Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Árpád-ház és I. László magyar király
Árpád-ház és I. László magyar király 43 közös dolog (a Uniópédia): Adelhaid magyar királyné, Álmos herceg, Budapest, Dukátus, Gyulafehérvár, Halálbüntetés, Horvát Királyság, Horvátország, I. András magyar király, I. Béla magyar király, I. Géza magyar király, I. István magyar király, II. Mieszko lengyel fejedelem, III. Béla magyar király, IV. Henrik német-római császár, Kálmán magyar király, Kárpát-medence, Képes krónika, Kristó Gyula, Kunok, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyar szentek és boldogok listája, Magyarország, Makk Ferenc, Mihály (Taksony fia), Mogyoródi csata, Nádor, Nyitra (település), Piast-dinasztia, ..., Római katolikus egyház, Richeza magyar királyné, Salamon magyar király, Sváb Judit magyar királyné, Szent Gellért, Szent Imre, Szlavónia, Taksony magyar fejedelem, Tatárjárás, Vazul, Vác, VII. Gergely pápa, 11. század. Bővíteni index (13 több) »
Adelhaid magyar királyné
Adelhaid (a német források Adelheid von Rheinfelden néven említik) (1060-as évek – 1090. május) magyar királyné, Rudolf német ellenkirály (1025 körül – 1080) és Adelhaid savoyai grófnő (1050 körül – 1079) leánya, I. László magyar király felesége.
Árpád-ház és Adelhaid magyar királyné · Adelhaid magyar királyné és I. László magyar király ·
Álmos herceg
Álmos herceg (Székesfehérvár, 1075 körül – Bizánc, 1127. szeptember 1.) magyar királyi herceg.
Álmos herceg és Árpád-ház · Álmos herceg és I. László magyar király ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Árpád-ház és Budapest · Budapest és I. László magyar király ·
Dukátus
A dukátus (a latin dux „herceg, vezér” szóból képzett ducatus, „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból) Magyarországon a trónörökös kormányzása alatt álló terület a honfoglalástól körülbelül 1110-ig.
Árpád-ház és Dukátus · Dukátus és I. László magyar király ·
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Árpád-ház és Gyulafehérvár · Gyulafehérvár és I. László magyar király ·
Halálbüntetés
Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.
Árpád-ház és Halálbüntetés · Halálbüntetés és I. László magyar király ·
Horvát Királyság
Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.
Árpád-ház és Horvát Királyság · Horvát Királyság és I. László magyar király ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Árpád-ház és Horvátország · Horvátország és I. László magyar király ·
I. András magyar király
I.
Árpád-ház és I. András magyar király · I. András magyar király és I. László magyar király ·
I. Béla magyar király
A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.
Árpád-ház és I. Béla magyar király · I. Béla magyar király és I. László magyar király ·
I. Géza magyar király
I.
Árpád-ház és I. Géza magyar király · I. Géza magyar király és I. László magyar király ·
I. István magyar király
I.
Árpád-ház és I. István magyar király · I. István magyar király és I. László magyar király ·
II. Mieszko lengyel fejedelem
II.
Árpád-ház és II. Mieszko lengyel fejedelem · I. László magyar király és II. Mieszko lengyel fejedelem ·
III. Béla magyar király
III.
Árpád-ház és III. Béla magyar király · I. László magyar király és III. Béla magyar király ·
IV. Henrik német-római császár
IV.
Árpád-ház és IV. Henrik német-római császár · I. László magyar király és IV. Henrik német-római császár ·
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Árpád-ház és Kálmán magyar király · I. László magyar király és Kálmán magyar király ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Árpád-ház és Kárpát-medence · I. László magyar király és Kárpát-medence ·
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Árpád-ház és Képes krónika · I. László magyar király és Képes krónika ·
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
Árpád-ház és Kristó Gyula · I. László magyar király és Kristó Gyula ·
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Árpád-ház és Kunok · I. László magyar király és Kunok ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Árpád-ház és Lengyelország · I. László magyar király és Lengyelország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Árpád-ház és Magyar Királyság · I. László magyar király és Magyar Királyság ·
Magyar szentek és boldogok listája
Kiss György szobrászművész alkotása (1891) A Magyarországhoz kötődő szentek és boldogok listája – haláluk időrendjében.
Árpád-ház és Magyar szentek és boldogok listája · I. László magyar király és Magyar szentek és boldogok listája ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Árpád-ház és Magyarország · I. László magyar király és Magyarország ·
Makk Ferenc
Makk Ferenc (Baja, 1940. december 1. – 2018. április 21.) magyar történész, bizantinológus, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa.
Árpád-ház és Makk Ferenc · I. László magyar király és Makk Ferenc ·
Mihály (Taksony fia)
Mihály – valószínűsített pogány nevén Béla – (955 körül – 990 körül) Taksony fejedelem fia, Géza fejedelem öccse, a megvakított Vazul herceg apja.
Árpád-ház és Mihály (Taksony fia) · I. László magyar király és Mihály (Taksony fia) ·
Mogyoródi csata
Salamon király és a Béla-fiak (Géza és László hercegek) közötti belháború döntő ütközete, melyet 1074.
Árpád-ház és Mogyoródi csata · I. László magyar király és Mogyoródi csata ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Árpád-ház és Nádor · I. László magyar király és Nádor ·
Nyitra (település)
Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.
Árpád-ház és Nyitra (település) · I. László magyar király és Nyitra (település) ·
Piast-dinasztia
Piast a dinasztia alapító A Piast-dinasztia lengyel uralkodóház volt, a független Lengyelország megteremtésétől (9. század) 1370-ig.
Árpád-ház és Piast-dinasztia · I. László magyar király és Piast-dinasztia ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Árpád-ház és Római katolikus egyház · I. László magyar király és Római katolikus egyház ·
Richeza magyar királyné
Piast Richeza vagy Lengyelországi Richeza (más névváltozata alapján Rixa; 1013. szeptember 22. – 1075. május 21.), a Piast-házból származó lengyel fejedelmi hercegnő, I. Béla magyar királlyal kötött házassága révén Magyarország királynéja 1060 és 1063 között.
Árpád-ház és Richeza magyar királyné · I. László magyar király és Richeza magyar királyné ·
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
Árpád-ház és Salamon magyar király · I. László magyar király és Salamon magyar király ·
Sváb Judit magyar királyné
Judit (valószínűleg Goslar, 1054. április 9. – 1105. március 14.) német-római hercegnő, később Salamon magyar királlyal kötött házassága révén magyar királyné.
Árpád-ház és Sváb Judit magyar királyné · I. László magyar király és Sváb Judit magyar királyné ·
Szent Gellért
Gellért-hegy oldalábanhttps://www.kozterkep.hu/~/1395/ Szent Gellért szobra, kozterkep.hu Szent Gellért legendájánakhttp://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file.
Árpád-ház és Szent Gellért · I. László magyar király és Szent Gellért ·
Szent Imre
Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.
Árpád-ház és Szent Imre · I. László magyar király és Szent Imre ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Árpád-ház és Szlavónia · I. László magyar király és Szlavónia ·
Taksony magyar fejedelem
Taksony (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén.
Árpád-ház és Taksony magyar fejedelem · I. László magyar király és Taksony magyar fejedelem ·
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Árpád-ház és Tatárjárás · I. László magyar király és Tatárjárás ·
Vazul
Vazul, más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály fia, Taksony fejedelem unokája, I. István magyar király unokatestvére.
Árpád-ház és Vazul · I. László magyar király és Vazul ·
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Árpád-ház és Vác · I. László magyar király és Vác ·
VII. Gergely pápa
VII.
Árpád-ház és VII. Gergely pápa · I. László magyar király és VII. Gergely pápa ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Árpád-ház és 11. század · 11. század és I. László magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Árpád-ház és I. László magyar király
- Mi van a közös Árpád-ház és I. László magyar király
- Közötti hasonlóságok Árpád-ház és I. László magyar király
Összehasonlítását Árpád-ház és I. László magyar király
Árpád-ház 257 kapcsolatokat, ugyanakkor I. László magyar király 312. Ami közös bennük 43, a Jaccard index 7.56% = 43 / (257 + 312).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Árpád-ház és I. László magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
