Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Atlanti-óceán, Állatok, Balti-tenger, Bernard Germain de Lacépède, Cetek, Család (rendszertan), Csőröscetfélék, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eutheria, Faj, Fekete, Ferungulata, Fog, Fogascetek, Gerincesek, Gerinchúrosok, Hyperoodon, Izland, Jan Mayen-sziget, Kilogramm, Laurasiatheria, Levegő, Méhlepényesek, Méter, Négylábúak, Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Philipp Ludwig Statius Müller, Rend (rendszertan), Scrotifera, Szem, Tintahalak, Zöld-fok.
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Atlanti-óceán · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Állatok · Többet látni »
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Balti-tenger · Többet látni »
Bernard Germain de Lacépède
Pierre Jean David d’Angers: Bernard-Germain de Lacépède büsztje (1824) Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26. – Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Bernard Germain de Lacépède · Többet látni »
Cetek
A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Cetek · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csőröscetfélék
A csőröscetfélék (Ziphiidae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Csőröscetfélék · Többet látni »
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Elevenszülő emlősök · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Emlősök · Többet látni »
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Eutheria · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Faj · Többet látni »
Fekete
A fekete a színek egyike, bár a színelmélet nem tekinti színnek, hanem – a fehérrel és a szürke összes árnyalatával együtt – akromatikusnak, semleges színűnek tartja.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Fekete · Többet látni »
Ferungulata
A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Ferungulata · Többet látni »
Fog
1. '''Fog''' 2. Fogzománc 3. Dentin 4. Fogbél 7. Fogcement 8. Fogkorona 12. Foggyökér 17. Fogágy 18. Fogíny 22. Gyökérhártya 27. Canales alveolares maxillae A fog egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Fog · Többet látni »
Fogascetek
Nagy ámbráscet Északi csőröscet (postabélyegen) Kardszárnyú delfin A fogascetek (Odontoceti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Fogascetek · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Gerinchúrosok · Többet látni »
Hyperoodon
A Hyperoodon az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a csőröscetfélék (Ziphiidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Hyperoodon · Többet látni »
Izland
Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Izland · Többet látni »
Jan Mayen-sziget
A Jan Mayen-sziget a Norvégiához tartozó, vulkanikus eredetű, sarkvidéki sziget.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Jan Mayen-sziget · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Kilogramm · Többet látni »
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Laurasiatheria · Többet látni »
Levegő
A levegő összetétele A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Levegő · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Méhlepényesek · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Méter · Többet látni »
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Négylábúak · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Patások · Többet látni »
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Párosujjú patások · Többet látni »
Philipp Ludwig Statius Müller
Philipp Ludwig Statius Müller (Esens, 1725. április 25. – Erlangen, 1776. január 5.) német zoológus, ornitológus és entomológus.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Philipp Ludwig Statius Müller · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Scrotifera
A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Scrotifera · Többet látni »
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Szem · Többet látni »
Tintahalak
A tintahalak (Sepiida) a fejlábúak osztályának egy rendje. Legismertebb képviselőjük a közönséges tintahal. A tintahal belső vázas lábasfejű, nyolc rövidebb nyúlvány és két fogókar keretezi a fejét: ezekkel ejti el a zsákmányát. A kifejlett egyedek testhossza 15–25 cm. A tintahalak kis kagylókkal, rákokkal, garnélákkal, halakkal, polipokkal, férgekkel és egyéb lábasfejűekkel táplálkoznak. A ragadozóik közé a delfinek, a cápák, a nagyobb halak, a fókák és nagy testű polipok tartoznak. Várható élettartamuk egy-két év. A tintahalakat gyakran nevezik a tenger kaméleonjának, ugyanis gyorsan képes változtatni a bőrük színét tetszés szerint. A színváltoztatás sokkal bonyolultabb és sokszínűbb a kaméleonnál. Bőrük gyakran szinte villog, a gyorsan változó minta esetleg kommunikációs módszer is lehet, de szolgálja az álcázást is más ragadozók elől. Ez a színváltoztató funkció piros, sárga, barna, fekete pigmentált színekből áll. A tintahal szeme az egyik legbonyolultabb az állatvilágban. A lábasfejűek szeme alapvetően különbözik a gerincesekétől, így az emberekétől is.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Tintahalak · Többet látni »
Zöld-fok
A Zöld-fok (franciául presqu’île du Cap-Vert) egy fiatal félsziget Szenegálban, Dakar mellett.
Új!!: Északi kacsacsőrű cet és Zöld-fok · Többet látni »
