Ázsia és Selyemút

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ázsia és Selyemút

Ázsia vs. Selyemút

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens. A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.

Afganisztán

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.

Ázsia és Afganisztán · Afganisztán és Selyemút · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Ázsia és Anatólia · Anatólia és Selyemút · Többet látni »

Aral-tó

Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.

Ázsia és Aral-tó · Aral-tó és Selyemút · Többet látni »

Üzbegisztán

Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.

Ázsia és Üzbegisztán · Üzbegisztán és Selyemút · Többet látni »

Dél-Ázsia

isbn.

Ázsia és Dél-Ázsia · Dél-Ázsia és Selyemút · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Ázsia és Egyiptom · Egyiptom és Selyemút · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Ázsia és Európa · Európa és Selyemút · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Ázsia és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Selyemút · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Ázsia és Fekete-tenger · Fekete-tenger és Selyemút · Többet látni »

Gangesz

A Gangesz (hindiül गंगा, bengáliul গঙ্গা) az Indiai szubkontinens egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója.

Ázsia és Gangesz · Gangesz és Selyemút · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Ázsia és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Selyemút · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Ázsia és India · India és Selyemút · Többet látni »

Irak

Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

Ázsia és Irak · Irak és Selyemút · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Ázsia és Irán · Irán és Selyemút · Többet látni »

Jemen

Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.

Ázsia és Jemen · Jemen és Selyemút · Többet látni »

Kaszpi-tenger

Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.

Ázsia és Kaszpi-tenger · Kaszpi-tenger és Selyemút · Többet látni »

Kazahsztán

Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.

Ázsia és Kazahsztán · Kazahsztán és Selyemút · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Ázsia és Kína · Kína és Selyemút · Többet látni »

Kelet-Ázsia

Kelet-Ázsia földrajzi kiterjedése Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi és kulturális alapon is.

Ázsia és Kelet-Ázsia · Kelet-Ázsia és Selyemút · Többet látni »

Kirgizisztán

Kirgizisztán (régiesen Kirgizia) közép-ázsiai ország.

Ázsia és Kirgizisztán · Kirgizisztán és Selyemút · Többet látni »

Kontinens

A kontinensek száma különböző felosztások szerint A kontinens, avagy földrész, világrész, a Föld szárazföldjeinek nagy egysége.

Ázsia és Kontinens · Kontinens és Selyemút · Többet látni »

Kultúra

A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.

Ázsia és Kultúra · Kultúra és Selyemút · Többet látni »

Marco Polo

Marco Polo (Velence vagy Curzola, 1254. szeptember 15. – Velence, 1324. január 8.) velencei kereskedő, utazó, író, aki a közvélekedés szerint újra felfedezte Kínát Európa számára.

Ázsia és Marco Polo · Marco Polo és Selyemút · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Ázsia és Mezopotámia · Mezopotámia és Selyemút · Többet látni »

Omán

Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén.

Ázsia és Omán · Omán és Selyemút · Többet látni »

Pakisztán

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.

Ázsia és Pakisztán · Pakisztán és Selyemút · Többet látni »

Pamír

A Pamír hegység Közép-Ázsiában, a Himalája, Tien-san, Karakorum, Kunlun és Hindukus hegységek találkozásánál.

Ázsia és Pamír · Pamír és Selyemút · Többet látni »

Perzsa-öböl

A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.

Ázsia és Perzsa-öböl · Perzsa-öböl és Selyemút · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Ázsia és Római Birodalom · Római Birodalom és Selyemút · Többet látni »

Sárga-folyó

A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé,; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik.

Ázsia és Sárga-folyó · Sárga-folyó és Selyemút · Többet látni »

Selyem

A selyemhernyó gubói Selyemlepke ''(Bombyx mori) A selyem a köznyelvben általában a hernyóselymet, a selyemlepke (Bombyx mori) hernyójának mirigyváladékát jelenti, amely fontos textilipari nyersanyag.

Ázsia és Selyem · Selyem és Selyemút · Többet látni »

Tien-san

A Tien-san (kínai: 天山; Pinyin: Tiān Shān, kirgiz: Тян Шан, orosz: Тянь Шань) láncos röghegység Közép-Ázsiában, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén.

Ázsia és Tien-san · Selyemút és Tien-san · Többet látni »