ókeresztény egyház és Licinius római császár · I. Constantinus római császár és Licinius római császár ·
Maxentius római császár
Marcus Aurelius Valerius Maxentius, általánosan elterjedt néven Maxentius császár (278 körül – Róma, 312. október 28.) 306-tól haláláig a Római Birodalom egyik augustusa.
Ókeresztény egyház és Maxentius római császár · I. Constantinus római császár és Maxentius római császár ·
Mediolanumi ediktum
Raffaello Sanzio: I. Constantinus római császár megkeresztelése date.
Ókeresztény egyház és Mediolanumi ediktum · I. Constantinus római császár és Mediolanumi ediktum ·
Napisten
A napisten egy égi istenség, aki a Napot képviseli vagy egy aspektusát.
Ókeresztény egyház és Napisten · I. Constantinus római császár és Napisten ·
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
Ókeresztény egyház és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · I. Constantinus római császár és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás ·
Nyugatrómai Birodalom
A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.
Ókeresztény egyház és Nyugatrómai Birodalom · I. Constantinus római császár és Nyugatrómai Birodalom ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Ókeresztény egyház és Római Birodalom · I. Constantinus római császár és Római Birodalom ·
San Paolo fuori le mura
A San Paolo fuori le mura bazilika (Falakon kívüli Szent Pál-bazilika) Róma második legnagyobb bazilikája, amelyet állítólag Pál apostol sírja fölé emeltek, az Ostia felé vezető úton, amely akkor a városfalakon kívül esett, innen származik a templom elnevezése.
Ókeresztény egyház és San Paolo fuori le mura · I. Constantinus római császár és San Paolo fuori le mura ·
Vasárnap
A vasárnap a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja, a nyugalomnap.
Ókeresztény egyház és Vasárnap · I. Constantinus római császár és Vasárnap ·
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Ókeresztény egyház és 2. század · 2. század és I. Constantinus római császár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ókeresztény egyház és I. Constantinus római császár
- Mi van a közös Ókeresztény egyház és I. Constantinus római császár
- Közötti hasonlóságok Ókeresztény egyház és I. Constantinus római császár
Összehasonlítását Ókeresztény egyház és I. Constantinus római császár
Ókeresztény egyház 251 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Constantinus római császár 169. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 5.71% = 24 / (251 + 169).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ókeresztény egyház és I. Constantinus római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
