Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Árpád-ház és II. András magyar király
Árpád-ház és II. András magyar király 35 közös dolog (a Uniópédia): Anonymus, Aragóniai Konstancia magyar királyné, Aranybulla, Álmos herceg, Bánk (bán), Budapest, Châtillon Anna magyar királyné, Courtenay Jolán magyar királyné, Dalmácia, Dalmát Királyság (1069–1433), Estei Beatrix magyar királyné, Eufrozina magyar királyné, Galícia, Gertrúd magyar királyné, Gizella magyar királyné, Horvátország, II. Béla magyar király, II. Géza magyar király, II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem, III. Béla magyar király, III. László magyar király, Ilona magyar királyné, Imre magyar király, IV. Béla magyar király, Kárpát-medence, Kunok, Laszkarisz Mária magyar királyné, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, ..., Muhi csata, Szerviens, Szlavónia, Tárnokmester, Utószülött István magyar királyi herceg. Bővíteni index (5 több) »
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Árpád-ház és Anonymus · Anonymus és II. András magyar király ·
Aragóniai Konstancia magyar királyné
Aragóniai Konstancia (1179 – 1222. június 23.), a Barcelonai-házból származó aragón királyi hercegnő, Imre királlyal kötött első házassága révén Magyarország királynéja 1198 és 1204 között, majd II. Frigyes császárral kötött második házassága révén német-római császárné 1220-tól haláláig.
Árpád-ház és Aragóniai Konstancia magyar királyné · Aragóniai Konstancia magyar királyné és II. András magyar király ·
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Árpád-ház és Aranybulla · Aranybulla és II. András magyar király ·
Álmos herceg
Álmos herceg (Székesfehérvár, 1075 körül – Bizánc, 1127. szeptember 1.) magyar királyi herceg.
Álmos herceg és Árpád-ház · Álmos herceg és II. András magyar király ·
Bánk (bán)
Bár–Kalán nemzetségbeli Bánk (? – 1228 után) szlavón bán, majd nádor, több vármegye ispánja, végül országbíró.
Árpád-ház és Bánk (bán) · Bánk (bán) és II. András magyar király ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Árpád-ház és Budapest · Budapest és II. András magyar király ·
Châtillon Anna magyar királyné
Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Árpád-ház és Châtillon Anna magyar királyné · Châtillon Anna magyar királyné és II. András magyar király ·
Courtenay Jolán magyar királyné
Courtenay Jolán (1197 – Esztergom, 1233. június), magyar királyné, II. András magyar király második felesége, a Capeting-dinasztia Courtenay ágából származó Courtenay Péter, Auxerre grófja, későbbi (1216–1218) latin császár és Flandriai Jolán leánya, Courtenay Mária nikaiai császárné nővére, Henrik latin császár unokahúga, II. Fülöp Ágost francia király rokona.
Árpád-ház és Courtenay Jolán magyar királyné · Courtenay Jolán magyar királyné és II. András magyar király ·
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Árpád-ház és Dalmácia · Dalmácia és II. András magyar király ·
Dalmát Királyság (1069–1433)
Az első vagy középkori Dalmát Királyság vagy Dalmáciai Királyság, dalmátul: Raigno de Dalmazia,,,, illetve egyszerűen Dalmácia egy 1069-től 1433-ig létező állam volt Délkelet-Európában, amely állam 1069-től 1102-ig a Horvát Királysággal, 1105-től pedig a Horvát, illetve Magyar Királysággal állt perszonálunióban, reálunióban, bár olykor a székhelyét, Splitet, illetve Zárát a Velencei Köztársaság elfoglalta közben.
Árpád-ház és Dalmát Királyság (1069–1433) · Dalmát Királyság (1069–1433) és II. András magyar király ·
Estei Beatrix magyar királyné
Wimmer, Otto (2008).
Árpád-ház és Estei Beatrix magyar királyné · Estei Beatrix magyar királyné és II. András magyar király ·
Eufrozina magyar királyné
Rurik Eufrozina, magyarosan Fruzsina (Kijev, 1130 – Jeruzsálem, 1193) I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Ljubava Dmitrijevna novgorodi hercegnő leánya, II. Géza magyar király feleségeként 1146 és 1162 között Magyarország királynéja, 1162-től haláláig anyakirályné.
Árpád-ház és Eufrozina magyar királyné · Eufrozina magyar királyné és II. András magyar király ·
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Árpád-ház és Galícia · Galícia és II. András magyar király ·
Gertrúd magyar királyné
Meráni Gertrúd (vagy Merániai Gertrudis,; Andechs, 1185. szeptember 24. – Pilis hegység, 1213. szeptember 28., vagy szeptember 8.) az Andechs-házból származó meráni hercegnő, IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes hatodik gyermeke, II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkori Magyarország királynéja.
Árpád-ház és Gertrúd magyar királyné · Gertrúd magyar királyné és II. András magyar király ·
Gizella magyar királyné
Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemné és az első magyar királyné.
Árpád-ház és Gizella magyar királyné · Gizella magyar királyné és II. András magyar király ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Árpád-ház és Horvátország · Horvátország és II. András magyar király ·
II. Béla magyar király
II.
Árpád-ház és II. Béla magyar király · II. András magyar király és II. Béla magyar király ·
II. Géza magyar király
II.
Árpád-ház és II. Géza magyar király · II. András magyar király és II. Géza magyar király ·
II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
II.
Árpád-ház és II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem · II. András magyar király és II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem ·
III. Béla magyar király
III.
Árpád-ház és III. Béla magyar király · II. András magyar király és III. Béla magyar király ·
III. László magyar király
III.
Árpád-ház és III. László magyar király · II. András magyar király és III. László magyar király ·
Ilona magyar királyné
Ilona (néha Szerbiai Ilona,,; 1109 után – Székesfehérvár, Magyar Királyság, 1146 után), a Vukanović-házból származó szerb hercegnő, II. Béla király hitveseként Magyarország királynéja 1131 és 1141 között, majd hitvese halálát követően az ország régense fivérével, Belos bánnal, fia, II. Géza király 1146-os nagykorúságáig.
Árpád-ház és Ilona magyar királyné · II. András magyar király és Ilona magyar királyné ·
Imre magyar király
Imre (horvátul: Emerik), (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig.
Árpád-ház és Imre magyar király · II. András magyar király és Imre magyar király ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Árpád-ház és IV. Béla magyar király · II. András magyar király és IV. Béla magyar király ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Árpád-ház és Kárpát-medence · II. András magyar király és Kárpát-medence ·
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Árpád-ház és Kunok · II. András magyar király és Kunok ·
Laszkarisz Mária magyar királyné
Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.
Árpád-ház és Laszkarisz Mária magyar királyné · II. András magyar király és Laszkarisz Mária magyar királyné ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Árpád-ház és Magyar Királyság · II. András magyar király és Magyar Királyság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Árpád-ház és Magyarország · II. András magyar király és Magyarország ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Árpád-ház és Magyarország uralkodóinak listája · II. András magyar király és Magyarország uralkodóinak listája ·
Muhi csata
A Sajó menti csata vagy közismert nevén muhi csata a mongolok és a magyar király szövetséges serege közötti fő ütközet volt a mongolok Kárpát-medencébe való betörése után.
Árpád-ház és Muhi csata · II. András magyar király és Muhi csata ·
Szerviens
A szerviens olyan személy, aki urának (dominus) – királynak vagy földesúrnak – kizárólag katonai szolgálattal tartozik (vitéz, milites), ennek fejében adománybirtokot kap.
Árpád-ház és Szerviens · II. András magyar király és Szerviens ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Árpád-ház és Szlavónia · II. András magyar király és Szlavónia ·
Tárnokmester
I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium, (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője.
Árpád-ház és Tárnokmester · II. András magyar király és Tárnokmester ·
Utószülött István magyar királyi herceg
Árpád-házi István (Wehrda, (ma Marburg városrésze), Türingiai Tartománygrófság, 1236 – Velence, 1271. április 10. után röviddel), ragadványnevei: Utószülött István, Velencei/Velencés István,,, magyar királyi herceg, Szlavónia hercege, velencei patricius, II. András negyedik, utószülött fia a harmadik feleségétől, Estei Beatrix királynétól.
Árpád-ház és Utószülött István magyar királyi herceg · II. András magyar király és Utószülött István magyar királyi herceg ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Árpád-ház és II. András magyar király
- Mi van a közös Árpád-ház és II. András magyar király
- Közötti hasonlóságok Árpád-ház és II. András magyar király
Összehasonlítását Árpád-ház és II. András magyar király
Árpád-ház 257 kapcsolatokat, ugyanakkor II. András magyar király 163. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 8.33% = 35 / (257 + 163).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Árpád-ház és II. András magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
