Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Értelmező (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet)
Értelmező (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet) 29 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Angol nyelv, Elöljáró, Főnév, Francia nyelv, Grammatika, Hangsúly (nyelvészet), Határozó, Kontextus (nyelvészet), Magyar nyelv, Mellékmondat, Mellérendelés (nyelvészet), Mondat (nyelvészet), Névelő, Névmás, Névszó, Névszóragozás, Névutó, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvészet, Rag, Román nyelv, Szám (nyelvészet), Szószerkezet, Szemantika, Tárgy (nyelvészet), Vessző (írásjel).
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Értelmező (nyelvészet) és Adamikné Jászó Anna · Adamikné Jászó Anna és Alárendelés (nyelvészet) ·
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Értelmező (nyelvészet) és Alany (nyelvészet) · Alárendelés (nyelvészet) és Alany (nyelvészet) ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Értelmező (nyelvészet) és Angol nyelv · Alárendelés (nyelvészet) és Angol nyelv ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Értelmező (nyelvészet) és Elöljáró · Alárendelés (nyelvészet) és Elöljáró ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Értelmező (nyelvészet) és Főnév · Alárendelés (nyelvészet) és Főnév ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Értelmező (nyelvészet) és Francia nyelv · Alárendelés (nyelvészet) és Francia nyelv ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Értelmező (nyelvészet) és Grammatika · Alárendelés (nyelvészet) és Grammatika ·
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Értelmező (nyelvészet) és Hangsúly (nyelvészet) · Alárendelés (nyelvészet) és Hangsúly (nyelvészet) ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Értelmező (nyelvészet) és Határozó · Alárendelés (nyelvészet) és Határozó ·
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Értelmező (nyelvészet) és Kontextus (nyelvészet) · Alárendelés (nyelvészet) és Kontextus (nyelvészet) ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Értelmező (nyelvészet) és Magyar nyelv · Alárendelés (nyelvészet) és Magyar nyelv ·
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Értelmező (nyelvészet) és Mellékmondat · Alárendelés (nyelvészet) és Mellékmondat ·
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Értelmező (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet) · Alárendelés (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet) ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Értelmező (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Alárendelés (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Értelmező (nyelvészet) és Névelő · Alárendelés (nyelvészet) és Névelő ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Értelmező (nyelvészet) és Névmás · Alárendelés (nyelvészet) és Névmás ·
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Értelmező (nyelvészet) és Névszó · Alárendelés (nyelvészet) és Névszó ·
Névszóragozás
Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.
Értelmező (nyelvészet) és Névszóragozás · Alárendelés (nyelvészet) és Névszóragozás ·
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Értelmező (nyelvészet) és Névutó · Alárendelés (nyelvészet) és Névutó ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Értelmező (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) · Alárendelés (nyelvészet) és Nem (nyelvészet) ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Értelmező (nyelvészet) és Nyelv · Alárendelés (nyelvészet) és Nyelv ·
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Értelmező (nyelvészet) és Nyelvészet · Alárendelés (nyelvészet) és Nyelvészet ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Értelmező (nyelvészet) és Rag · Alárendelés (nyelvészet) és Rag ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Értelmező (nyelvészet) és Román nyelv · Alárendelés (nyelvészet) és Román nyelv ·
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Értelmező (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) · Alárendelés (nyelvészet) és Szám (nyelvészet) ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Értelmező (nyelvészet) és Szószerkezet · Alárendelés (nyelvészet) és Szószerkezet ·
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Értelmező (nyelvészet) és Szemantika · Alárendelés (nyelvészet) és Szemantika ·
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Értelmező (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) · Alárendelés (nyelvészet) és Tárgy (nyelvészet) ·
Vessző (írásjel)
A vessző az írásjelek egyike, (a szóköz mellett) az elkülönítés legelterjedtebb eszköze.
Értelmező (nyelvészet) és Vessző (írásjel) · Alárendelés (nyelvészet) és Vessző (írásjel) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Értelmező (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet)
- Mi van a közös Értelmező (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet)
- Közötti hasonlóságok Értelmező (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet)
Összehasonlítását Értelmező (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet)
Értelmező (nyelvészet) 62 kapcsolatokat, ugyanakkor Alárendelés (nyelvészet) 57. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 24.37% = 29 / (62 + 57).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Értelmező (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
