Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Árpád-ház és Magyar királyné
Árpád-ház és Magyar királyné 68 közös dolog (a Uniópédia): Anasztázia magyar királyné, Anjou Izabella magyar királyné, Anjou-ház, Aragóniai Konstancia magyar királyné, Babenberg-ház, Babenbergi Ágnes magyar királyné, Budapest, Capet Margit magyar királyné, Châtillon Anna magyar királyné, Courtenay Jolán magyar királyné, Dümmerth Dezső, Estei Beatrix magyar királyné, Esztergom, Eufémia magyar királyné, Eufrozina magyar királyné, Felícia magyar királyné, Fenenna magyar királyné, Géza magyar fejedelem, Gertrúd magyar királyné, Gizella magyar királyné, Győr, Habsburg Ágnes magyar királyné, Habsburg-ház, I. Albert német király, I. András magyar király, I. Béla magyar király, I. István magyar király, I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem, I. Károly szicíliai király, I. László magyar király, ..., I. Roger szicíliai gróf, II. Alfonz aragóniai király, II. András magyar király, II. Béla magyar király, II. Géza magyar király, II. Henrik bajor herceg, II. Henrik osztrák herceg, II. István magyar király, II. László magyar király, II. Mieszko lengyel fejedelem, II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem, III. András magyar király, III. Béla magyar király, III. István magyar király, III. László magyar király, Ilona magyar királyné, Imre magyar király, IV. Béla magyar király, IV. István magyar király, IV. László magyar király, Kálmán magyar király, Komnénosz Mária magyar királyné, Komnénosz-ház, Kristó Gyula, Kun Erzsébet magyar királyné, Laszkarisz Mária magyar királyné, Liudolf-ház, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Péter magyar király, Piast-dinasztia, Richeza magyar királyné, Rurik-dinasztia, Sarolt fejedelemasszony, Szent Imre, V. István magyar király, VII. Lajos francia király. Bővíteni index (38 több) »
Anasztázia magyar királyné
Anasztaszija Jaroszlavna (ismert még mint Kijevi Anasztaszija, magyarosan Anasztázia,; Kijev, Kijevi Nagyfejedelemség, 1023 körül – Admont, Osztrák Hercegség, 1074/1096), a Rurik-dinasztiából származó kijevi hercegnő, Jaroszláv Vlagyimirovics nagyfejedelem és Svédországi Ingegerd Olofsdotter második leánya, aki I. András magyar király hitveseként Magyarország királynéja 1046-tól férje 1060-as haláláig.
Árpád-ház és Anasztázia magyar királyné · Anasztázia magyar királyné és Magyar királyné ·
Anjou Izabella magyar királyné
Anjou Izabella (ismert még mint Szicíliai Erzsébet,,; Nápoly, Nápolyi Királyság, 1261 – Nápoly, Nápolyi Királyság, 1304. november 3.), a Capeting–Anjou-házból származó királyi hercegnő, I. Károly szicíliai király és Provence-i Beatrix leánya, aki IV. László magyar király hitveseként Magyarország királynéja 1272-től férje 1290-ben bekövetkezett haláláig.
Árpád-ház és Anjou Izabella magyar királyné · Anjou Izabella magyar királyné és Magyar királyné ·
Anjou-ház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).
Árpád-ház és Anjou-ház · Anjou-ház és Magyar királyné ·
Aragóniai Konstancia magyar királyné
Aragóniai Konstancia (1179 – 1222. június 23.), a Barcelonai-házból származó aragón királyi hercegnő, Imre királlyal kötött első házassága révén Magyarország királynéja 1198 és 1204 között, majd II. Frigyes császárral kötött második házassága révén német-római császárné 1220-tól haláláig.
Árpád-ház és Aragóniai Konstancia magyar királyné · Aragóniai Konstancia magyar királyné és Magyar királyné ·
Babenberg-ház
A Babenberg-ház vagy Babenbergek 976 és 1246 között a mai Ausztria elődjén, Ostmarkon (Alsó- és Felső-Ausztrián) uralkodó dinasztia.
Árpád-ház és Babenberg-ház · Babenberg-ház és Magyar királyné ·
Babenbergi Ágnes magyar királyné
Babenbergi Ágnes, vagy Agnes von Österreich (1151 körül – 1182. január 13.) osztrák hercegnő.
Árpád-ház és Babenbergi Ágnes magyar királyné · Babenbergi Ágnes magyar királyné és Magyar királyné ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Árpád-ház és Budapest · Budapest és Magyar királyné ·
Capet Margit magyar királyné
Capet Margit, gyakran Franciaországi Margit (Franciaország, 1158 – Akko, 1197. szeptember 1.) francia királyi hercegnő.
Árpád-ház és Capet Margit magyar királyné · Capet Margit magyar királyné és Magyar királyné ·
Châtillon Anna magyar királyné
Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Árpád-ház és Châtillon Anna magyar királyné · Châtillon Anna magyar királyné és Magyar királyné ·
Courtenay Jolán magyar királyné
Courtenay Jolán (1197 – Esztergom, 1233. június), magyar királyné, II. András magyar király második felesége, a Capeting-dinasztia Courtenay ágából származó Courtenay Péter, Auxerre grófja, későbbi (1216–1218) latin császár és Flandriai Jolán leánya, Courtenay Mária nikaiai császárné nővére, Henrik latin császár unokahúga, II. Fülöp Ágost francia király rokona.
Árpád-ház és Courtenay Jolán magyar királyné · Courtenay Jolán magyar királyné és Magyar királyné ·
Dümmerth Dezső
Dümmerth Dezső (Budapest, 1925. július 5. – Budapest, 1997. november 22.) történész, író.
Árpád-ház és Dümmerth Dezső · Dümmerth Dezső és Magyar királyné ·
Estei Beatrix magyar királyné
Wimmer, Otto (2008).
Árpád-ház és Estei Beatrix magyar királyné · Estei Beatrix magyar királyné és Magyar királyné ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Árpád-ház és Esztergom · Esztergom és Magyar királyné ·
Eufémia magyar királyné
Eufémia (1099 körül – Kijev, 1139. április 4.) magyar királyné, Könyves Kálmán második felesége.
Árpád-ház és Eufémia magyar királyné · Eufémia magyar királyné és Magyar királyné ·
Eufrozina magyar királyné
Rurik Eufrozina, magyarosan Fruzsina (Kijev, 1130 – Jeruzsálem, 1193) I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Ljubava Dmitrijevna novgorodi hercegnő leánya, II. Géza magyar király feleségeként 1146 és 1162 között Magyarország királynéja, 1162-től haláláig anyakirályné.
Árpád-ház és Eufrozina magyar királyné · Eufrozina magyar királyné és Magyar királyné ·
Felícia magyar királyné
Hauteville-i Felícia, gyakran Szicíliai Felícia, tévesen Buzilla (Szicília, 1076 körül – Székesfehérvár, 1110 körül) szicíliai normann hercegnő.
Árpád-ház és Felícia magyar királyné · Felícia magyar királyné és Magyar királyné ·
Fenenna magyar királyné
Kujáviai Fenenna vagy Piast Fenenna (1276 körül – Buda, 1295. szeptember 8. után) a Piast-házból származó kujáviai és inowrocławi hercegnő, III. András magyar királlyal kötött házassága révén Magyarország királynéja 1290-től haláláig.
Árpád-ház és Fenenna magyar királyné · Fenenna magyar királyné és Magyar királyné ·
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Árpád-ház és Géza magyar fejedelem · Géza magyar fejedelem és Magyar királyné ·
Gertrúd magyar királyné
Meráni Gertrúd (vagy Merániai Gertrudis,; Andechs, 1185. szeptember 24. – Pilis hegység, 1213. szeptember 28., vagy szeptember 8.) az Andechs-házból származó meráni hercegnő, IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes hatodik gyermeke, II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkori Magyarország királynéja.
Árpád-ház és Gertrúd magyar királyné · Gertrúd magyar királyné és Magyar királyné ·
Gizella magyar királyné
Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemné és az első magyar királyné.
Árpád-ház és Gizella magyar királyné · Gizella magyar királyné és Magyar királyné ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Árpád-ház és Győr · Győr és Magyar királyné ·
Habsburg Ágnes magyar királyné
Habsburg Ágnes (1281. május 18. – Königsfelden, Svájc, 1364. június 10.) német királyi és osztrák hercegnő, házassága révén magyar, horvát és szlavón királyné, III. András magyar király második felesége.
Árpád-ház és Habsburg Ágnes magyar királyné · Habsburg Ágnes magyar királyné és Magyar királyné ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Árpád-ház és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Magyar királyné ·
I. Albert német király
Habsburg Albert (Rheinfelden, 1255. július – Königsfelden, 1308. május 1.), a Habsburg-házból származó, I. Rudolf német király és Hohenburg Gertrúd másodszülött fiaként született ausztriai herceg, aki 1282-től az Osztrák Hercegség hercege, majd 1298-tól a Német Királyság királya I. Albert néven.
Árpád-ház és I. Albert német király · I. Albert német király és Magyar királyné ·
I. András magyar király
I.
Árpád-ház és I. András magyar király · I. András magyar király és Magyar királyné ·
I. Béla magyar király
A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.
Árpád-ház és I. Béla magyar király · I. Béla magyar király és Magyar királyné ·
I. István magyar király
I.
Árpád-ház és I. István magyar király · I. István magyar király és Magyar királyné ·
I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem
I.
Árpád-ház és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem · I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és Magyar királyné ·
I. Károly szicíliai király
Charles d’Anjou (magyarosan Anjou Károly,; Párizs, Francia Királyság, 1227. március 21. – Foggia, Nápolyi Királyság, 1285. január 7.) a Capeting-házból származó francia királyi herceg VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka legkisebb gyermeke, a Harmadik Anjou-ház alapítója.
Árpád-ház és I. Károly szicíliai király · I. Károly szicíliai király és Magyar királyné ·
I. László magyar király
I.
Árpád-ház és I. László magyar király · I. László magyar király és Magyar királyné ·
I. Roger szicíliai gróf
I.
Árpád-ház és I. Roger szicíliai gróf · I. Roger szicíliai gróf és Magyar királyné ·
II. Alfonz aragóniai király
II.
Árpád-ház és II. Alfonz aragóniai király · II. Alfonz aragóniai király és Magyar királyné ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Árpád-ház és II. András magyar király · II. András magyar király és Magyar királyné ·
II. Béla magyar király
II.
Árpád-ház és II. Béla magyar király · II. Béla magyar király és Magyar királyné ·
II. Géza magyar király
II.
Árpád-ház és II. Géza magyar király · II. Géza magyar király és Magyar királyné ·
II. Henrik bajor herceg
II.
Árpád-ház és II. Henrik bajor herceg · II. Henrik bajor herceg és Magyar királyné ·
II. Henrik osztrák herceg
II.
Árpád-ház és II. Henrik osztrák herceg · II. Henrik osztrák herceg és Magyar királyné ·
II. István magyar király
II.
Árpád-ház és II. István magyar király · II. István magyar király és Magyar királyné ·
II. László magyar király
II.
Árpád-ház és II. László magyar király · II. László magyar király és Magyar királyné ·
II. Mieszko lengyel fejedelem
II.
Árpád-ház és II. Mieszko lengyel fejedelem · II. Mieszko lengyel fejedelem és Magyar királyné ·
II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
II.
Árpád-ház és II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem · II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem és Magyar királyné ·
III. András magyar király
III.
Árpád-ház és III. András magyar király · III. András magyar király és Magyar királyné ·
III. Béla magyar király
III.
Árpád-ház és III. Béla magyar király · III. Béla magyar király és Magyar királyné ·
III. István magyar király
III.
Árpád-ház és III. István magyar király · III. István magyar király és Magyar királyné ·
III. László magyar király
III.
Árpád-ház és III. László magyar király · III. László magyar király és Magyar királyné ·
Ilona magyar királyné
Ilona (néha Szerbiai Ilona,,; 1109 után – Székesfehérvár, Magyar Királyság, 1146 után), a Vukanović-házból származó szerb hercegnő, II. Béla király hitveseként Magyarország királynéja 1131 és 1141 között, majd hitvese halálát követően az ország régense fivérével, Belos bánnal, fia, II. Géza király 1146-os nagykorúságáig.
Árpád-ház és Ilona magyar királyné · Ilona magyar királyné és Magyar királyné ·
Imre magyar király
Imre (horvátul: Emerik), (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig.
Árpád-ház és Imre magyar király · Imre magyar király és Magyar királyné ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Árpád-ház és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Magyar királyné ·
IV. István magyar király
IV.
Árpád-ház és IV. István magyar király · IV. István magyar király és Magyar királyné ·
IV. László magyar király
IV.
Árpád-ház és IV. László magyar király · IV. László magyar király és Magyar királyné ·
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Árpád-ház és Kálmán magyar király · Kálmán magyar király és Magyar királyné ·
Komnénosz Mária magyar királyné
Komnena Mária (1144-1190) magyar királyné, IV. István felesége, Komnenosz Izsák bizánci herceg és Theodora leánya, I. Mánuel császár unokahúga.
Árpád-ház és Komnénosz Mária magyar királyné · Komnénosz Mária magyar királyné és Magyar királyné ·
Komnénosz-ház
A Komnénosz-ház bizánci arisztokrata család, amelynek tagjai a Bizánci Birodalom 1081 és 1185 között uralkodott császárait, valamint a Trapezunti Császárság alapítóit és 1204 és 1461 között uralkodott császárait adták (itt Nagy Komnénosz néven).
Árpád-ház és Komnénosz-ház · Komnénosz-ház és Magyar királyné ·
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
Árpád-ház és Kristó Gyula · Kristó Gyula és Magyar királyné ·
Kun Erzsébet magyar királyné
Kun Erzsébet (1240 – 1290-95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja.
Árpád-ház és Kun Erzsébet magyar királyné · Kun Erzsébet magyar királyné és Magyar királyné ·
Laszkarisz Mária magyar királyné
Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.
Árpád-ház és Laszkarisz Mária magyar királyné · Laszkarisz Mária magyar királyné és Magyar királyné ·
Liudolf-ház
A Liudolf-ház (Szász-ház, Ottók) a legősibb német-római császári dinasztia, melynek tagjai 919.
Árpád-ház és Liudolf-ház · Liudolf-ház és Magyar királyné ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Árpád-ház és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyar királyné ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Árpád-ház és Magyarország · Magyar királyné és Magyarország ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Árpád-ház és Magyarország uralkodóinak listája · Magyar királyné és Magyarország uralkodóinak listája ·
Péter magyar király
Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.
Árpád-ház és Péter magyar király · Magyar királyné és Péter magyar király ·
Piast-dinasztia
Piast a dinasztia alapító A Piast-dinasztia lengyel uralkodóház volt, a független Lengyelország megteremtésétől (9. század) 1370-ig.
Árpád-ház és Piast-dinasztia · Magyar királyné és Piast-dinasztia ·
Richeza magyar királyné
Piast Richeza vagy Lengyelországi Richeza (más névváltozata alapján Rixa; 1013. szeptember 22. – 1075. május 21.), a Piast-házból származó lengyel fejedelmi hercegnő, I. Béla magyar királlyal kötött házassága révén Magyarország királynéja 1060 és 1063 között.
Árpád-ház és Richeza magyar királyné · Magyar királyné és Richeza magyar királyné ·
Rurik-dinasztia
A Rurik-dinasztia (tagjai a Rurikidák), egy varég származású uralkodóház, melynek tagjai a 9. századtól több mint hétszáz éven keresztül uralkodtak többek között a Kijevi Ruszban és utódállamaiban, valamint e dinasztia tagjai adták az első orosz cárokat is a zűrzavaros időkig (1598–1613).
Árpád-ház és Rurik-dinasztia · Magyar királyné és Rurik-dinasztia ·
Sarolt fejedelemasszony
Sarolt (bolgár-török: "fehér hölgymenyét"), (950 k. – 1008 k.) Géza nagyfejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér ("Töhötöm") dédunokája.
Árpád-ház és Sarolt fejedelemasszony · Magyar királyné és Sarolt fejedelemasszony ·
Szent Imre
Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.
Árpád-ház és Szent Imre · Magyar királyné és Szent Imre ·
V. István magyar király
V.
Árpád-ház és V. István magyar király · Magyar királyné és V. István magyar király ·
VII. Lajos francia király
VII.
Árpád-ház és VII. Lajos francia király · Magyar királyné és VII. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Árpád-ház és Magyar királyné
- Mi van a közös Árpád-ház és Magyar királyné
- Közötti hasonlóságok Árpád-ház és Magyar királyné
Összehasonlítását Árpád-ház és Magyar királyné
Árpád-ház 257 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar királyné 287. Ami közös bennük 68, a Jaccard index 12.50% = 68 / (257 + 287).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Árpád-ház és Magyar királyné. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
