Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Ászik és Selyemút

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ászik és Selyemút

Ászik vs. Selyemút

Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak. A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.

Közötti hasonlóságok Ászik és Selyemút

Ászik és Selyemút 20 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Aral-tó, Bajkál-tó, Baktria, Fekete-tenger, Han-dinasztia, Harmatta János, Hindukus, Horászán, Hsziungnuk, Hvárezm, III. Alexandrosz makedón király, Kaszpi-tenger, Kusánok, Pamír, Pártusok, Római Birodalom, Szogdia, Tarim-medence, Tien-san.

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Ászik és Anatólia · Anatólia és Selyemút · Többet látni »

Aral-tó

Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.

Ászik és Aral-tó · Aral-tó és Selyemút · Többet látni »

Bajkál-tó

A Bajkál-tó (burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) egy tektonikus eredetű hasadéktó amely a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található.

Ászik és Bajkál-tó · Bajkál-tó és Selyemút · Többet látni »

Baktria

Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.

Ászik és Baktria · Baktria és Selyemút · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Ászik és Fekete-tenger · Fekete-tenger és Selyemút · Többet látni »

Han-dinasztia

A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.

Ászik és Han-dinasztia · Han-dinasztia és Selyemút · Többet látni »

Harmatta János

Harmatta János (Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA rendes tagja.

Ászik és Harmatta János · Harmatta János és Selyemút · Többet látni »

Hindukus

A Hindukus az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó, Közép-Afganisztántól Északnyugat-Pakisztánig húzódó hegység.

Ászik és Hindukus · Hindukus és Selyemút · Többet látni »

Horászán

Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.

Ászik és Horászán · Horászán és Selyemút · Többet látni »

Hsziungnuk

A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.

Ászik és Hsziungnuk · Hsziungnuk és Selyemút · Többet látni »

Hvárezm

Hvárezm (arab-perzsa írással خوارزم, klasszikus ejtéssel Xvārizm, modern perzsa ejtéssel Xârezm), oroszosan Horezm terület Közép-Ázsiában, az Aral-tótól délkeletre, az Amu-darja alsó folyása mentén.

Ászik és Hvárezm · Hvárezm és Selyemút · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Ászik és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Selyemút · Többet látni »

Kaszpi-tenger

Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.

Ászik és Kaszpi-tenger · Kaszpi-tenger és Selyemút · Többet látni »

Kusánok

A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.

Ászik és Kusánok · Kusánok és Selyemút · Többet látni »

Pamír

A Pamír hegység Közép-Ázsiában, a Himalája, Tien-san, Karakorum, Kunlun és Hindukus hegységek találkozásánál.

Ászik és Pamír · Pamír és Selyemút · Többet látni »

Pártusok

Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.

Ászik és Pártusok · Pártusok és Selyemút · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Ászik és Római Birodalom · Római Birodalom és Selyemút · Többet látni »

Szogdia

Szogdia Kr. e. 300 körül Szogdia (vagy Szogdiané; tádzsik nyelven Суғд, óperzsául: Szughuda – سغد) egy iráni nép, a szogdok lakóhelye volt az Amu-darja felső folyása és mellékfolyói mentén a mai Üzbegisztán területén az ókorban.

Ászik és Szogdia · Selyemút és Szogdia · Többet látni »

Tarim-medence

A Tarim-medence délnyugat felől, a kép bal felső sarkában az Isszik-Kul tóval Tarim és mellékfolyói (angol feliratokkal) A Lop nor-tó kiszáradt medre egy évi 1,2 millió tonna kapacitású káliműtrágya gyárral A Tarim-medence (kínaiul: Tarim Pendi) Közép-Ázsia egyik földrajzi nagytája Kína Hszincsiang tartományában.

Ászik és Tarim-medence · Selyemút és Tarim-medence · Többet látni »

Tien-san

A Tien-san (kínai: 天山; Pinyin: Tiān Shān, kirgiz: Тян Шан, orosz: Тянь Шань) láncos röghegység Közép-Ázsiában, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén.

Ászik és Tien-san · Selyemút és Tien-san · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Ászik és Selyemút

Ászik 328 kapcsolatokat, ugyanakkor Selyemút 134. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 4.33% = 20 / (328 + 134).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ászik és Selyemút. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: