Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Árpád-ház és IV. László magyar király
Árpád-ház és IV. László magyar király 37 közös dolog (a Uniópédia): Aba Amadé, Anjou Izabella magyar királyné, Borsa Kopasz, Châtillon Anna magyar királyné, Csák Máté (trencséni tartományúr), Dalmát Királyság (1069–1433), Dürnkruti csata, Erdélyi vajda, Gertrúd magyar királyné, Gutkeled Joakim, Győr, I. Károly szicíliai király, I. Rudolf német király, II. András magyar király, II. László magyar király, II. Ottokár cseh király, III. András magyar király, III. Béla magyar király, III. István magyar király, IV. Béla magyar király, Kalocsa, Képes krónika, Kristó Gyula, Kun Erzsébet magyar királyné, Kunok, Laszkarisz Mária magyar királyné, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Makk Ferenc, Nádor, ..., Nemzeti Történeti Emlékpark, Római katolikus egyház, Szlavónia, Tárnokmester, V. István magyar király, Vác, Veszprém. Bővíteni index (7 több) »
Aba Amadé
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Aba Amadé (Omode, 1240? – Kassa, 1311. szeptember 5.?) – tulajdonképpen Aba nembeli Amadé – magyar országbíró, nádor.
Árpád-ház és Aba Amadé · Aba Amadé és IV. László magyar király ·
Anjou Izabella magyar királyné
Anjou Izabella (ismert még mint Szicíliai Erzsébet,,; Nápoly, Nápolyi Királyság, 1261 – Nápoly, Nápolyi Királyság, 1304. november 3.), a Capeting–Anjou-házból származó királyi hercegnő, I. Károly szicíliai király és Provence-i Beatrix leánya, aki IV. László magyar király hitveseként Magyarország királynéja 1272-től férje 1290-ben bekövetkezett haláláig.
Árpád-ház és Anjou Izabella magyar királyné · Anjou Izabella magyar királyné és IV. László magyar király ·
Borsa Kopasz
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Borsa Kopasz vagy Borsa Kopasz Jakab, néhol Kopasz Jakab vagy Kopasz nádor (1260 – 1332 körül) magyar főúr, katona, nádor, az 1290-es évektől kezdve egyike volt a hatalmaskodó, a központi hatalomtól egyre inkább függetlenedő regionális kiskirályoknak.
Árpád-ház és Borsa Kopasz · Borsa Kopasz és IV. László magyar király ·
Châtillon Anna magyar királyné
Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Árpád-ház és Châtillon Anna magyar királyné · Châtillon Anna magyar királyné és IV. László magyar király ·
Csák Máté (trencséni tartományúr)
Csák nembeli III.
Árpád-ház és Csák Máté (trencséni tartományúr) · Csák Máté (trencséni tartományúr) és IV. László magyar király ·
Dalmát Királyság (1069–1433)
Az első vagy középkori Dalmát Királyság vagy Dalmáciai Királyság, dalmátul: Raigno de Dalmazia,,,, illetve egyszerűen Dalmácia egy 1069-től 1433-ig létező állam volt Délkelet-Európában, amely állam 1069-től 1102-ig a Horvát Királysággal, 1105-től pedig a Horvát, illetve Magyar Királysággal állt perszonálunióban, reálunióban, bár olykor a székhelyét, Splitet, illetve Zárát a Velencei Köztársaság elfoglalta közben.
Árpád-ház és Dalmát Királyság (1069–1433) · Dalmát Királyság (1069–1433) és IV. László magyar király ·
Dürnkruti csata
A dürnkruti csata vagy második morvamezei csata, a Habsburg Rudolf és II. Ottokár cseh király közötti háború döntő csatája volt.
Árpád-ház és Dürnkruti csata · Dürnkruti csata és IV. László magyar király ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Árpád-ház és Erdélyi vajda · Erdélyi vajda és IV. László magyar király ·
Gertrúd magyar királyné
Meráni Gertrúd (vagy Merániai Gertrudis,; Andechs, 1185. szeptember 24. – Pilis hegység, 1213. szeptember 28., vagy szeptember 8.) az Andechs-házból származó meráni hercegnő, IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes hatodik gyermeke, II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkori Magyarország királynéja.
Árpád-ház és Gertrúd magyar királyné · Gertrúd magyar királyné és IV. László magyar király ·
Gutkeled Joakim
A Gutkeledek címere Gutkeled Joakim vagy Joachim (? – 1277. április) szlavón bán a Gutkeled nemzetségből, a kor egyik jelentős hatalmú bárója.
Árpád-ház és Gutkeled Joakim · Gutkeled Joakim és IV. László magyar király ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Árpád-ház és Győr · Győr és IV. László magyar király ·
I. Károly szicíliai király
Charles d’Anjou (magyarosan Anjou Károly,; Párizs, Francia Királyság, 1227. március 21. – Foggia, Nápolyi Királyság, 1285. január 7.) a Capeting-házból származó francia királyi herceg VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka legkisebb gyermeke, a Harmadik Anjou-ház alapítója.
Árpád-ház és I. Károly szicíliai király · I. Károly szicíliai király és IV. László magyar király ·
I. Rudolf német király
I.
Árpád-ház és I. Rudolf német király · I. Rudolf német király és IV. László magyar király ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Árpád-ház és II. András magyar király · II. András magyar király és IV. László magyar király ·
II. László magyar király
II.
Árpád-ház és II. László magyar király · II. László magyar király és IV. László magyar király ·
II. Ottokár cseh király
Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.
Árpád-ház és II. Ottokár cseh király · II. Ottokár cseh király és IV. László magyar király ·
III. András magyar király
III.
Árpád-ház és III. András magyar király · III. András magyar király és IV. László magyar király ·
III. Béla magyar király
III.
Árpád-ház és III. Béla magyar király · III. Béla magyar király és IV. László magyar király ·
III. István magyar király
III.
Árpád-ház és III. István magyar király · III. István magyar király és IV. László magyar király ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Árpád-ház és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és IV. László magyar király ·
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Árpád-ház és Kalocsa · IV. László magyar király és Kalocsa ·
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Árpád-ház és Képes krónika · IV. László magyar király és Képes krónika ·
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
Árpád-ház és Kristó Gyula · IV. László magyar király és Kristó Gyula ·
Kun Erzsébet magyar királyné
Kun Erzsébet (1240 – 1290-95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja.
Árpád-ház és Kun Erzsébet magyar királyné · IV. László magyar király és Kun Erzsébet magyar királyné ·
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Árpád-ház és Kunok · IV. László magyar király és Kunok ·
Laszkarisz Mária magyar királyné
Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.
Árpád-ház és Laszkarisz Mária magyar királyné · IV. László magyar király és Laszkarisz Mária magyar királyné ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Árpád-ház és Magyarország · IV. László magyar király és Magyarország ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Árpád-ház és Magyarország uralkodóinak listája · IV. László magyar király és Magyarország uralkodóinak listája ·
Makk Ferenc
Makk Ferenc (Baja, 1940. december 1. – 2018. április 21.) magyar történész, bizantinológus, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa.
Árpád-ház és Makk Ferenc · IV. László magyar király és Makk Ferenc ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Árpád-ház és Nádor · IV. László magyar király és Nádor ·
Nemzeti Történeti Emlékpark
A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a ma Csongrád-Csanád vármegyei Ópusztaszer külterületén.
Árpád-ház és Nemzeti Történeti Emlékpark · IV. László magyar király és Nemzeti Történeti Emlékpark ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Árpád-ház és Római katolikus egyház · IV. László magyar király és Római katolikus egyház ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Árpád-ház és Szlavónia · IV. László magyar király és Szlavónia ·
Tárnokmester
I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium, (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője.
Árpád-ház és Tárnokmester · IV. László magyar király és Tárnokmester ·
V. István magyar király
V.
Árpád-ház és V. István magyar király · IV. László magyar király és V. István magyar király ·
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Árpád-ház és Vác · IV. László magyar király és Vác ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Árpád-ház és Veszprém · IV. László magyar király és Veszprém ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Árpád-ház és IV. László magyar király
- Mi van a közös Árpád-ház és IV. László magyar király
- Közötti hasonlóságok Árpád-ház és IV. László magyar király
Összehasonlítását Árpád-ház és IV. László magyar király
Árpád-ház 257 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. László magyar király 145. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 9.20% = 37 / (257 + 145).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Árpád-ház és IV. László magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
