Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Árpád-kor és Sámuel magyar király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Árpád-kor és Sámuel magyar király

Árpád-kor vs. Sámuel magyar király

Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki. (Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.

Közötti hasonlóságok Árpád-kor és Sámuel magyar király

Árpád-kor és Sámuel magyar király 21 közös dolog (a Uniópédia): Anonymus, Bajorországi Gizella, Géza magyar fejedelem, Gesta Hungarorum, Győr, I. István magyar király, I. László magyar király, Iszlám, Képes krónika, Koppány vezér, Kristó Gyula, Kunok, Magyar Királyság, Magyarország uralkodóinak listája, Nádor, Péter magyar király, Székesfehérvár, Szent Gellért, Tisza, Veszprém, 13. század.

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Árpád-kor és Anonymus · Anonymus és Sámuel magyar király · Többet látni »

Bajorországi Gizella

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gizella magyar királyné.

Árpád-kor és Bajorországi Gizella · Bajorországi Gizella és Sámuel magyar király · Többet látni »

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Árpád-kor és Géza magyar fejedelem · Géza magyar fejedelem és Sámuel magyar király · Többet látni »

Gesta Hungarorum

A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe.

Árpád-kor és Gesta Hungarorum · Gesta Hungarorum és Sámuel magyar király · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Árpád-kor és Győr · Győr és Sámuel magyar király · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Árpád-kor és I. István magyar király · I. István magyar király és Sámuel magyar király · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Árpád-kor és I. László magyar király · I. László magyar király és Sámuel magyar király · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Árpád-kor és Iszlám · Iszlám és Sámuel magyar király · Többet látni »

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

Árpád-kor és Képes krónika · Képes krónika és Sámuel magyar király · Többet látni »

Koppány vezér

Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.

Árpád-kor és Koppány vezér · Koppány vezér és Sámuel magyar király · Többet látni »

Kristó Gyula

Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).

Árpád-kor és Kristó Gyula · Kristó Gyula és Sámuel magyar király · Többet látni »

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.

Árpád-kor és Kunok · Kunok és Sámuel magyar király · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Árpád-kor és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Sámuel magyar király · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Árpád-kor és Magyarország uralkodóinak listája · Magyarország uralkodóinak listája és Sámuel magyar király · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

Árpád-kor és Nádor · Nádor és Sámuel magyar király · Többet látni »

Péter magyar király

Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.

Árpád-kor és Péter magyar király · Péter magyar király és Sámuel magyar király · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Árpád-kor és Székesfehérvár · Sámuel magyar király és Székesfehérvár · Többet látni »

Szent Gellért

Gellért-hegy oldalábanhttps://www.kozterkep.hu/~/1395/ Szent Gellért szobra, kozterkep.hu Szent Gellért legendájánakhttp://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file.

Árpád-kor és Szent Gellért · Sámuel magyar király és Szent Gellért · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Árpád-kor és Tisza · Sámuel magyar király és Tisza · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Árpád-kor és Veszprém · Sámuel magyar király és Veszprém · Többet látni »

13. század

A 13.

Árpád-kor és 13. század · 13. század és Sámuel magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Árpád-kor és Sámuel magyar király

Árpád-kor 147 kapcsolatokat, ugyanakkor Sámuel magyar király 83. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 9.13% = 21 / (147 + 83).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Árpád-kor és Sámuel magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »