Kommunikáció

390 kapcsolatok: A cognaci liga háborúja, A Magyar Királyság a kora újkorban, A Magyar Szent Korona Országai, Abaújszina, Adó, Apafi család, Újszövetség, Augusztus 19., Álmosd, Április 15., Ördög Balázs, Ónod, Érsekújvár, Bakócz Tamás, Balassa Imre (birtokos), Balassa Menyhért, Balassi Bálint, Balázsfalvi paktum, Baranya vármegye, Barcaföldvár, Barcsay Ákos, Bánság, Báthori István (nádor), Báthori-család, Báthory András erdélyi fejedelem, Báthory Boldizsár, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534), Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory István lengyel királlyá választása, Báthory Kristóf, Báthory Zsigmond, Bécs, Bécs ostroma (1683), Bécsi béke (1606), Becse, Becskerek, Bekes Gáspár, Bereg vármegye, Berzeviczy Márton, Besztercebánya, Bethlen család, Bethlen Farkas (kancellár), Bethlen Gábor, Bethlen István erdélyi fejedelem, Bihar vármegye, Bihardiószeg, Bocskai család, Bocskai-felkelés, Bornemissza János (főispán), ..., Brandenburgi György, Brandenburgi Katalin, Brassó, Buda ostroma (1541), Bujdosó, Bukovina (régió), Cambrai-i békeszerződés, Cigányok, Cognaci liga, Csáky Mihály (kancellár), Csíkszentdomokos, Czibak Imre, Dózsa György-féle parasztfelkelés, Debrecen, Diploma Leopoldinum, Dobó István (katonatiszt), Drágffy Gáspár, Drégely vára, Drinápolyi béke (1568), Drugeth Bálint, Edirne (település), Eger, Ellenreformáció, Első világháború, Erdély, Erdély főgenerálisainak listája, Erdélyi fejedelem, Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi kancellárok listája, Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi szászok, Erdélyi vajda, Erdőd (Románia), Esterházy Miklós (nádor), Esztergom, Európa történelme, Evangélikus kereszténység, Fejedelem, Fogaras, Franciaország, Frangepán Ferenc, Fráter György, Ghiczy András, Giorgio Basta, Giorgio Biandrata, Giovanni Battista Castaldo, Goroszlói csata, Gyalui egyezmény, Gyula (Magyarország), Gyulafehérvár, Habsburg Birodalom, Habsburg Mária Krisztierna, Habsburgok, Hagymási Kristóf, Hajdúk, Harmincéves háború, Hatvan, Havasalföld, Háromszék, Héttorony, Hohenzollern-ház, Horváth Gáspár, I. Apafi Mihály, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. János magyar király, I. Lipót magyar király, I. Rákóczi Ferenc, I. Rákóczi György, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Zsigmond lengyel király, II. Apafi Mihály, II. Ferdinánd magyar király, II. János magyar király, II. János moldvai fejedelem, II. Lajos magyar király, II. Mátyás magyar király, II. Mihály havasalföldi fejedelem, II. Szelim oszmán szultán, II. Ulászló magyar király, III. Ferdinánd magyar király, III. Pál pápa, Illésházy István (nádor), Isztambul, Isztambuli béke (1533), IV. Péter moldvai fejedelem, IX. Radu havasalföldi fejedelem, Jagelló Izabella magyar királyné, Jagelló-ház, Jézus Társasága, Johann von Katzianer, Jurisics Miklós, Kara Ahmed, Karánsebes, Karlócai béke, Kassa, Kálvinizmus, Kárpátok, Köprülü Mehmed pasa, Keleti Magyar Királyság, Kemény János erdélyi fejedelem, Keménynagyszőlős, Kendi Ferenc (erdélyi vajda), Kendi István, Kerelőszentpáli csata, Királyföld, Kisjenő, Kisvárda, Kollektív nemesség, Koncepciós per, Kora újkori magyar történelem, Kornis Boldizsár, Koronaőr, Kozákok, Krakkó, Landsknecht, Latin nyelv, Lengyel–Litván Unió, Lengyelország, Lengyelország uralkodóinak listája, Linzi béke, Lippa, Lippai Balázs, Lodovico Gritti, Lorántffy Zsuzsanna, Lugos, Madrid, Magyar irodalom, Magyar Királyság, Magyar nemesség, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Magyarvalkó, Majláth István, Marosvásárhely, Május 9., Medgyes, Michael Weiss (krónikaíró), Miksa magyar király, Miriszlói csata, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Monarchia, Nagybánya, Nagycsanád, Nagylak (Magyarország), Nagyszeben, Nagyvárad, Nádasdy Ferenc (nagykanizsai kapitány), Nádasdy Tamás (nádor), Nándorfehérvár, Német nyelv, Német-római Birodalom, Nógrád vármegye, Nógrádi vár, Nijmegeni béke, Nikolsburgi béke, Nyírbátori szerződés, Nyugat-Európa, Október 14., Október 15., Október 28., Opole, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Ozora, Pargali Ibrahim, Partium, Pápai Állam, Pécs, Pekri Lőrinc, Perényi Péter (koronaőr), Pest (történelmi település), Petrovics Péter, Podmaniczky István, Pozsony, Prága, Racibórz, Rakamaz, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, Rákóczi-család, Rákóczi-szabadságharc, Rákosi végzés, Római katolikus egyház, Rhédey család, Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Román görögkatolikus egyház, Román nyelv, Románok, Rubicon (folyóirat), Ruszinok, Sacco di Roma, Sárospatak, Schmalkaldeni háború, Schmalkaldeni szövetség, Schwendi Lázár, Segesvár, Sellenberki csata, Siklós, Simontornya, Solymos vára (Románia), Somogy vármegye, Speyeri szerződés, Stanisław Nieżowski, Statileo János, Svédország, Szabács, Szamosújvár, Szapolyai-család, Szatmár vármegye, Szatmárnémeti, Szászfenes, Szászrégen, Székely Mózes erdélyi fejedelem, Székelyek, Székesfehérvár, Szeged, Szendrő (Szerbia), Szent Korona, Szerémség, Szerbek, Szerdár, Szigetvár, Szokoli Mehmed, Szolnok, Szombatosok, Szultán, Tasnád, Tata, Tatárjárás, Török Bálint (hadvezér), Temes vármegye, Temesvár, Thököly család, Thököly Imre, Thyssen-Bornemisza Múzeum, Tizenöt éves háború, Tokaj, Tolna vármegye, Torda, Ugocsa vármegye, Unio Trium Nationum, Unitarianizmus, Unitárius vallás, V. Károly német-római császár, Valkó, Valkóváralja, Vallásháború, Vallásszabadság, Vallonok, Varsó, Vazallus, Vác, Vág (folyó), Várad, Várpalota, Véres farsang, Velencei Köztársaság, Veszprém, Veszprém vármegye, VII. Kelemen pápa, Visegrád, Werbőczy István, Wesselényi-összeesküvés, Wilhelm von Roggendorf, X. Károly Gusztáv svéd király, Zay Ferenc, Zólyomi Dávid, Zemplén vármegye, Zernyesti csata, Zimony, Zsidó vallás, Zsigmond magyar király, Zsitvatoroki béke, 1111, 1396, 1434, 1438, 1491, 1505, 1506, 1513, 1514, 1515, 1520-as évek, 1521, 1526, 1527, 1528, 1529, 1530, 1531, 1532, 1533, 1534, 1536, 1537, 1538, 1540, 1541, 1542, 1543, 1544, 1545, 1546, 1547, 1549, 1550, 1551, 1552, 1553, 1555, 1556, 1558, 1559, 1562, 1563, 1564, 1565, 1566, 1567, 1568, 1570, 1571, 1596, 1598, 1599, 16. század, 1600, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1606, 1700-as évek, 1717. Bővíteni index (340 több) » « Shrink index

A cognaci liga háborúja

#ÁTIRÁNYÍTÁS A Cognaci Liga háborúja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és A cognaci liga háborúja · Többet látni »

A Magyar Királyság a kora újkorban

A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és A Magyar Királyság a kora újkorban · Többet látni »

A Magyar Szent Korona Országai

A „Magyar Szent Korona Országai” Laszlo Péter,, BRILL, 2012, pp.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és A Magyar Szent Korona Országai · Többet látni »

Abaújszina

Abaújszina (szlovákul Seňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Abaújszina · Többet látni »

Adó

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Adó · Többet látni »

Apafi család

Az Apafiak címere Az Apafi család nevezetes erdélyi család.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Apafi család · Többet látni »

Újszövetség

Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Újszövetség · Többet látni »

Augusztus 19.

Névnapok: Huba + Bernárd, Bernát, Emília, János, Lajos, Szebáld.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Augusztus 19. · Többet látni »

Álmosd

Álmosd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Álmosd · Többet látni »

Április 15.

Névnapok: Anasztázia, Tas + Aldó, Atala, Cézár, Neste, Neszta, Nyeste, Oktávia.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Április 15. · Többet látni »

Ördög Balázs

jenőfalvi lófő Balás Mihály vagy Ördög Balázs, néhol pedig Székely Balázs (Csíkjenőfalva, 1575 körül – Csíkjenőfalva, 1645 körül) székely szabadságharcos.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ördög Balázs · Többet látni »

Ónod

Ónod község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ónod · Többet látni »

Érsekújvár

Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Érsekújvár · Többet látni »

Bakócz Tamás

Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bakócz Tamás · Többet látni »

Balassa Imre (birtokos)

Balassa Imre, Balassy (balassagyarmati gróf) (17. század – Tállya, 1683) birtokos.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Balassa Imre (birtokos) · Többet látni »

Balassa Menyhért

Balassagyarmati báró Balassa Menyhért, egyes forrásokban Balassi Menyhárt (1511 körül – Bécs, 1568. február 9.) honti és barsi főispán, dunáninneni országos főkapitány, a 16. század közepének jellegzetes nagyuraként többször változtatott pártállást a Habsburg és a Szapolyai oldal között és a korszak zűrzavaros állapotát igyekezett a saját meggazdagodására kihasználni.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Balassa Menyhért · Többet látni »

Balassi Bálint

Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Balassi Bálint · Többet látni »

Balázsfalvi paktum

Balázsfalvi paktum, szerződés vagy egyezmény néven ismert az a megállapodás, amelyet 1687.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Balázsfalvi paktum · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Baranya vármegye · Többet látni »

Barcaföldvár

Földvár (szászul Märrembirg) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Barcaföldvár · Többet látni »

Barcsay Ákos

Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619 – Kozmatelke, 1661. július eleje) erdélyi fejedelem 1658–1660 között.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Barcsay Ákos · Többet látni »

Bánság

A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bánság · Többet látni »

Báthori István (nádor)

Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – Dévény, 1530. május 8.Markó L. könyvében május 8., a Magyar életrajzi lexikonban május 3.) ragadványneve „Sánta”.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthori István (nádor) · Többet látni »

Báthori-család

Az ecsedi vár (1688) publisher.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthori-család · Többet látni »

Báthory András erdélyi fejedelem

Somlyói Báthory András (IV. András) (Szilágysomlyó, 1563 – Csíkszentdomokos, 1599. október 31.) magyar bíboros, hét hónapig Erdély fejedelme.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory András erdélyi fejedelem · Többet látni »

Báthory Boldizsár

Báthory Boldizsár és András sírja Somlyói Báthory Boldizsár (1555 – Szamosújvár, 1594. szeptember 11.) a Habsburg-ellenes erdélyi párt egyik vezére.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory Boldizsár · Többet látni »

Báthory Gábor erdélyi fejedelem

Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »

Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)

Somlyói Báthory István (1477 – 1534. március 17.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) · Többet látni »

Báthory István erdélyi fejedelem

Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »

Báthory István lengyel királlyá választása

Báthory István lengyel királyi pecsétje Báthory István lengyel királlyá választásakor 1576-ban Báthory István erdélyi fejedelmet Lengyelország királyává választották.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory István lengyel királlyá választása · Többet látni »

Báthory Kristóf

Somlyói Báthory Kristóf (Szilágysomlyó, 1530 – Gyulafehérvár, 1581. május 27.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király bátyja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory Kristóf · Többet látni »

Báthory Zsigmond

Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Báthory Zsigmond · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bécs · Többet látni »

Bécs ostroma (1683)

Bécs második török ostroma (Zweite Wiener Türkenbelagerung) 1683.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bécs ostroma (1683) · Többet látni »

Bécsi béke (1606)

Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bécsi béke (1606) · Többet látni »

Becse

#ÁTIRÁNYÍTÁS Óbecse.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Becse · Többet látni »

Becskerek

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagybecskerek.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Becskerek · Többet látni »

Bekes Gáspár

Kornyáti Bekes Gáspár (Gáspár Bekes de Kornyát, Gáspár de Corniath Bekes) (1520 – Grodno, 1579. november 7.) erdélyi politikus, hadvezér, János Zsigmond főtanácsosa.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bekes Gáspár · Többet látni »

Bereg vármegye

Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bereg vármegye · Többet látni »

Berzeviczy Márton

Berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Márton (Berzevice vagy Kakaslomnic, 1538 - Osiek, 1596. február 16.) erdélyi kancellár és diplomata, nagy műveltségű tudós ember.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Berzeviczy Márton · Többet látni »

Besztercebánya

Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Besztercebánya · Többet látni »

Bethlen család

A 12. században élt Lőrinc fia Betlen, a Bethlenek és az Apafiak közös őse.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bethlen család · Többet látni »

Bethlen Farkas (kancellár)

Bethleni Bethlen Farkas (1639. – Bethlenszentmiklós, 1679. december 30.) Erdély kancellárja, történetíró.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bethlen Farkas (kancellár) · Többet látni »

Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bethlen Gábor · Többet látni »

Bethlen István erdélyi fejedelem

Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648. január 10.) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bethlen István erdélyi fejedelem · Többet látni »

Bihar vármegye

Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bihar vármegye · Többet látni »

Bihardiószeg

Bihardiószeg (románul Diosig, régebben: Diosig in Bihor) községközpont Romániában Bihar megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bihardiószeg · Többet látni »

Bocskai család

90px A bocskói és kismarjai nemes és báró Bocskai régi eredetű magyar nemesi család, mely a Baksa nemzetségből származik.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bocskai család · Többet látni »

Bocskai-felkelés

A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bocskai-felkelés · Többet látni »

Bornemissza János (főispán)

Bornemissza János (megh. Pozsony, 1527. október k.) pozsonyi főispán, kincstartó, jegyző.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bornemissza János (főispán) · Többet látni »

Brandenburgi György

Brandenburgi György portréja 1522 körül Brandenburgi György egyik ismert neve Jámbor György (Georg der Fromme) (Ansbach, 1484. március 4. – Ansbach, 1543. december 27.) a frankföldi Ansbach és Bayreuth őrgrófja, Brandenburg régense, II. Ulászló unokaöccse, II. Lajos magyar király nevelője.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Brandenburgi György · Többet látni »

Brandenburgi Katalin

Brandenburgi Katalin (Königsberg, 1602 május 28. – Schöningen, 1644 vagy 1649) Bethlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Brandenburgi Katalin · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Brassó · Többet látni »

Buda ostroma (1541)

Buda ostroma (1541) Buda ostroma 1541.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Buda ostroma (1541) · Többet látni »

Bujdosó

Vasárnapi Ujságban) A bujdosó speciálisan magyar történelmi fogalom, amely olyan egykori katonákra vonatkozik, akik elvesztett szabadságharcok vagy csaták után nem akarták, hogy a győztes ellenfél kivégezze, börtönbe zárja vagy besorolja őket az ellenséges hadseregbe évtizedes szolgálatra, hanem inkább elbújtak előle, vagyis elbujdostak.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bujdosó · Többet látni »

Bukovina (régió)

A történelmi Bukovina helye a mai Romániában és Ukrajnában A románok nagyobb területet értenek Bukovina alatt Bukovina (románul Bucovina, németül Bukowina) történelmi régió Kelet-Európában, amely a mai Románia és Ukrajna között van felosztva.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Bukovina (régió) · Többet látni »

Cambrai-i békeszerződés

A cambrai-i békeszerződés vagy hölgyek békéje lezárta az 1526–30 között zajló a cognaci liga háborúját, az itáliai spanyol–francia háborúk sorában a másodikat.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Cambrai-i békeszerződés · Többet látni »

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Cigányok · Többet látni »

Cognaci liga

#ÁTIRÁNYÍTÁS A Cognaci Liga háborúja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Cognaci liga · Többet látni »

Csáky Mihály (kancellár)

mihályi Csáky Mihály vagy Csáki Mihály (1492. k. – Gyulafehérvár, 1572. május k.) 1548–1551 és 1556–1571 között az erdélyi fejedelmi tanács tagja, az erdélyi kancellária megszervezője, az első erdélyi kancellár.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Csáky Mihály (kancellár) · Többet látni »

Csíkszentdomokos

Csíkszentdomokos (románul Sândominic, németül Sankt Domenikus) falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Csíkszentdomokos · Többet látni »

Czibak Imre

Czibak Imre (? – 1534. augusztus 12.) váradi püspök, Erdély helyettes vajdája.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Czibak Imre · Többet látni »

Dózsa György-féle parasztfelkelés

A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Dózsa György-féle parasztfelkelés · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Debrecen · Többet látni »

Diploma Leopoldinum

A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Diploma Leopoldinum · Többet látni »

Dobó István (katonatiszt)

Báró ruszkai Dobó István (1502 körül – Szerednye, 1572 májusa) magyar katona, aki leginkább Eger várkapitányaként ismeretes.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Dobó István (katonatiszt) · Többet látni »

Drágffy Gáspár

Bélteki Drágfi Gáspár (Erdőd, 1506 - ?, 1545. január 25.) főispán.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Drágffy Gáspár · Többet látni »

Drégely vára

Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Drégely vára · Többet látni »

Drinápolyi béke (1568)

Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Drinápolyi béke (1568) · Többet látni »

Drugeth Bálint

Drugeth Bálint, számos forrásban Homonnai Drugeth Bálint (1577 – 1609. november 7.) gróf, katona, naplóíró.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Drugeth Bálint · Többet látni »

Edirne (település)

Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Edirne (település) · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Eger · Többet látni »

Ellenreformáció

Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ellenreformáció · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Első világháború · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdély · Többet látni »

Erdély főgenerálisainak listája

Az Erdélyi Fejedelemségben az ország generálisa vagy mezei hadak főgenerálisa a hadsereg főparancsnokának a neve volt, aki a fejedelemnek volt alárendelve.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdély főgenerálisainak listája · Többet látni »

Erdélyi fejedelem

Erdély fejedelmeFallenbüchl 1988, p. 77.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi fejedelem · Többet látni »

Erdélyi fejedelmek listája

link.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi fejedelmek listája · Többet látni »

Erdélyi kancellárok listája

Az alábbi lista az önálló Erdély kancellárjait tartalmazza, hivatali idejük feltüntetésével; az a Habsburg-fennhatóság alatt álló Erdély 1694 és 1867 között fennálló kormányzati szervének vezetőit lásd az Erdélyi Udvari Kancellária cikkben.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi kancellárok listája · Többet látni »

Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája

Az erdélyi krónikások, napló- és emlékiratírók, történetírók munkái alapvető forrásmunkák Erdély történelmének és művelődéstörténetének tanulmányozásához.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája · Többet látni »

Erdélyi országgyűlés

Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi vajda · Többet látni »

Erdőd (Románia)

Erdőd (románul Ardud, németül Erdeed) kisváros Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdőd (Románia) · Többet látni »

Esterházy Miklós (nádor)

Gróf galántai Esterházy Miklós (Galánta, 1582. április 8. – Nagyhöflány, 1645. szeptember 11.) nádor, családja fraknói ágának őse.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Esterházy Miklós (nádor) · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Esztergom · Többet látni »

Európa történelme

Az Európa történelme cikk a kontinens múltjával foglalkozik, a neolitikus kortól napjainkig.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Európa történelme · Többet látni »

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Evangélikus kereszténység · Többet látni »

Fejedelem

A fejedelem (latinul princeps vagy dux) egyes monarchikus államokban az uralkodó általános megnevezése; olyan uralkodó, aki az uralma alatt álló országban, vagy országrészben a hatalmat ténylegesen gyakorolja, bizonyos királyi külsőségek és jogok nélkül (esetleg a császárral, királlyal függő, vagy hűbéres viszonyban van).

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Fejedelem · Többet látni »

Fogaras

Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Fogaras · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Franciaország · Többet látni »

Frangepán Ferenc

Frangepán Ferenc János (1490 körül – Pozsony, 1543. január) a Frangepán családból származó kalocsai érsek, egri püspök, korának egyik legjelentősebb diplomatája.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Frangepán Ferenc · Többet látni »

Fráter György

Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Fráter György · Többet látni »

Ghiczy András

Ghiczy (vagy Ghyczy, Ghiczi, Géczy, Géczi) András (? – 1614) erdélyi fejedelemjelölt, Báthory Gábor fejedelemnek egyaránt volt a kegyeltje és az ellenfele; az 1610-es évek első felében az erdélyi történelem egyik ismert szereplője.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ghiczy András · Többet látni »

Giorgio Basta

Giorgio Basta, Basta György (Rocca, 1550. január 30. – Bécs, 1607. augusztus 26.) német-római császári hadvezér.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Giorgio Basta · Többet látni »

Giorgio Biandrata

Giorgio Biandrata (Blandrata György) (Saluzzo, 1515 – Gyulafehérvár, 1588. május 5.) olasz orvos, udvari orvos és erdélyi tanácsos, reformátor.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Giorgio Biandrata · Többet látni »

Giovanni Battista Castaldo

Giovanni Battista CastaldoAntonis Mor festménye, Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid. Giovanni Battista Castaldo vagy Giambattista Castaldo vagy Giovan Battista Castaldo (Nocera de’ Pagani, Salerno megye, Campania régió, 1493 körül – Milánó, 1563. január 6.), itáliai zsoldosvezér (condottiere), Cassano első márkija (Marchese di Cassano), császári tábornok és hadvezér V. Károly császárnak és öccsének, I. Ferdinánd osztrák főhercegnek, magyar és cseh királynak szolgálatában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Giovanni Battista Castaldo · Többet látni »

Goroszlói csata

A goroszlói csata 1601.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Goroszlói csata · Többet látni »

Gyalui egyezmény

A gyalui egyezményt 1541.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Gyalui egyezmény · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Gyula (Magyarország) · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Gyulafehérvár · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg Mária Krisztierna

Ausztriai Mária Krisztierna (Graz, Osztrák Főhercegség, 1574. november 10. – Hall in Tirol, Osztrák Főhercegség, 1621. április 6.), Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, aki Báthory Zsigmond hitveseként Erdély fejedelemasszonya 1595 és 1599 között.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Habsburg Mária Krisztierna · Többet látni »

Habsburgok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Habsburgok · Többet látni »

Hagymási Kristóf

Hagymási Kristóf egyes forrásokban Hagymássy, Hagymásy illetve Hagymás (1510(?) vagy 1517(?) – Marosvécs, 1577. március 6. vagy április 6. vagy március 4.) erdélyi politikus, hadvezér, fejedelmi tanácsos, Közép-Szolnok vármegye főispánja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Hagymási Kristóf · Többet látni »

Hajdúk

Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Hajdúk · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Harmincéves háború · Többet látni »

Hatvan

Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Hatvan · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Havasalföld · Többet látni »

Háromszék

Háromszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Háromszék · Többet látni »

Héttorony

A Héttorony erőd 1685-ben A Héttorony erőd 1685-ben Yedikule Hisar (A Héttorony erőd) 2006-ban A Héttorony (törökül Yedikule), Konstantinápolynak (ma Isztambul) délnyugati szomszédságában, a Márvány-tenger partján fekvő, romlásnak indult erőd; hét tornyából hat teljesen leomlott, illetve lebontották.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Héttorony · Többet látni »

Hohenzollern-ház

A Hohenzollern-ház egy német eredetű nemesi család és uralkodói dinasztia, melynek tagja többek között Brandenburg őrgrófjai, valamint Poroszország és Románia királyai voltak.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Hohenzollern-ház · Többet látni »

Horváth Gáspár

Horváth Gáspár (Vaja, Maros-Torda megye, 1829. március 4. – Marosvásárhely, 1895. december 5.) református főiskolai tanár és könyvtárnok.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Horváth Gáspár · Többet látni »

I. Apafi Mihály

Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Apafi Mihály · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. Ferenc francia király

I.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Ferenc francia király · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. János magyar király · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Lipót magyar király · Többet látni »

I. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645. február 24. – Zboró, 1676. július 8.) választott erdélyi fejedelem 1652-ben, akinek a méltóságát édesapja 1660-as halála után nem erősítették meg.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Rákóczi Ferenc · Többet látni »

I. Rákóczi György

Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Rákóczi György · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

I. Zsigmond lengyel király

I.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Zsigmond lengyel király · Többet látni »

II. Apafi Mihály

Az Apafiak címere 200px Apanagyfalvi II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Apafi Mihály · Többet látni »

II. Ferdinánd magyar király

II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

II. János magyar király

Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. János magyar király · Többet látni »

II. János moldvai fejedelem

II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. János moldvai fejedelem · Többet látni »

II. Lajos magyar király

II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Lajos magyar király · Többet látni »

II. Mátyás magyar király

Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Mátyás magyar király · Többet látni »

II. Mihály havasalföldi fejedelem

II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Mihály havasalföldi fejedelem · Többet látni »

II. Szelim oszmán szultán

II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Szelim oszmán szultán · Többet látni »

II. Ulászló magyar király

II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

III. Ferdinánd magyar király

III.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

III. Pál pápa

III.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és III. Pál pápa · Többet látni »

Illésházy István (nádor)

Illésházai gróf (korábban báró) Illésházy István (1541 márciusa – Bécs, 1609. május 5.) protestáns főnemes, főispán, 1608 és 1609 között Magyarország nádora.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Illésházy István (nádor) · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Isztambul · Többet látni »

Isztambuli béke (1533)

Az 1533.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Isztambuli béke (1533) · Többet látni »

IV. Péter moldvai fejedelem

IV.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és IV. Péter moldvai fejedelem · Többet látni »

IX. Radu havasalföldi fejedelem

IX.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és IX. Radu havasalföldi fejedelem · Többet látni »

Jagelló Izabella magyar királyné

Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »

Jagelló-ház

A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Jagelló-ház · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Jézus Társasága · Többet látni »

Johann von Katzianer

Szlovéniában. Johann von Katzianer vagy Hans von Katzianer (Vigaun, Felső-Krajna, 1491. k. – Kostajnica, 1539. október 27.) szlovén származású, Habsburg hadvezér, krajnai kormányzó, szlovénül és horvátul a neve Ivan Kacijanar, vagy pedig Ivan Karč. Magyarosított alakban Kaczy János-nak is nevezik.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Johann von Katzianer · Többet látni »

Jurisics Miklós

Jurisics Miklós szobra Kőszegen Jurisics címere a kőszegi Városházán Báró kőszegi Jurisics Miklós (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Jurisics Miklós · Többet látni »

Kara Ahmed

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Ahmed pasa.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kara Ahmed · Többet látni »

Karánsebes

ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Karánsebes · Többet látni »

Karlócai béke

A karlócai békeszerződést 1699.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Karlócai béke · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kassa · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kálvinizmus · Többet látni »

Kárpátok

A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kárpátok · Többet látni »

Köprülü Mehmed pasa

Köprülü Mehmed törökül: Köprülü Mehmed Paşa (Rojnik, 1575–1583 között – Drinápoly, 1661. október 31.) oszmán nagyvezír, a Török Birodalom hanyatlásának átmeneti megállítója.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Köprülü Mehmed pasa · Többet látni »

Keleti Magyar Királyság

A keleti Magyar Királyság (más néven Keleti Magyar Királyság vagy Szapolyai János Magyar Királysága) egy modern fogalom, amelyet egyes történészek Szapolyai János és fia, János Zsigmond uralkodása alatti Erdélyi Fejedelemségre használták, akik vitatták és nem fogadták el a Habsburg-ház azon igényét, hogy 1526-tól 1570-ig ők uralkodjanak a Magyar Királyság trónján.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Keleti Magyar Királyság · Többet látni »

Kemény János erdélyi fejedelem

Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kemény János erdélyi fejedelem · Többet látni »

Keménynagyszőlős

Keménynagyszőlős, 1912-ig Nagyszőllős (románul Seleuș, vagy Seleușul Mare, németül Großalisch, szászul Grusoëleš) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Keménynagyszőlős · Többet látni »

Kendi Ferenc (erdélyi vajda)

Kendi Ferenc (? – Gyulafehérvár, 1558. augusztus 31.) erdélyi nagybirtokos, főnemes, vajda.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kendi Ferenc (erdélyi vajda) · Többet látni »

Kendi István

Kendi István (? – 1628 körül) erdélyi kancellár 1608 és 1610 között.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kendi István · Többet látni »

Kerelőszentpáli csata

Báthory István Bekes Gáspár A kerelőszentpáli csata (szentpáli ütközet) 1575.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kerelőszentpáli csata · Többet látni »

Királyföld

Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Királyföld · Többet látni »

Kisjenő

Kisjenő város Arad megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kisjenő · Többet látni »

Kisvárda

Kisvárda város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban – melynek központja –, két nagy tájegység határánál fekszik: keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kisvárda · Többet látni »

Kollektív nemesség

A kollektív nemesség fogalma alatt egy olyan csoport kollektív előjogainak összességét értjük a középkori feudális jogrendszerben, amelynek tagjai egyénileg nem érték el ugyan a nemesek jogállását, különösen annak legfontosabb elemét, a közszabadságot, de kollektívan, helyhez vagy szolgálathoz kötve ahhoz közelítő jogokkal rendelkeztek.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kollektív nemesség · Többet látni »

Koncepciós per

A koncepciós per (vagy kirakatper) olyan per, melyet egy előre megtervezett (általában politikai) koncepció szerint folytatnak le.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Koncepciós per · Többet látni »

Kora újkori magyar történelem

Kora újkori magyar történelem alatt a 16–18.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kora újkori magyar történelem · Többet látni »

Kornis Boldizsár

Kornis Boldizsár (1581 előtt – Kolozsvár, 1610. július 11.) erdélyi főnemes, Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsosa, Háromszék főkapitánya.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kornis Boldizsár · Többet látni »

Koronaőr

#ÁTIRÁNYÍTÁS Koronaőrök.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Koronaőr · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kozákok · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Krakkó · Többet látni »

Landsknecht

Az öt landsknecht (Daniel Hopfer rajza, 16. század eleje) A landsknechtek (kora újfelnémet nyelven: Lanzknecht) 15.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Landsknecht · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Latin nyelv · Többet látni »

Lengyel–Litván Unió

Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lengyel–Litván Unió · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lengyelország · Többet látni »

Lengyelország uralkodóinak listája

Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lengyelország uralkodóinak listája · Többet látni »

Linzi béke

A linzi béke III. Ferdinánd császár, magyar király és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem által 1645.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Linzi béke · Többet látni »

Lippa

Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lippa · Többet látni »

Lippai Balázs

Lippai Balázs (? – Kassa, 1605. január 6.) hajdúkapitány, a Bocskai-felkelés egyik főtisztje.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lippai Balázs · Többet látni »

Lodovico Gritti

Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico, Ludovico, vagy Alvise Gritti) (Konstantinápoly, 1480. ? – Medgyes, 1534. szeptember 29.) velencei kereskedő, bankár és politikus.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lodovico Gritti · Többet látni »

Lorántffy Zsuzsanna

Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Mihály zempléni nagybirtokos főnemes és Zeleméri Borbála leánya.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lorántffy Zsuzsanna · Többet látni »

Lugos

Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lugos · Többet látni »

Madrid

Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Madrid · Többet látni »

Magyar irodalom

Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar irodalom · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar nemesség

Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar nemesség · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Magyarvalkó

Magyarvalkó (románul Văleni) falu Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarvalkó · Többet látni »

Majláth István

Fogaras váraEgykorú újságlap Gritti haláláról. Majláth István (alakváltozatai: Maylád, Májlát, Majlát, Mailáth, Majlád és Majáth, Majlád), (? – Konstantinápoly, 1550) erdélyi vajda.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Majláth István · Többet látni »

Marosvásárhely

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Marosvásárhely · Többet látni »

Május 9.

Névnapok: Gergely + Lana, Beáta, Édua, Fehéra, Fehérke, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Hófehérke, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, Katalin, Katarina, Katerina, Katinka, Kristóf, Krisztofer, Sarlott, Sarolta.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Május 9. · Többet látni »

Medgyes

Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Medgyes · Többet látni »

Michael Weiss (krónikaíró)

Michael Weiss (Medgyes, 1569. január 13. – Brassó, 1612. október 16.) Brassó város bírája, krónikaíró.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Michael Weiss (krónikaíró) · Többet látni »

Miksa magyar király

Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Miksa magyar király · Többet látni »

Miriszlói csata

A miriszlói csata (románul: Bătălia de la Mirăslău) 1600.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Miriszlói csata · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Mohácsi csata · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Monarchia · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nagybánya · Többet látni »

Nagycsanád

Az egykori Őscsanád (Németcsanád) a mai Nagycsanád része Emlékmű a nagycsanádi római katolikus temetőben Nagycsanád (régi neve Marosvár) többnemzetiségű falu Romániában Temes megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nagycsanád · Többet látni »

Nagylak (Magyarország)

Nagylak község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nagylak (Magyarország) · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nagyszeben · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nagyvárad · Többet látni »

Nádasdy Ferenc (nagykanizsai kapitány)

A '''Nádasdy család''' címere Nádasdy Ferenc (fl. 1492–1541), Nagykanizsa várkapitánya, földbirtokos.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nádasdy Ferenc (nagykanizsai kapitány) · Többet látni »

Nádasdy Tamás (nádor)

Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »

Nándorfehérvár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nándorfehérvár · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Német-római Birodalom · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nógrád vármegye · Többet látni »

Nógrádi vár

A nógrádi vár (Novigrad, azaz Újvár) Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nógrádi vár · Többet látni »

Nijmegeni béke

A nijmegeni béketárgyalások résztvevői (Henri Gascard festménye) A nijmegeni békeszerződés tulajdonképpen több egymáshoz kapcsolódó szerződés sorozata, amelyeket 1678–1679-ben kötöttek a kelet-németalföldi Nijmegen városában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nijmegeni béke · Többet látni »

Nikolsburgi béke

A nikolsburgi béke II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között hivatalosan 1621.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nikolsburgi béke · Többet látni »

Nyírbátori szerződés

Fráter György --> A nyírbátori szerződés vagy nyírbátori egyezmény titkos megállapodás volt I. Ferdinánd biztosai (ecsedi Báthory András, ifjabb Niklas Salm és Sigmund von Herberstein) illetve Fráter György között, amelyet 1549.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nyírbátori szerződés · Többet látni »

Nyugat-Európa

Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nyugat-Európa · Többet látni »

Október 14.

Névnapok: Helén, Lívia + Alán, Alen, Beatrix, Bocsárd, Buzád, Buzát, Celesztina, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Hella, Ilma, Krizanta, Liviána, Livianna, Trixi.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Október 14. · Többet látni »

Október 15.

Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Október 15. · Többet látni »

Október 28.

Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Október 28. · Többet látni »

Opole

Opole (régi magyar formában: Opoly,, IPA:, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Opole · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Ozora

Ozora község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ozora · Többet látni »

Pargali Ibrahim

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pargali Ibrahim pasa.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Pargali Ibrahim · Többet látni »

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Partium · Többet látni »

Pápai Állam

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pápai állam.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Pápai Állam · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Pécs · Többet látni »

Pekri Lőrinc

Pekri Lőrinc kuruc tábornagy és felesége Petrőczy Kata Szidónia. Vasárnapi Ujság – 1884. 29. sz. Pekrovinai gróf Pekri Lőrinc (névváltozat: Pekry Lőrinc; 1656? – Homonna, 1709. március 6.) kuruc tábornagy, Petrőczy Kata Szidónia férje.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Pekri Lőrinc · Többet látni »

Perényi Péter (koronaőr)

Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Perényi Péter (koronaőr) · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Petrovics Péter

Petrovics Péter pecsétje Petrovics Péter (suraklini) (1485 körül – Kolozsvár 1557. október 13. vagy 15.) tiszántúli nagybirtokos főnemes, Szapolyai János király rokona és odaadó híve, temesi bán, János Zsigmond egyik gyámja, Fráter György politikai ellenfele, a magyarországi reformáció egyik fő támogatója, az "első kálvinista főúr", aki a reformáció terjedésének legtekintélyesebb és legbuzgóbb elősegítője volt korának főurai közül.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Petrovics Péter · Többet látni »

Podmaniczky István

Podmaniczky István (1480 előtt – 1530. június 3. vagy október 10. előtt) nyitrai püspök.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Podmaniczky István · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Pozsony · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Prága · Többet látni »

Racibórz

Roth Kaliningrad Tyśmienica Kędzierzyn-Koźle Villeneuve d'Ascq Opava (város)LeverkusenRothKalinyingrádTiszmenyicaKędzierzyn-KoźleVilleneuve d'Ascq --> Racibórz (cseh nyelven Ratiboř, németül Ratibor) – város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban, a Racibórzi járásban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Racibórz · Többet látni »

Rakamaz

Rakamaz város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rakamaz · Többet látni »

Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem

Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond (Felsővadász, 1544 vagy 1554 vagy 1555 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem · Többet látni »

Rákóczi-család

A Rákóczi-család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rákóczi-család · Többet látni »

Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Rákosi végzés

A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rákosi végzés · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Római katolikus egyház · Többet látni »

Rhédey család

A kisrédei nemes és gróf Rhédey család az ősi nemzetségekig visszavezethető régi, magyar család.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rhédey család · Többet látni »

Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem

Kisrédei gróf Rhédey Ferenc (Nagyvárad, 1610 körül – Huszt, 1667. május 13.) Erdély fejedelme 1657 és 1658 között.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem · Többet látni »

Román görögkatolikus egyház

A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Román görögkatolikus egyház · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Román nyelv · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Románok · Többet látni »

Rubicon (folyóirat)

A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap Magyarországon, amely átmenetet képez a tudományos folyóirat és a színes magazin között.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rubicon (folyóirat) · Többet látni »

Ruszinok

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ruszinok · Többet látni »

Sacco di Roma

A Sacco di Roma olasz kifejezéssel hagyományosan Róma feldúlását és kifosztását jelölik, amely 1527.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Sacco di Roma · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Sárospatak · Többet látni »

Schmalkaldeni háború

A schmalkaldeni háborúban 1546–1547 között V. Károly állt szemben a schmalkaldeni szövetség tagjaival.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Schmalkaldeni háború · Többet látni »

Schmalkaldeni szövetség

A Német-római Birodalom allegóriája V. Károllyal A schmalkaldeni szövetség 1531.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Schmalkaldeni szövetség · Többet látni »

Schwendi Lázár

Báró Schwendi Lázár (eredeti nevén Lazarus Freiherr von Schwendi) (Mittelbiberach, 1522 – Ehrenkirchen, 1583. május 28.) német hadvezér, császári tábornok, kassai főkapitány.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Schwendi Lázár · Többet látni »

Segesvár

Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Segesvár · Többet látni »

Sellenberki csata

A sellenberki csata (egyes forrásokban szenterzsébeti csata) 1599.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Sellenberki csata · Többet látni »

Siklós

Siklós város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Siklós · Többet látni »

Simontornya

Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Simontornya · Többet látni »

Solymos vára (Románia)

Solymos vára (Șoimuș) műemlék Romániában, Arad megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Solymos vára (Románia) · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Somogy vármegye · Többet látni »

Speyeri szerződés

Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Speyeri szerződés · Többet látni »

Stanisław Nieżowski

Stanisław Nieżowski (1520 k. – 1573. május–június) lengyel nemesúr, az erdélyi fejedelmi tanács tagja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Stanisław Nieżowski · Többet látni »

Statileo János

Statileo János, latinosított néven Statilius (? – 1542. április 8.) dalmát származású magyar főpap.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Statileo János · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Svédország · Többet látni »

Szabács

Szabács (szerbül Шабац / Šabac) város Szerbiában, a Macsói körzet közigazgatási székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szabács · Többet látni »

Szamosújvár

Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szamosújvár · Többet látni »

Szapolyai-család

A család címere A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szapolyai-család · Többet látni »

Szatmár vármegye

Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szatmár vármegye · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szászfenes

Szászfenes (románul Florești, korábban Feneș) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szászfenes · Többet látni »

Szászrégen

Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szászrégen · Többet látni »

Székely Mózes erdélyi fejedelem

(Idősebb) siménfalvi Székely Mózes (Udvarhely, 1553 körül – Brassó, 1603. július 17.) erdélyi fejedelem.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Székely Mózes erdélyi fejedelem · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Székelyek · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Székesfehérvár · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szeged · Többet látni »

Szendrő (Szerbia)

Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »

Szent Korona

date.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szent Korona · Többet látni »

Szerémség

A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szerémség · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szerbek · Többet látni »

Szerdár

A szerdár, perzsa nyelven fővezér, katonai vezető az Oszmán Birodalomban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szerdár · Többet látni »

Szigetvár

Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szigetvár · Többet látni »

Szokoli Mehmed

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szokoli Mehmed pasa.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szokoli Mehmed · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szolnok · Többet látni »

Szombatosok

A szombatosok, sabbatariusok, vagy más, korabeli népi megnevezéseiken zsidózók, keresztény-zsidók olyan keresztény felekezetek, amelyeknek története a reformáció idejére nyúlik vissza.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szombatosok · Többet látni »

Szultán

I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szultán · Többet látni »

Tasnád

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tasnád (település) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tasnád · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tata · Többet látni »

Tatárjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tatárjárás · Többet látni »

Török Bálint (hadvezér)

Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Török Bálint (hadvezér) · Többet látni »

Temes vármegye

Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Temes vármegye · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Temesvár · Többet látni »

Thököly család

A család legismertebb tagja, gróf Thököly Imre A késmárki Thököly család a 17. században a magyar történelemben nagyon jelentős szerepet játszó, evangélikussá vált, híres főúri család volt.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Thököly család · Többet látni »

Thököly Imre

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Thököly Imre · Többet látni »

Thyssen-Bornemisza Múzeum

Museo Thyssen-Bornemisza Paolo Uccello – Keresztre feszítés, Szűz Máriával, Keresztelő Szent Jánossal, Szent János evangélistával és Szent Ferenccel Rogier van der Weyden – Férfi képmása (Pierre Beffrement, Charny hercege) Vittore Carpaccio – Tájkép fiatal lovaggal Ifjabb Hans Holbein – VIII. Henrik képmása Albrecht Altdorfer – Egy hölgy portréja Id. Lucas Cranach – Fekvő nimfa Albrecht Dürer – Krisztus a doktorok közt Frans Hals – Család szolgával Caravaggio – Alexandriai Szent Katalin Jan Steen – Önarckép lanttal Canaletto – A Szent Márk tér látképe Jacob van Ruisdael – Viharos tenger vitorlásokkal A Thyssen-Bornemisza Múzeum Madridban a klasszicista Villahermosa-palotában, a Prado közvetlen közelében található.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Thyssen-Bornemisza Múzeum · Többet látni »

Tizenöt éves háború

A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tizenöt éves háború · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tokaj · Többet látni »

Tolna vármegye

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tolna vármegye · Többet látni »

Torda

Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Torda · Többet látni »

Ugocsa vármegye

Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ugocsa vármegye · Többet látni »

Unio Trium Nationum

Az Unio Trium Nationum (Három nemzet egyesülése) - említik kápolnai unióként is - egy kölcsönös szövetségi egyezmény, amelyet az erdélyi magyar nemesek, a székely lófők és az erdélyi szászok vezetői kötöttek Csicsókápolnán 1437.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Unio Trium Nationum · Többet látni »

Unitarianizmus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Unitarianizmus · Többet látni »

Unitárius vallás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Unitárius vallás · Többet látni »

V. Károly német-római császár

V.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és V. Károly német-római császár · Többet látni »

Valkó

Valkó nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Valkó · Többet látni »

Valkóváralja

Valkóváralja (románul Sub Cetate) falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Valkóváralja · Többet látni »

Vallásháború

A vallásháború vagy "szent háború" (latin: bellum sacrum) az a háborús konfliktus, amelynek vallási okai vannak.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vallásháború · Többet látni »

Vallásszabadság

A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vallásszabadság · Többet látni »

Vallonok

Walloons in Belgium A vallonok vagy vallónok (franciául: Wallons, vallonul: Walons, angolul: Walloons) általános szóhasználatban a Belgium déli részén, Vallóniában élő, francia anyanyelvű lakosok megnevezése.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vallonok · Többet látni »

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Varsó · Többet látni »

Vazallus

A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vazallus · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vác · Többet látni »

Vág (folyó)

A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vág (folyó) · Többet látni »

Várad

#ÁTIRÁNYÍTÁS Várad (egyértelműsítő lap).

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Várad · Többet látni »

Várpalota

Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Várpalota · Többet látni »

Véres farsang

A véres farsang egy székely felkelés leverése volt 1596-ban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Véres farsang · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Veszprém · Többet látni »

Veszprém vármegye

Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Veszprém vármegye · Többet látni »

VII. Kelemen pápa

VII.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és VII. Kelemen pápa · Többet látni »

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Visegrád · Többet látni »

Werbőczy István

Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Werbőczy István · Többet látni »

Wesselényi-összeesküvés

Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Wesselényi-összeesküvés · Többet látni »

Wilhelm von Roggendorf

1541-ben Ferdinánd egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével a Magyar Királyság fővárosa ellen Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Wilhelm von Roggendorf · Többet látni »

X. Károly Gusztáv svéd király

X. Károly Gusztáv svéd király X. Károly Gusztáv (Nyköping, 1622. november 8. – Göteborg, 1660. február 13.) Svédország királya 1654 és 1660 között.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és X. Károly Gusztáv svéd király · Többet látni »

Zay Ferenc

Csömöri báró Zay Ferenc (1498 – 1570. október 10.), kiváló diplomata, királyi udvarnok, főispán, Felső-Magyarország főkapitánya, történetíró.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zay Ferenc · Többet látni »

Zólyomi Dávid

Zólyomi Dávid (1600 körül – Kővár, 1649. augusztus 1.) Bihar vármegyei nagybirtokos nemes, Bethlen István erdélyi fejedelem veje.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zólyomi Dávid · Többet látni »

Zemplén vármegye

Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zemplén vármegye · Többet látni »

Zernyesti csata

A zernyesti (zernesti) csata 1690.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zernyesti csata · Többet látni »

Zimony

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zimony · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zsidó vallás · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zsigmond magyar király · Többet látni »

Zsitvatoroki béke

A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zsitvatoroki béke · Többet látni »

1111

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1111 · Többet látni »

1396

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1396 · Többet látni »

1434

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1434 · Többet látni »

1438

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1438 · Többet látni »

1491

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1491 · Többet látni »

1505

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1505 · Többet látni »

1506

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1506 · Többet látni »

1513

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1513 · Többet látni »

1514

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1514 · Többet látni »

1515

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1515 · Többet látni »

1520-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1520-as évek · Többet látni »

1521

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1521 · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1526 · Többet látni »

1527

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1527 · Többet látni »

1528

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1528 · Többet látni »

1529

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1529 · Többet látni »

1530

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1530 · Többet látni »

1531

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1531 · Többet látni »

1532

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1532 · Többet látni »

1533

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1533 · Többet látni »

1534

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1534 · Többet látni »

1536

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1536 · Többet látni »

1537

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1537 · Többet látni »

1538

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1538 · Többet látni »

1540

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1540 · Többet látni »

1541

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1541 · Többet látni »

1542

Az Orellana-féle expedíció tagjai építik a San Pedro nevű bárkát, amelyen aztán az Amazonas torkolatáig hajóztak.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1542 · Többet látni »

1543

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1543 · Többet látni »

1544

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1544 · Többet látni »

1545

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1545 · Többet látni »

1546

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1546 · Többet látni »

1547

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1547 · Többet látni »

1549

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1549 · Többet látni »

1550

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1550 · Többet látni »

1551

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1551 · Többet látni »

1552

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1552 · Többet látni »

1553

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1553 · Többet látni »

1555

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1555 · Többet látni »

1556

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1556 · Többet látni »

1558

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1558 · Többet látni »

1559

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1559 · Többet látni »

1562

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1562 · Többet látni »

1563

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1563 · Többet látni »

1564

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1564 · Többet látni »

1565

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1565 · Többet látni »

1566

Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1566 · Többet látni »

1567

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1567 · Többet látni »

1568

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1568 · Többet látni »

1570

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1570 · Többet látni »

1571

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1571 · Többet látni »

1596

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1596 · Többet látni »

1598

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1598 · Többet látni »

1599

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1599 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 16. század · Többet látni »

1600

1600 a 16. század utolsó éve.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1600 · Többet látni »

1601

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1601 · Többet látni »

1602

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1602 · Többet látni »

1603

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1603 · Többet látni »

1604

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1604 · Többet látni »

1605

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1605 · Többet látni »

1606

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1606 · Többet látni »

1700-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1700-as évek · Többet látni »

1717

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és 1717 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező