Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Árpád-ház és I. István magyar király
Árpád-ház és I. István magyar király 53 közös dolog (a Uniópédia): Ajtony vezér, Árpád-kor, Bizánci Birodalom, Dukátus, Egyházmegye, Erdélyi vajda, Esztergom, Géza magyar fejedelem, Gizella magyar királyné, Győr, Gyulafehérvár, I. András magyar király, I. Béla magyar király, I. László magyar király, II. Henrik bajor herceg, II. István magyar király, II. Szilveszter pápa, III. Béla magyar király, Ispán, Kárpát-medence, Képes krónika, Kereszténység, Koppány vezér, Kristó Gyula, Levirátus, Liudolf-ház, Magyar Fejedelemség, Magyar Királyság, Magyar törzsek, Magyarok, ..., Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Mihály (Taksony fia), Nádor, Német-római Birodalom, Ottone Orseolo, Péter magyar király, Püspök, Primogenitúra, Prokuj gyula, Római katolikus egyház, Sarolt fejedelemasszony, Szeniorátus, Szent Gellért, Szent Imre, Taksony magyar fejedelem, Tar Zerind, Vazul, Vármegye, Veszprém, VII. Gergely pápa, 10. század, 11. század. Bővíteni index (23 több) »
Ajtony vezér
Ajtony vezér (? – 1028?)Az Ajtony elleni hadjárat időpontja, amelynek során életét vesztette, vitatott.
Árpád-ház és Ajtony vezér · Ajtony vezér és I. István magyar király ·
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Árpád-ház és Árpád-kor · Árpád-kor és I. István magyar király ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Árpád-ház és Bizánci Birodalom · Bizánci Birodalom és I. István magyar király ·
Dukátus
A dukátus (a latin dux „herceg, vezér” szóból képzett ducatus, „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból) Magyarországon a trónörökös kormányzása alatt álló terület a honfoglalástól körülbelül 1110-ig.
Árpád-ház és Dukátus · Dukátus és I. István magyar király ·
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Árpád-ház és Egyházmegye · Egyházmegye és I. István magyar király ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Árpád-ház és Erdélyi vajda · Erdélyi vajda és I. István magyar király ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Árpád-ház és Esztergom · Esztergom és I. István magyar király ·
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Árpád-ház és Géza magyar fejedelem · Géza magyar fejedelem és I. István magyar király ·
Gizella magyar királyné
Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemné és az első magyar királyné.
Árpád-ház és Gizella magyar királyné · Gizella magyar királyné és I. István magyar király ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Árpád-ház és Győr · Győr és I. István magyar király ·
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Árpád-ház és Gyulafehérvár · Gyulafehérvár és I. István magyar király ·
I. András magyar király
I.
Árpád-ház és I. András magyar király · I. András magyar király és I. István magyar király ·
I. Béla magyar király
A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.
Árpád-ház és I. Béla magyar király · I. Béla magyar király és I. István magyar király ·
I. László magyar király
I.
Árpád-ház és I. László magyar király · I. István magyar király és I. László magyar király ·
II. Henrik bajor herceg
II.
Árpád-ház és II. Henrik bajor herceg · I. István magyar király és II. Henrik bajor herceg ·
II. István magyar király
II.
Árpád-ház és II. István magyar király · I. István magyar király és II. István magyar király ·
II. Szilveszter pápa
II.
Árpád-ház és II. Szilveszter pápa · I. István magyar király és II. Szilveszter pápa ·
III. Béla magyar király
III.
Árpád-ház és III. Béla magyar király · I. István magyar király és III. Béla magyar király ·
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Árpád-ház és Ispán · I. István magyar király és Ispán ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Árpád-ház és Kárpát-medence · I. István magyar király és Kárpát-medence ·
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Árpád-ház és Képes krónika · I. István magyar király és Képes krónika ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Árpád-ház és Kereszténység · I. István magyar király és Kereszténység ·
Koppány vezér
Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.
Árpád-ház és Koppány vezér · I. István magyar király és Koppány vezér ·
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
Árpád-ház és Kristó Gyula · I. István magyar király és Kristó Gyula ·
Levirátus
A levirátus (a latin levir „a férj bátyja” szóból), magyarra fordítva sógorházasság, ókori jogszokás, melynek lényege, hogy a gyermektelen özvegyet az elhalt férj fivérének kell feleségül vennie.
Árpád-ház és Levirátus · I. István magyar király és Levirátus ·
Liudolf-ház
A Liudolf-ház (Szász-ház, Ottók) a legősibb német-római császári dinasztia, melynek tagjai 919.
Árpád-ház és Liudolf-ház · I. István magyar király és Liudolf-ház ·
Magyar Fejedelemség
A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.
Árpád-ház és Magyar Fejedelemség · I. István magyar király és Magyar Fejedelemség ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Árpád-ház és Magyar Királyság · I. István magyar király és Magyar Királyság ·
Magyar törzsek
A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak.
Árpád-ház és Magyar törzsek · I. István magyar király és Magyar törzsek ·
Magyarok
Nincs leírás.
Árpád-ház és Magyarok · I. István magyar király és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Árpád-ház és Magyarország · I. István magyar király és Magyarország ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Árpád-ház és Magyarország uralkodóinak listája · I. István magyar király és Magyarország uralkodóinak listája ·
Mihály (Taksony fia)
Mihály – valószínűsített pogány nevén Béla – (955 körül – 990 körül) Taksony fejedelem fia, Géza fejedelem öccse, a megvakított Vazul herceg apja.
Árpád-ház és Mihály (Taksony fia) · I. István magyar király és Mihály (Taksony fia) ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Árpád-ház és Nádor · I. István magyar király és Nádor ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Árpád-ház és Német-római Birodalom · I. István magyar király és Német-római Birodalom ·
Ottone Orseolo
II. Orseolo Péter és Orseolo Ottó Ottone Orseolo (magyarosítva: Orseolo Ottó), Velence huszonhetedik dózséja.
Árpád-ház és Ottone Orseolo · I. István magyar király és Ottone Orseolo ·
Péter magyar király
Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.
Árpád-ház és Péter magyar király · I. István magyar király és Péter magyar király ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Árpád-ház és Püspök · I. István magyar király és Püspök ·
Primogenitúra
A primogenitúra gyakori, a középkorban fokozatosan jellemzővé váló öröklési rend, amely során az uralkodó első szülött törvényes fiú utódja és annak első szülött fiú ága örökli a trónt.
Árpád-ház és Primogenitúra · I. István magyar király és Primogenitúra ·
Prokuj gyula
Prokuj gyula (Geula, Gyla, a krónikákban a fiatalabbik Gyula) – magyar törzsfő, a korabeli magyar politikai hierarchiában a második legjelentősebb vezető.
Árpád-ház és Prokuj gyula · I. István magyar király és Prokuj gyula ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Árpád-ház és Római katolikus egyház · I. István magyar király és Római katolikus egyház ·
Sarolt fejedelemasszony
Sarolt (bolgár-török: "fehér hölgymenyét"), (950 k. – 1008 k.) Géza nagyfejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér ("Töhötöm") dédunokája.
Árpád-ház és Sarolt fejedelemasszony · I. István magyar király és Sarolt fejedelemasszony ·
Szeniorátus
A szeniorátus (vagy szenioritás) olyan trónöröklési rend, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, vezetésre alkalmas férfitag örökölte a hatalmat: rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse.
Árpád-ház és Szeniorátus · I. István magyar király és Szeniorátus ·
Szent Gellért
Gellért-hegy oldalábanhttps://www.kozterkep.hu/~/1395/ Szent Gellért szobra, kozterkep.hu Szent Gellért legendájánakhttp://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file.
Árpád-ház és Szent Gellért · I. István magyar király és Szent Gellért ·
Szent Imre
Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.
Árpád-ház és Szent Imre · I. István magyar király és Szent Imre ·
Taksony magyar fejedelem
Taksony (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén.
Árpád-ház és Taksony magyar fejedelem · I. István magyar király és Taksony magyar fejedelem ·
Tar Zerind
Zerind vagy Szerénd a „tar” (? – 971 előtt), Szent István király rokona, a Szent István ellen fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt.
Árpád-ház és Tar Zerind · I. István magyar király és Tar Zerind ·
Vazul
Vazul, más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály fia, Taksony fejedelem unokája, I. István magyar király unokatestvére.
Árpád-ház és Vazul · I. István magyar király és Vazul ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Árpád-ház és Vármegye · I. István magyar király és Vármegye ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Árpád-ház és Veszprém · I. István magyar király és Veszprém ·
VII. Gergely pápa
VII.
Árpád-ház és VII. Gergely pápa · I. István magyar király és VII. Gergely pápa ·
10. század
A 10.
Árpád-ház és 10. század · 10. század és I. István magyar király ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Árpád-ház és 11. század · 11. század és I. István magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Árpád-ház és I. István magyar király
- Mi van a közös Árpád-ház és I. István magyar király
- Közötti hasonlóságok Árpád-ház és I. István magyar király
Összehasonlítását Árpád-ház és I. István magyar király
Árpád-ház 257 kapcsolatokat, ugyanakkor I. István magyar király 267. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 10.11% = 53 / (257 + 267).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Árpád-ház és I. István magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
