Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Óbabiloni Birodalom és Babilónia
Óbabiloni Birodalom és Babilónia 9 közös dolog (a Uniópédia): Babilon, Elám, Hammurapi babiloni király, Hettiták, I. babiloni dinasztia, I. e. 16. század, I. Samsi-Adad, Kassúk, Mezopotámia.
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Óbabiloni Birodalom és Babilon · Babilónia és Babilon ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Óbabiloni Birodalom és Elám · Babilónia és Elám ·
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Óbabiloni Birodalom és Hammurapi babiloni király · Babilónia és Hammurapi babiloni király ·
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Óbabiloni Birodalom és Hettiták · Babilónia és Hettiták ·
I. babiloni dinasztia
Az I. babiloni dinasztia az amoriták letelepedésétől az Óbabiloni Birodalom bukásáig tartó periódus Mezopotámiában.
Óbabiloni Birodalom és I. babiloni dinasztia · Babilónia és I. babiloni dinasztia ·
I. e. 16. század
Nincs leírás.
Óbabiloni Birodalom és I. e. 16. század · Babilónia és I. e. 16. század ·
I. Samsi-Adad
I.
Óbabiloni Birodalom és I. Samsi-Adad · Babilónia és I. Samsi-Adad ·
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Óbabiloni Birodalom és Kassúk · Babilónia és Kassúk ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Óbabiloni Birodalom és Mezopotámia · Babilónia és Mezopotámia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Óbabiloni Birodalom és Babilónia
- Mi van a közös Óbabiloni Birodalom és Babilónia
- Közötti hasonlóságok Óbabiloni Birodalom és Babilónia
Összehasonlítását Óbabiloni Birodalom és Babilónia
Óbabiloni Birodalom 19 kapcsolatokat, ugyanakkor Babilónia 57. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 11.84% = 9 / (19 + 57).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Óbabiloni Birodalom és Babilónia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
