Közötti hasonlóságok É (templom) és Kronológia
É (templom) és Kronológia 14 közös dolog (a Uniópédia): Asszírok, Baba (istennő), Babilon, Dingir, Dumuzi, Esnunna, Görög nyelv, Istár, Lagas, Mezopotámia, Nergal, Nippur, Sulgi, Umma (település).
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
É (templom) és Asszírok · Asszírok és Kronológia ·
Baba (istennő)
Baba sumer anyaistennő, „a bőség úrnője”.
É (templom) és Baba (istennő) · Baba (istennő) és Kronológia ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
É (templom) és Babilon · Babilon és Kronológia ·
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
É (templom) és Dingir · Dingir és Kronológia ·
Dumuzi
Dumuzi (sumer DUMU.ZI, „Hűséges, vagy igaz fiú”, akkád Dūzu) Uruk I. dinasztiájának uralkodója a sumer királylistákon.
É (templom) és Dumuzi · Dumuzi és Kronológia ·
Esnunna
Esnunna helye Hammurapi uralkodása idején Esnunna (mai neve Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén.
É (templom) és Esnunna · Esnunna és Kronológia ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
É (templom) és Görög nyelv · Görög nyelv és Kronológia ·
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
É (templom) és Istár · Istár és Kronológia ·
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
É (templom) és Lagas · Kronológia és Lagas ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
É (templom) és Mezopotámia · Kronológia és Mezopotámia ·
Nergal
Nergal képmása Hattuszaszban Nergal (Nirgal DNIR.GAL2, ékírással, DIGI (bizonytalan)) az atipikus mezopotámiai istenségek egyike, a késősumer kortól a halottak birodalmának uralkodója, a dögvész hozója.
É (templom) és Nergal · Kronológia és Nergal ·
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
É (templom) és Nippur · Kronológia és Nippur ·
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
É (templom) és Sulgi · Kronológia és Sulgi ·
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
É (templom) és Umma (település) · Kronológia és Umma (település) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy É (templom) és Kronológia
- Mi van a közös É (templom) és Kronológia
- Közötti hasonlóságok É (templom) és Kronológia
Összehasonlítását É (templom) és Kronológia
É (templom) 85 kapcsolatokat, ugyanakkor Kronológia 177. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 5.34% = 14 / (85 + 177).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja É (templom) és Kronológia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: