Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Értelmező (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet)
Értelmező (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) 31 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Alárendelés (nyelvészet), Egyeztetés (nyelvészet), Főnév, Fogalom, Francia nyelv, Grammatika, Hangsúly (nyelvészet), Határozó, Horvát nyelv, Közép-délszláv diarendszer, Magyar nyelv, Mellékmondat, Mellérendelés (nyelvészet), Mondat (nyelvészet), Montenegrói nyelv, Névszó, Névszóragozás, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvtani kategória, Pragmatika, Rag, Szám (nyelvészet), Szó, Szófaj, Szószerkezet, Szemantika, Szerb nyelv, ..., Tárgy (nyelvészet). Bővíteni index (1 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Értelmező (nyelvészet) és Adamikné Jászó Anna · Adamikné Jászó Anna és Szintaxis (nyelvészet) ·
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Értelmező (nyelvészet) és Alany (nyelvészet) · Alany (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) ·
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Értelmező (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet) · Alárendelés (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) ·
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Értelmező (nyelvészet) és Egyeztetés (nyelvészet) · Egyeztetés (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Értelmező (nyelvészet) és Főnév · Főnév és Szintaxis (nyelvészet) ·
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Értelmező (nyelvészet) és Fogalom · Fogalom és Szintaxis (nyelvészet) ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Értelmező (nyelvészet) és Francia nyelv · Francia nyelv és Szintaxis (nyelvészet) ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Értelmező (nyelvészet) és Grammatika · Grammatika és Szintaxis (nyelvészet) ·
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Értelmező (nyelvészet) és Hangsúly (nyelvészet) · Hangsúly (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Értelmező (nyelvészet) és Határozó · Határozó és Szintaxis (nyelvészet) ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Értelmező (nyelvészet) és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Szintaxis (nyelvészet) ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Értelmező (nyelvészet) és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Szintaxis (nyelvészet) ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Értelmező (nyelvészet) és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szintaxis (nyelvészet) ·
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Értelmező (nyelvészet) és Mellékmondat · Mellékmondat és Szintaxis (nyelvészet) ·
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Értelmező (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet) · Mellérendelés (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Értelmező (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) ·
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Értelmező (nyelvészet) és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Szintaxis (nyelvészet) ·
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Értelmező (nyelvészet) és Névszó · Névszó és Szintaxis (nyelvészet) ·
Névszóragozás
Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.
Értelmező (nyelvészet) és Névszóragozás · Névszóragozás és Szintaxis (nyelvészet) ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Értelmező (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Értelmező (nyelvészet) és Nyelv · Nyelv és Szintaxis (nyelvészet) ·
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Értelmező (nyelvészet) és Nyelvtani kategória · Nyelvtani kategória és Szintaxis (nyelvészet) ·
Pragmatika
A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.
Értelmező (nyelvészet) és Pragmatika · Pragmatika és Szintaxis (nyelvészet) ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Értelmező (nyelvészet) és Rag · Rag és Szintaxis (nyelvészet) ·
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Értelmező (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet) ·
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Értelmező (nyelvészet) és Szó · Szó és Szintaxis (nyelvészet) ·
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Értelmező (nyelvészet) és Szófaj · Szófaj és Szintaxis (nyelvészet) ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Értelmező (nyelvészet) és Szószerkezet · Szószerkezet és Szintaxis (nyelvészet) ·
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Értelmező (nyelvészet) és Szemantika · Szemantika és Szintaxis (nyelvészet) ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Értelmező (nyelvészet) és Szerb nyelv · Szerb nyelv és Szintaxis (nyelvészet) ·
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Értelmező (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Szintaxis (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Értelmező (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet)
- Mi van a közös Értelmező (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet)
- Közötti hasonlóságok Értelmező (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet)
Összehasonlítását Értelmező (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet)
Értelmező (nyelvészet) 62 kapcsolatokat, ugyanakkor Szintaxis (nyelvészet) 67. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 24.03% = 31 / (62 + 67).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Értelmező (nyelvészet) és Szintaxis (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
