Közötti hasonlóságok Északi háború (1655–60) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Északi háború (1655–60) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) 20 közös dolog (a Uniópédia): Gyulafehérvár, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, Havasalföld, I. Lipót magyar király, III. Ferdinánd magyar király, Kemény János erdélyi fejedelem, Kozákok, Krakkó, Lengyel–Litván Unió, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Német-római Birodalom, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Svédország, Varsó, X. Károly Gusztáv svéd király.
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Északi háború (1655–60) és Gyulafehérvár · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Gyulafehérvár ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Északi háború (1655–60) és Habsburg Birodalom · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Habsburg Birodalom ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Északi háború (1655–60) és Harmincéves háború · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Harmincéves háború ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Északi háború (1655–60) és Havasalföld · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Havasalföld ·
I. Lipót magyar király
I.
Északi háború (1655–60) és I. Lipót magyar király · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Lipót magyar király ·
III. Ferdinánd magyar király
III.
Északi háború (1655–60) és III. Ferdinánd magyar király · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és III. Ferdinánd magyar király ·
Kemény János erdélyi fejedelem
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.
Északi háború (1655–60) és Kemény János erdélyi fejedelem · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kemény János erdélyi fejedelem ·
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Északi háború (1655–60) és Kozákok · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kozákok ·
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Északi háború (1655–60) és Krakkó · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Krakkó ·
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
Északi háború (1655–60) és Lengyel–Litván Unió · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lengyel–Litván Unió ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Északi háború (1655–60) és Lengyelország · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lengyelország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Északi háború (1655–60) és Magyar Királyság · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar Királyság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Északi háború (1655–60) és Magyarország · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Északi háború (1655–60) és Moldva (fejedelemség) · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Moldva (fejedelemség) ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Északi háború (1655–60) és Német-római Birodalom · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Német-római Birodalom ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Északi háború (1655–60) és Ortodox kereszténység · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ortodox kereszténység ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Északi háború (1655–60) és Oszmán Birodalom · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Oszmán Birodalom ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Északi háború (1655–60) és Svédország · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Svédország ·
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Északi háború (1655–60) és Varsó · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Varsó ·
X. Károly Gusztáv svéd király
X. Károly Gusztáv svéd király X. Károly Gusztáv (Nyköping, 1622. november 8. – Göteborg, 1660. február 13.) Svédország királya 1654 és 1660 között.
Északi háború (1655–60) és X. Károly Gusztáv svéd király · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és X. Károly Gusztáv svéd király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Északi háború (1655–60) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
- Mi van a közös Északi háború (1655–60) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
- Közötti hasonlóságok Északi háború (1655–60) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Összehasonlítását Északi háború (1655–60) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Északi háború (1655–60) 130 kapcsolatokat, ugyanakkor Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) 390. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 3.85% = 20 / (130 + 390).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Északi háború (1655–60) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: