Közötti hasonlóságok Építészettörténet és Historizáló építészet Magyarországon
Építészettörténet és Historizáló építészet Magyarországon 36 közös dolog (a Uniópédia): Art déco, Bazilika, Bécs, Beaux-Arts építészet, Budapest, Bukarest, Dohány utcai zsinagóga, Eklektika, Első világháború, Firenze, Gótika, Hild József, Historizmus, Klasszicizmus, Loire menti kastélyok, Ludwig Förster, Második világháború, Mór stílus, Néprajzi Múzeum (Budapest), Neogótika, Neoromán építészet, Neostílus, Országház, Otto Wagner, Párizs, Pollack Mihály, Reneszánsz, Romanika, Romantika, Romantikus építészet Magyarországon, ..., Rumbach utcai zsinagóga, Steindl Imre, Szecesszió, Vasbeton, Ybl Miklós, 19. század. Bővíteni index (6 több) »
Art déco
Az art déco az art décoratif (díszítőművészet) francia kifejezés rövidítése, az I. világháború előtt megszületett iparművészeti irányzat, melynek hatásai ugyanakkor az építészetben, festészetben, alkalmazott grafikákban, a szobrászatban és a filmművészetben is megmutatkoznak.
Építészettörténet és Art déco · Art déco és Historizáló építészet Magyarországon ·
Bazilika
A vatikáni Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről A speyeri dóm Argentínában Az esztergomi bazilika a Duna felől Szent István-bazilika, Budapest Szent István-bazilika, Székesfehérvár pécsi bazilika egri bazilika Nagyboldogasszony-bazilika (képes krónika) A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom.
Építészettörténet és Bazilika · Bazilika és Historizáló építészet Magyarországon ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Építészettörténet és Bécs · Bécs és Historizáló építészet Magyarországon ·
Beaux-Arts építészet
A Beaux-Arts építészet (kiejt: /b oʊ z Ɑːr / bohz AR, ), amelyet időnként akadémiai klasszicizmusnak is neveznek, a historizmus egy építészeti stílusa volt, amelyet a párizsi École des Beaux-Arts képzőművészeti iskola tanított, különösen az 1830-as évektől a 19. század végéig.
Építészettörténet és Beaux-Arts építészet · Beaux-Arts építészet és Historizáló építészet Magyarországon ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Építészettörténet és Budapest · Budapest és Historizáló építészet Magyarországon ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Építészettörténet és Bukarest · Bukarest és Historizáló építészet Magyarországon ·
Dohány utcai zsinagóga
A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában.
Építészettörténet és Dohány utcai zsinagóga · Dohány utcai zsinagóga és Historizáló építészet Magyarországon ·
Eklektika
Az eklektika különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő irányzat.
Építészettörténet és Eklektika · Eklektika és Historizáló építészet Magyarországon ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Építészettörténet és Első világháború · Első világháború és Historizáló építészet Magyarországon ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Építészettörténet és Firenze · Firenze és Historizáló építészet Magyarországon ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Építészettörténet és Gótika · Gótika és Historizáló építészet Magyarországon ·
Hild József
A Császár fürdő udvara 2009-ben Lloyd-palota 1887 körül Nákó-palota 1903-ban. Helyén épült a Gresham Palota Hild József (Pest, 1789. december 8. – Pest, 1867. március 6.) magyar építész.
Építészettörténet és Hild József · Hild József és Historizáló építészet Magyarországon ·
Historizmus
A historizmus (a latin történetiség szóból) az elmúlt korok stílusainak utánzásának, újraélesztésének jelensége a művészetben.
Építészettörténet és Historizmus · Historizáló építészet Magyarországon és Historizmus ·
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Építészettörténet és Klasszicizmus · Historizáló építészet Magyarországon és Klasszicizmus ·
Loire menti kastélyok
Loire völgy.
Építészettörténet és Loire menti kastélyok · Historizáló építészet Magyarországon és Loire menti kastélyok ·
Ludwig Förster
A budapesti Dohány utcai zsinagóga A miskolci Kazinczy úti zsinagóga Ludwig Förster (teljes nevén Ludwig Christian Friedrich (von) Förster (magyarosan Förster Lajos) (Ansbach (Bayreuth), 1797. október 8. – Bad Gleichenberg, 1863. június 16.) osztrák építész, a historizmus képviselője.
Építészettörténet és Ludwig Förster · Historizáló építészet Magyarországon és Ludwig Förster ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Építészettörténet és Második világháború · Historizáló építészet Magyarországon és Második világháború ·
Mór stílus
A Córdobai nagymecset egyik mór stílusú terme A mór stílus az iszlám művészet egyik építészeti stílusa, amely Észak-Afrikában virágzott, valamint a középkori Spanyolországban és Portugáliában az arab (mór) uralom időszakában (711-1492 között).
Építészettörténet és Mór stílus · Historizáló építészet Magyarországon és Mór stílus ·
Néprajzi Múzeum (Budapest)
A Néprajzi Múzeum országos múzeum, amely a Városliget kapujában, a Dózsa György út mentén épült fel a Liget Budapest Projekt keretében, kifejezetten a múzeum számára.
Építészettörténet és Néprajzi Múzeum (Budapest) · Historizáló építészet Magyarországon és Néprajzi Múzeum (Budapest) ·
Neogótika
A londoni Tower Bridge bizánci elemek is előfordulnak Az Országház épülete A neogótika (magyarul: újgótika) az első romantikus építészeti stílusirányzat, mely tisztán a gótika stíluselemeiből táplálkozik.
Építészettörténet és Neogótika · Historizáló építészet Magyarországon és Neogótika ·
Neoromán építészet
A budai halászbástya neoromán kilátóterasza A neoromán építészet (magyarul: újromán építészet), olykor csak neoromanika a romantika egyik ágaként indult a 19.
Építészettörténet és Neoromán építészet · Historizáló építészet Magyarországon és Neoromán építészet ·
Neostílus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neostílusok.
Építészettörténet és Neostílus · Historizáló építészet Magyarországon és Neostílus ·
Országház
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.
Építészettörténet és Országház · Historizáló építészet Magyarországon és Országház ·
Otto Wagner
Stadtbahnállomás Otto Wagner, teljes nevén: Otto Koloman Wagner (Penzing, 1841. július 13. – Bécs, 1918. április 11.) osztrák építész, a századforduló bécsi akadémikus építőművészetnek egyik kiemelkedő jelentőségű bírálója és megújítója.
Építészettörténet és Otto Wagner · Historizáló építészet Magyarországon és Otto Wagner ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Építészettörténet és Párizs · Historizáló építészet Magyarországon és Párizs ·
Pollack Mihály
Pollack Mihály, olykor Pollák írásmóddal (Bécs, 1773. augusztus 30. – Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, Pollack Ágoston édesapja, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere.
Építészettörténet és Pollack Mihály · Historizáló építészet Magyarországon és Pollack Mihály ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Építészettörténet és Reneszánsz · Historizáló építészet Magyarországon és Reneszánsz ·
Romanika
Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.
Építészettörténet és Romanika · Historizáló építészet Magyarországon és Romanika ·
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Építészettörténet és Romantika · Historizáló építészet Magyarországon és Romantika ·
Romantikus építészet Magyarországon
A Pesti Vigadó archív képen A pesti Oswald-ház homlokzatának részlete A romantika a magyar építészetben körülbelül 1840 és 1870 között jelen lévő, meghatározó stílusirányzat; kronológiailag átmenetet képez a klasszicista építészet és a historizálás között.
Építészettörténet és Romantikus építészet Magyarországon · Historizáló építészet Magyarországon és Romantikus építészet Magyarországon ·
Rumbach utcai zsinagóga
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór stílus építészeti jegyeit magán viselő zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén, a VII. kerületben található, a Rumbach Sebestyén utca 11–13.
Építészettörténet és Rumbach utcai zsinagóga · Historizáló építészet Magyarországon és Rumbach utcai zsinagóga ·
Steindl Imre
''Steindl Imre portrészobra a pécsi Zsolnay Múzeumban. Strobl Alajos alkotása (1899)'' Dóm téren Steindl Imre (teljes nevén: Steindl Imre Ferenc Károly, németül néhol Emerich Steindl vagy Emmerich Steindl), (Pest, 1839. október 29. – Budapest, 1902. augusztus 31.) magyar építész, a magyar Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Építészettörténet és Steindl Imre · Historizáló építészet Magyarországon és Steindl Imre ·
Szecesszió
Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.
Építészettörténet és Szecesszió · Historizáló építészet Magyarországon és Szecesszió ·
Vasbeton
Vasbeton készítése A vasbeton betonból és a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag.
Építészettörténet és Vasbeton · Historizáló építészet Magyarországon és Vasbeton ·
Ybl Miklós
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ybl Miklós (építész, 1814–1891).
Építészettörténet és Ybl Miklós · Historizáló építészet Magyarországon és Ybl Miklós ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Építészettörténet és 19. század · 19. század és Historizáló építészet Magyarországon ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Építészettörténet és Historizáló építészet Magyarországon
- Mi van a közös Építészettörténet és Historizáló építészet Magyarországon
- Közötti hasonlóságok Építészettörténet és Historizáló építészet Magyarországon
Összehasonlítását Építészettörténet és Historizáló építészet Magyarországon
Építészettörténet 411 kapcsolatokat, ugyanakkor Historizáló építészet Magyarországon 430. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 4.28% = 36 / (411 + 430).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Építészettörténet és Historizáló építészet Magyarországon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: