Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és A Szovjetunió felbomlása

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Észak-atlanti Szerződés Szervezete és A Szovjetunió felbomlása

Észak-atlanti Szerződés Szervezete vs. A Szovjetunió felbomlása

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949. A felbomlott Szovjetunió utódállamai: Oszlop-start Oszlop-3 1. Örményország 2. Azerbajdzsán 3. Fehéroroszország 4. Észtország 5. Grúzia Oszlop-3 6. Kazahsztán 7. Kirgizisztán 8. Lettország 9. Litvánia 10. Moldova Oszlop-3 11. Oroszország 12. Tádzsikisztán 13. Türkmenisztán 14. Ukrajna 15. Üzbegisztán Oszlop-vége A Szovjetunió felbomlása az az eseménysorozat, amelynek során a Szovjetunió, mint több országból létrejött kommunista állam megszűnt létezni és ezután a kommunista eszmerendszer helyett ezekben az országokban is nagyrészt kapitalista berendezkedés alakult ki, ahogy számos keleti blokkhoz tartozó országban is.

Közötti hasonlóságok Észak-atlanti Szerződés Szervezete és A Szovjetunió felbomlása

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és A Szovjetunió felbomlása 26 közös dolog (a Uniópédia): A Szovjetunió afganisztáni háborúja, Amerikai Egyesült Államok, Észtország, Bulgária, Csehország, Egyesült Nemzetek Szervezete, Európa, Grúzia, Hidegháború, Kína, Közép-Ázsia, Keleti blokk, Kommunizmus, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Mihail Szergejevics Gorbacsov, Német Demokratikus Köztársaság, Oroszország, Románia, Ronald Reagan, Svédország, Szlovákia, Szovjetunió, Ukrajna.

A Szovjetunió afganisztáni háborúja

A Szovjetunió afganisztáni háborúja egy tíz évig elhúzódó intervenciós háború volt Afganisztán területén a Brezsnyev-doktrína jegyében.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és A Szovjetunió afganisztáni háborúja · A Szovjetunió afganisztáni háborúja és A Szovjetunió felbomlása · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Amerikai Egyesült Államok · A Szovjetunió felbomlása és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Észtország

Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Észtország · Észtország és A Szovjetunió felbomlása · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Bulgária · A Szovjetunió felbomlása és Bulgária · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Csehország · A Szovjetunió felbomlása és Csehország · Többet látni »

Egyesült Nemzetek Szervezete

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Egyesült Nemzetek Szervezete · A Szovjetunió felbomlása és Egyesült Nemzetek Szervezete · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Európa · A Szovjetunió felbomlása és Európa · Többet látni »

Grúzia

Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Grúzia · A Szovjetunió felbomlása és Grúzia · Többet látni »

Hidegháború

A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Hidegháború · A Szovjetunió felbomlása és Hidegháború · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Kína · A Szovjetunió felbomlása és Kína · Többet látni »

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Közép-Ázsia · A Szovjetunió felbomlása és Közép-Ázsia · Többet látni »

Keleti blokk

A keleti blokk egykori országai A kommunista blokk, keleti blokk vagy szovjet blokk (az Andrej Zsdanov által 1945-ben megfogalmazott doktrína szerint "Béketábor") kifejezések általában Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista (szocialista) országaira utalnak, a valamikori Varsói Szerződés tagjaira, hozzáértve a katonai szövetséghez nem tartozó Jugoszláviát is.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Keleti blokk · A Szovjetunió felbomlása és Keleti blokk · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Kommunizmus · A Szovjetunió felbomlása és Kommunizmus · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Lengyelország · A Szovjetunió felbomlása és Lengyelország · Többet látni »

Lettország

Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Lettország · A Szovjetunió felbomlása és Lettország · Többet látni »

Litvánia

Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Litvánia · A Szovjetunió felbomlása és Litvánia · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Magyarország · A Szovjetunió felbomlása és Magyarország · Többet látni »

Mihail Szergejevics Gorbacsov

Mihail Szergejevics Gorbacsov (oroszul: Михаил Сергеевич Горбачёв; Privolnoje, 1931. március 2. – Moszkva, 2022. augusztus 30.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, 1985-től az SZKP főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Mihail Szergejevics Gorbacsov · A Szovjetunió felbomlása és Mihail Szergejevics Gorbacsov · Többet látni »

Német Demokratikus Köztársaság

Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Német Demokratikus Köztársaság · A Szovjetunió felbomlása és Német Demokratikus Köztársaság · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Oroszország · A Szovjetunió felbomlása és Oroszország · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Románia · A Szovjetunió felbomlása és Románia · Többet látni »

Ronald Reagan

Ronald Wilson Reagan (Tampico, 1911. február 6. – Los Angeles, 2004. június 5.) amerikai színész, politikus, Kalifornia állam kormányzója, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Ronald Reagan · A Szovjetunió felbomlása és Ronald Reagan · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Svédország · A Szovjetunió felbomlása és Svédország · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Szlovákia · A Szovjetunió felbomlása és Szlovákia · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Szovjetunió · A Szovjetunió felbomlása és Szovjetunió · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Ukrajna · A Szovjetunió felbomlása és Ukrajna · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Észak-atlanti Szerződés Szervezete és A Szovjetunió felbomlása

Észak-atlanti Szerződés Szervezete 197 kapcsolatokat, ugyanakkor A Szovjetunió felbomlása 126. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 8.05% = 26 / (197 + 126).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Észak-atlanti Szerződés Szervezete és A Szovjetunió felbomlása. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: