Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
158 kapcsolatok: A mindenség elmélete, Albert Einstein, Alcubierre-meghajtás, Anyag (fizika), Apszispont, Arthur Stanley Eddington, Asztrofizika, Atomóra, Barion, Bolygó, Cosmic Background Explorer, Csillagfejlődés, Differenciálgeometria, Divergencia, Eötvös Loránd, Edwin Hubble, Einstein-egyenletek, Einstein-gyűrű, Einstein-tenzor, Ekvivalenciaelv, Elektromágneses hullám, Elektromágneses spektrum, Elektromágnesesség, Elektromos, Elektromos mező, Elektromos töltés, Elemi részecske, Ellipszis, Elméleti fizika, Energia, Energiamegmaradás, Entrópia, Erő, Eseményhorizont, Euklideszi geometria, Excentricitás (csillagászat), Fél nagytengely, Fényév, Fénysebesség, Fekete lyuk, Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker metrika, Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika, Galaxis, Görbület, Geodetikus vonalak, Georges Lemaître, Giroszkóp, Global Positioning System, Gradiens, Gravitáció, ..., Gravitációs állandó, Gravitációs hullám, Gravitációs lencse, Gravitációs mikrolencse, Gravitációs potenciál, Gravitációs szingularitás, Graviton, Gravity Probe B, Hafele–Keating-kísérlet, Hawking-sugárzás, Húrelmélet, Hőmérsékleti sugárzás, Hertz, Hubble-állandó, Hurok-kvantumgravitáció, Idődilatáció, Időutazás, Inerciarendszer, Izotrópia, John Archibald Wheeler, Kékeltolódás, Keringési idő, Kettőscsillag, Klasszikus fizika, Klasszikus mechanika, Koordináta-rendszer, Kozmikus háttérsugárzás, Kozmológiai állandó, Kurt Gödel, Kvantumgravitáció, Kvantummechanika, Kvantumtérelmélet, Kvazár, Lendület, Lev Davidovics Landau, LIGO, Lorentz-invariancia, Mars Global Surveyor, Mágneses mező, Mértékszabadság, Mechanikai feszültség, Merkúr, Meztelen szingularitás, Mihail Alekszandrovics Lifsic, Mikrolencse, Milliárd, Minkowski-tér, Modern fizika, Nagyon nagy tömegű fekete lyuk, Nagyságrend, Nap, Naprendszer, Naptömeg, Neutroncsillag, Newton mozgástörvényei, Newton-féle gravitációs törvény, Nobel-díj, Novobátzky Károly, Numerikus integrálás, Nyomás, Ockham borotvája, Parciális differenciálegyenlet, Pálya (csillagászat), Pálya (fizika), Perdület, Perturbációszámítás, Polarizált fény, Precesszió, Pulzár, Részecskefizika, Reissner–Nordström-metrika, Relativitáselmélet, Roger Penrose, Sűrűség, Sötét anyag, Sötét energia, Súrlódás, Schrödinger-egyenlet, Schwarzschild-metrika, Schwarzschild-sugár, Skalártér, Speciális relativitáselmélet, Spinhálózat, Standard gyertya, Stanford Egyetem, Sugárzás, Szabadesés, Szilárdtestfizika, Szimmetria, Szupergravitáció, Szupernóva, Szuperpozíció, Szuperszimmetria, Tér (fizika), Téridő, Töltés, Tömeg, Tömegközéppont, Tehetetlenség (mechanika), Tejútrendszer, Tenzor, Transzponder, Urbain Le Verrier, Vénusz, Vöröseltolódás, Világegyetem, Vonatkoztatási rendszer, WMAP. Bővíteni index (108 több) »
A mindenség elmélete
A mindenség elmélete (ToE) a világegyetem fizikai aspektusainak koherens összekapcsolására és megmagyarázására kidolgozott fizikai elmélet.
Új!!: Általános relativitáselmélet és A mindenség elmélete · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Albert Einstein · Többet látni »
Alcubierre-meghajtás
Az Alcubierre-meghajtás vagy Alcubierre-metrika (lásd: metrikus tenzor) Einstein téregyenleteinek egyik spekulatív megoldása, melyben egy űrhajó azáltal tud gyorsabban haladni a fénynél, hogy előtte a téridő összenyomódik, mögötte pedig kiterjed.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Alcubierre-meghajtás · Többet látni »
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Anyag (fizika) · Többet látni »
Apszispont
A pályának a Naphoz legközelebb illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihélium és aphéliumpontnak. A perihéliumpont távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük. Az apszispont a csillagászatban egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Apszispont · Többet látni »
Arthur Stanley Eddington
Sir Arthur Stanley Eddington, OM (Anglia, Kendal, 1882. december 28. – Cambridge 1944. november 22.) brit asztrofizikus.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Arthur Stanley Eddington · Többet látni »
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Asztrofizika · Többet látni »
Atomóra
Atomóra A NIST által bemutatott kicsinyített óra áramköri lapkája Atomórának olyan típusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállítására.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Atomóra · Többet látni »
Barion
A proton kvarkszerkezete A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Barion · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Bolygó · Többet látni »
Cosmic Background Explorer
A COBE (Cosmic Background Explorer) a NASA egyik csillagászati műholdja, amelynek feladata a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálata volt.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Cosmic Background Explorer · Többet látni »
Csillagfejlődés
Sűrű csillagmező a Sagittariusban Csillagfejlődés alatt értjük azon változások sorozatát, amely egy csillagban, élete során (több százezer, több millió vagy pár milliárd év alatt) lejátszódik.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Csillagfejlődés · Többet látni »
Differenciálgeometria
ultrapárhuzamos vonal A differenciálgeometria a matematika azon ága, amely a differenciálszámítás, az integrálszámítás és a lineáris algebra módszereinek segítségével tanulmányozza a geometria problémáit.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Differenciálgeometria · Többet látni »
Divergencia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Divergencia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Divergencia · Többet látni »
Eötvös Loránd
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Eötvös Loránd · Többet látni »
Edwin Hubble
Edwin Powell Hubble (Marshfield, Missouri, 1889. november 20. – San Marino, Kalifornia, 1953. szeptember 28.) amerikai csillagász, aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei, valamint felfedezte a kozmikus vöröseltolódást.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Edwin Hubble · Többet látni »
Einstein-egyenletek
A Riemann-geometriában a tér metrikáját a metrikus tenzor (g_) határozza meg.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Einstein-egyenletek · Többet látni »
Einstein-gyűrű
Egy Einstein-gyűrű: az SDSS J120540.43 491029.3 jelű elliptikus galaxis a mögötte lévő objektum képét egy gyűrűre képzi le. Néhány részleges Einstein-gyűrű Az Einstein-gyűrű a gravitációs lencsék egy különleges típusa, amelynél két, nagy tömegű égitest (galaxis vagy kvazár) a megfigyelővel pontosan egy vonalba esik, és hozzánk közelebb lévő objektum gravitációs mezeje a távolabbi objektum képét úgy képezi le, hogy az felőlünk gyűrűnek látsszon.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Einstein-gyűrű · Többet látni »
Einstein-tenzor
A differenciálgeometriában az Einstein-tenzort (fordított Ricci-tenzornak is hívják) arra használják, hogy alkalmazásával kifejezzék a Riemann-sokaság görbültségét.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Einstein-tenzor · Többet látni »
Ekvivalenciaelv
Az ekvivalenciaelv az általános relativitáselmélet egyik alapkoncepciója.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Ekvivalenciaelv · Többet látni »
Elektromágneses hullám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Elektromágneses hullám · Többet látni »
Elektromágneses spektrum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Elektromágneses spektrum · Többet látni »
Elektromágnesesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágnesség.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Elektromágnesesség · Többet látni »
Elektromos
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromosság.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Elektromos · Többet látni »
Elektromos mező
280x280px A villamos tér, másképpen az elektromos mező, vagy elektromos tér a fizikában az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Elektromos mező · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Elektromos töltés · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Elemi részecske · Többet látni »
Ellipszis
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ellipszis (egyértelműsítő lap).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Ellipszis · Többet látni »
Elméleti fizika
Féregjárat: Einstein-Rosen híd (művészi ábrázolás) Az elméleti fizika a fizika azon ága, amely matematikai modellek és fizikai absztrakciók segítségével észszerűsíti, magyarázza és előrevetíti a természetben előforduló jelenségeket.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Elméleti fizika · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Energia · Többet látni »
Energiamegmaradás
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Energiamegmaradás · Többet látni »
Entrópia
Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Entrópia · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Erő · Többet látni »
Eseményhorizont
Egy egyenletesen gyorsuló részecske '''(P)''' téridő diagramja. Az '''E''' esemény kívül esik a részecske eseményhorizontján, mert '''E''' fénykúpja nem találkozik a '''P''' részecske világvonalával Az eseményhorizont az általános relativitáselméletben a téridő egy olyan határfelülete, amin túli események már nincsenek hatással a megfigyelőre.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Eseményhorizont · Többet látni »
Euklideszi geometria
A görög tudósok az egyiptomi geométerek – földmérők – tapasztalatainak rendszerezésével olyan tudományt alkottak, amelyet ma geometriának nevezünk.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Euklideszi geometria · Többet látni »
Excentricitás (csillagászat)
Különböző excentricitású pályák A numerikus excentricitás egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát jellemző arányszám.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Excentricitás (csillagászat) · Többet látni »
Fél nagytengely
A fél nagytengely egy ellipszisben. A fél nagytengely geometriai fogalom, amely ellipszisek és hiperbolák méretét jelöli.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Fél nagytengely · Többet látni »
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Fényév · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Fénysebesség · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Fekete lyuk · Többet látni »
Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker metrika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker metrika · Többet látni »
Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika
A Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika (FLRW) az Einstein-egyenletek egy egzakt megoldása az általános relativitáselméletben.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Galaxis · Többet látni »
Görbület
A görbület matematikai, azon belül geometriai fogalom.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Görbület · Többet látni »
Geodetikus vonalak
Geodetikus vonalnak vagy geodéziai vonalnakStegena Lajos (1988): Vetülettan.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Geodetikus vonalak · Többet látni »
Georges Lemaître
Georges Henri Joseph Édouard Lemaître (ejtsd: zsorzs anri zsozef eduár lömetr) (Charleroi, Belgium, 1894. július 17. – Leuven, 1966. június 20.) belga katolikus pap, fizikus, egyetemi tanár.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Georges Lemaître · Többet látni »
Giroszkóp
Giroszkóp (a középen forgó korong) forgási síkja megtartásának demonstrációja Búgócsiga Kézi giroszkóp A giroszkóp a szögelfordulás és szögsebesség mérésére szolgáló eszköz.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Giroszkóp · Többet látni »
Global Positioning System
GPS helymeghatározó alkalmazás gépkocsiban A Global Positioning System (GPS, Globális Helymeghatározó Rendszer) az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszer (GNSS).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Global Positioning System · Többet látni »
Gradiens
Két skalármező szürkeárnyalatosan ábrázolva (a sötétebb árnyalat nagyobb függvényértéknek felel meg). A kék nyilak a gradienseket jelzik. A gradiens a matematikában egy skalármezőkre alkalmazható differenciáloperátor.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Gradiens · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs állandó
A gravitációs állandó egy természeti állandó, mint például a fény terjedési sebessége vákuumban vagy az elemi töltés, azaz az elektron töltése.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Gravitációs állandó · Többet látni »
Gravitációs hullám
Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Gravitációs hullám · Többet látni »
Gravitációs lencse
Gravitációs lencsehatás: egy távoli forrásról érkező fény útját az előtte lévő nagy tömegű objektum meggörbíti. Egy Einstein-gyűrű: az SDSS J120540.43 491029.3 jelű elliptikus galaxis a mögötte lévő objektum képét egy gyűrűre képzi le. A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, mely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Gravitációs lencse · Többet látni »
Gravitációs mikrolencse
Gravitációs mikrolencse képződésének elméleti sémája Gravitációs mikrolencse fénygörbéje A gravitációs mikrolencse-hatás a gravitációs lencsék egy speciális esete, amikor a távoli fényforrás (csillag) előtt elhaladó, sötét égitest rövid időre fókuszálja (felerősíti) a fényforrás fényét.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Gravitációs mikrolencse · Többet látni »
Gravitációs potenciál
A klasszikus mechanikában egy adott pont gravitációs potenciálja megadja azt a tömegegységre jutó munkát, ami szükséges egy tárgy elmozdításához a gravitációs mezőben a rögzített referenciapontból egy adott pontba.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Gravitációs potenciál · Többet látni »
Gravitációs szingularitás
Az általános relativitáselmélet gravitációs szingularitás kialakulását, egyben a téridő végtelen görbületét jósolja a fekete lyuknak is nevezett, extrém nagy tömegű, extrém nagy gravitációjú égitestek közvetlen közelében Gravitációs szingularitásról akkor beszélünk, amikor a gravitációs mezőt leíró modellben a koordináta-rendszertől függetlenül végtelen mennyiségek jelennek meg.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Gravitációs szingularitás · Többet látni »
Graviton
Elementary Particle Interactions A részecskefizikában a graviton a gravitációs kölcsönhatást közvetítő, feltételezett elemi részecske.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Graviton · Többet látni »
Gravity Probe B
Gravity Probe B (GP-B) egy műholdas kísérlet.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Gravity Probe B · Többet látni »
Hafele–Keating-kísérlet
A Hafele–Keating-kísérlet a relativitáselmélet kísérleti ellenőrzése céljából végrehajtott kísérlet volt.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Hafele–Keating-kísérlet · Többet látni »
Hawking-sugárzás
A Hawking-sugárzás olyan megjósolt, de kísérlet vagy megfigyelés által még nem igazolt feketetest-sugárzás, amely a fekete lyukak eseményhorizontjának környezetében jön létre kvantummechanikai jelenségek miatt.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Hawking-sugárzás · Többet látni »
Húrelmélet
Az anyag különböző szinteken, egészen a feltételezett húrok szintjéig.'''Magyarázat''' 1 Anyag, 2 Molekulaszerkezet (atomok), 3 Atom (proton, neutron, elektron), 4 Elektron, 5 Kvark, 6 Húr A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Húrelmélet · Többet látni »
Hőmérsékleti sugárzás
Forró fém hősugárzása (futtatási színek) Hőmérsékleti sugárzásnak nevezzük az anyag töltött részecskéinek hőmozgása által kibocsátott elektromágneses sugárzást.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Hőmérsékleti sugárzás · Többet látni »
Hertz
Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Hertz · Többet látni »
Hubble-állandó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hubble–Lemaître-törvény.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Hubble-állandó · Többet látni »
Hurok-kvantumgravitáció
A hurok-kvantumgravitáció (LQG), más néven hurokgravitáció és kvantumgeometria a téridőre vonatkozó kvantumelmélet, amely megkísérli összeegyeztetni a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet látszólag inkompatibilis elméletét.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Hurok-kvantumgravitáció · Többet látni »
Idődilatáció
Az idődilatáció az a relativisztikus jelenség, amikor két különböző vonatkoztatási rendszerből figyelve eltérés lép fel az idő múlásában.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Idődilatáció · Többet látni »
Időutazás
Az időutazás az a tudományos elmélet, miszerint a téridőben nemcsak térben, hanem időben is lehetséges utazni.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Időutazás · Többet látni »
Inerciarendszer
A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Inerciarendszer · Többet látni »
Izotrópia
Az izotrópia térbeli iránytól való függetlenséget jelent.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Izotrópia · Többet látni »
John Archibald Wheeler
John Archibald Wheeler (Jacksonville, Florida, 1911. július 9. – Hightstown, New Jersey, 2008. április 13.) kiemelkedő amerikai elméleti fizikus.
Új!!: Általános relativitáselmélet és John Archibald Wheeler · Többet látni »
Kékeltolódás
#ÁTIRÁNYÍTÁS vöröseltolódás.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Kékeltolódás · Többet látni »
Keringési idő
A keringési idő az az intervallum, amely alatt egy adott égitest - műhold, űrállomás, űrszonda esetleg űrhajó - megkerüli azt a bolygót, amelynek vonzáskörében tartózkodik.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Keringési idő · Többet látni »
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Kettőscsillag · Többet látni »
Klasszikus fizika
A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Klasszikus fizika · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Koordináta-rendszer
Descartes-féle koordináta-rendszer A koordináta-rendszer egy tér (például egy sík, egyenes, görbe, felület stb.) pontjait bizonyos alapelemekhez (bázisokhoz) viszonyítva egyértelműen meghatározó rendszer.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Koordináta-rendszer · Többet látni »
Kozmikus háttérsugárzás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Kozmikus háttérsugárzás · Többet látni »
Kozmológiai állandó
Kozmológiai állandónak az általános relativitáselméletben az Einstein-egyenletekben megjelenő állandót nevezik.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Kozmológiai állandó · Többet látni »
Kurt Gödel
Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, New Jersey, 1978. január 14.) osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Kurt Gödel · Többet látni »
Kvantumgravitáció
A kvantumgravitáció az elméleti fizika egy ága, melynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Kvantumgravitáció · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Kvazár
Egy közeli kvazár. A ragyogó, központi csillagszerű fényforrás kitakarása után láthatóvá válik a kvazárnak otthont adó halvány galaxis magjából „dobódnak ki” A kutatók az 1960-as években csillagszerűnek tűnő rádióforrásokat találtak, amiket kvazároknak neveztek el (az angol quasi-stellar radio source – csillagszerű rádióforrás – rövidítéséből).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Kvazár · Többet látni »
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Lendület · Többet látni »
Lev Davidovics Landau
Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Lev Davidovics Landau · Többet látni »
LIGO
A LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) egy lézer interferométerrel gravitációs hullámok megfigyelését végző csillagászati obszervatórium, mely a gravitációs hullámok első közvetlen észlelését tűzte ki célul.
Új!!: Általános relativitáselmélet és LIGO · Többet látni »
Lorentz-invariancia
A Lorentz-invariancia vagy relativisztikus invariancia a speciális relativitáselméletnek megfelelő egyenletek követelménye.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Lorentz-invariancia · Többet látni »
Mars Global Surveyor
A Mars Global Surveyor (MGS) a NASA Mars Surveyor programjának első űrszondája.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Mars Global Surveyor · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Mágneses mező · Többet látni »
Mértékszabadság
A mértékszabadság az elektrodinamikai potenciálokra jellemző sajátos többértelműség: meghatározott transzformációval egymásba vihető végtelen sok, egymástól különböző potenciálhoz ugyanazok az erőterek és egyéb fizikai mennyiségek tartoznak.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Mértékszabadság · Többet látni »
Mechanikai feszültség
Mechanikai feszültség (jele σ) mechanikai, szilárdságtani mennyiség.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Mechanikai feszültség · Többet látni »
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Merkúr · Többet látni »
Meztelen szingularitás
Az általános relativitáselméletben a meztelen szingularitás egy eseményhorizont nélküli gravitációs szingularitás.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Meztelen szingularitás · Többet látni »
Mihail Alekszandrovics Lifsic
Mihail Alekszandrovics Lifsic oroszul: Михаил Александрович Лифшиц, (Melitopol, Ukrajna, 1905. július 23. – Moszkva, 1983. szeptember 28.), szovjet marxista filozófus, esztéta, művészetkritikus.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Mihail Alekszandrovics Lifsic · Többet látni »
Mikrolencse
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gravitációs mikrolencse.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Mikrolencse · Többet látni »
Milliárd
A milliárd a legtöbb nyelven ezerszer milliót, azaz ezermilliót jelent: 109.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Milliárd · Többet látni »
Minkowski-tér
A Minkowski-tér vagy Minkowski téridő (Hermann Minkowski matematikusról elnevezett) matematikai-fizikai fogalom; a térnek az az értelmezése, amelyben az Einstein-féle speciális relativitáselmélet legjobban megfogalmazható.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Minkowski-tér · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Modern fizika · Többet látni »
Nagyon nagy tömegű fekete lyuk
Az NGC 7052 elliptikus galaxis középpontjában lévő, 300 millió naptömegű, nagyon nagy tömegű fekete lyuk és a körülötte lévő akkréciós korong a Hubble űrtávcső felvételén A nagyon nagy tömegű (szupernagy vagy szupermasszív) fekete lyukak a fekete lyukak legnehezebb ismert képviselői, tömegük százezer és tízmilliárd naptömeg között van.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Nagyon nagy tömegű fekete lyuk · Többet látni »
Nagyságrend
A nagyságrend a nagyságok, méretek vagy mértékek olyan osztálya, ahol mindegyik osztály értékei egy bizonyos, rögzített arányban állnak a megelőző osztály értékeivel.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Nagyságrend · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Naprendszer · Többet látni »
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Naptömeg · Többet látni »
Neutroncsillag
alt.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Neutroncsillag · Többet látni »
Newton mozgástörvényei
#ÁTIRÁNYÍTÁS Newton törvényei.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Newton mozgástörvényei · Többet látni »
Newton-féle gravitációs törvény
A Newton-féle gravitációs törvény szerint bármely két test kölcsönösen vonzza egymást.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Newton-féle gravitációs törvény · Többet látni »
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Nobel-díj · Többet látni »
Novobátzky Károly
Novobátzky Károly (Temesvár, 1884. március 3. – Budapest, 1967. december 20.) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1947, rendes: 1949), Kossuth-díjas (1949, 1953).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Novobátzky Károly · Többet látni »
Numerikus integrálás
A numerikus integrálás közelítő eljárás az integrál kiszámítására.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Numerikus integrálás · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Nyomás · Többet látni »
Ockham borotvája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Occam borotvája.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Ockham borotvája · Többet látni »
Parciális differenciálegyenlet
A kétdimenziós hőegyenlet megoldásának szemléltetése. A hőmérséklet van a harmadik dimenzió függvényében ábrázolva A matematikában a parciális differenciálegyenlet (röviden PDE) ismeretlen többváltozós függvényeket és ezek parciális deriváltjait tartalmazó differenciálegyenlet.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Parciális differenciálegyenlet · Többet látni »
Pálya (csillagászat)
Ábra az égitest pályaelemeihez A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Pálya (csillagászat) · Többet látni »
Pálya (fizika)
A pálya, pályagörbe, trajektória: mozgó tömegpont (v. kiterjedt test egy pontja) által valamely vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva leírt görbe.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Pálya (fizika) · Többet látni »
Perdület
A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Perdület · Többet látni »
Perturbációszámítás
A perturbációszámítás bonyolult matematikai probléma megoldására használt közelítő lineáris differenciálegyenletek összessége.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Perturbációszámítás · Többet látni »
Polarizált fény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Polarizáció.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Polarizált fény · Többet látni »
Precesszió
A precesszió és a nutáció hatása a földtengelyre (R – a Föld forgástengelye P – Precesszió N – Nutáció) Pörgettyű precessziója A precesszió a latin praecessio (előrenyomulás) szóból eredő, általában forgó és keringő mozgások periodikus változásaira alkalmazott szó.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Precesszió · Többet látni »
Pulzár
A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Pulzár · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Részecskefizika · Többet látni »
Reissner–Nordström-metrika
A Reissner–Nordström-metrika az Einstein-egyenletek egzakt megoldása.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Reissner–Nordström-metrika · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Relativitáselmélet · Többet látni »
Roger Penrose
Roger Penrose Penrose által feltalált lehetetlen alakzat, a Penrose-háromszög Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Roger Penrose · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Sűrűség · Többet látni »
Sötét anyag
Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Sötét anyag · Többet látni »
Sötét energia
A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Sötét energia · Többet látni »
Súrlódás
A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Súrlódás · Többet látni »
Schrödinger-egyenlet
A kvantummechanikában egy fizikai rendszer ismerete ekvivalens annak teljes állapotterének ismeretével.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Schrödinger-egyenlet · Többet látni »
Schwarzschild-metrika
Albert Einstein általános relativitáselméletének a Schwarzschild megoldás (vagy Schwarzschild-metrika) volt az első egzakt megoldása, amely egy pontforrás gravitációs terét írja le.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Schwarzschild-metrika · Többet látni »
Schwarzschild-sugár
A Schwarzschild-sugár, más néven gravitációs sugár minden tömeggel rendelkező testre megállapítható távolságérték.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Schwarzschild-sugár · Többet látni »
Skalártér
A ''P''(''x'', ''y'') ↦ ''x''²+''y''² függvénnyel megadott skalármező ábrázolása A fizikában a skalártér, más néven skalármező egy-egy skalármennyiséget rendel a tér minden pontjához (ld. függvény).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Skalártér · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Spinhálózat
A fizikában a spinhálózat egyfajta diagram, amelyet arra használnak a kvantummechanikában, hogy megjelenítse az állapotokat, valamint a részecskék és a tér közötti egymásra hatást.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Spinhálózat · Többet látni »
Standard gyertya
A standard gyertya egy olyan csillagászati objektum, melynek a luminozitása (abszolút fényessége) ismert.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Standard gyertya · Többet látni »
Stanford Egyetem
A Stanford Egyetem (angolul Stanford University, teljes nevén Leland Stanford Junior University) magánalapítású egyetem a Kalifornia állambeli Stanfordban, nagyjából 60 kilométerre délkeletre San Franciscótól.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Stanford Egyetem · Többet látni »
Sugárzás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sugárzás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Általános relativitáselmélet és Sugárzás · Többet látni »
Szabadesés
Alma szabadesés közben Szabadesésnek nevezzük a test mozgását, ha a gravitációs mezőben kezdősebesség nélkül elengedett test esését a gravitáción kívül semmi sem befolyásolja.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Szabadesés · Többet látni »
Szilárdtestfizika
Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Szilárdtestfizika · Többet látni »
Szimmetria
250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Szimmetria · Többet látni »
Szupergravitáció
A szupergravitáció egy olyan fizikai elmélet, amely összekapcsolja a szuperszimmetriát és a gravitációt.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Szupergravitáció · Többet látni »
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Szupernóva · Többet látni »
Szuperpozíció
A szuperpozíció elve lineáris egyenletekkel leírható fizikai rendszerre vonatkozó általános elv.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Szuperpozíció · Többet látni »
Szuperszimmetria
A szuperszimmetria egy a kiterjesztett dimenziókkal rendelkező terekkel kapcsolatos fogalom, mely a részecskefizika egyik fontos eleme.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Szuperszimmetria · Többet látni »
Tér (fizika)
Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Tér (fizika) · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Téridő · Többet látni »
Töltés
A fizika területén a töltés egy részecske vagy test valamely fizikai térrel (mezővel) való kölcsönhatását jellemzi.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Töltés · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Tömeg · Többet látni »
Tömegközéppont
A fizikában egy részekből álló rendszer tömegközéppontja az a nevezetes pont, mely sok szempontból úgy viselkedik, mintha a rendszer tömege ebbe a pontba volna koncentrálva.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Tömegközéppont · Többet látni »
Tehetetlenség (mechanika)
A tehetetlenség a fizikai testek azon tulajdonsága, mely ellenállásukat fejezi ki a mozgási vagy nyugalmi állapotuk megváltoztatásával szemben, vagy a testek azon hajlamát, hogy ellenálljon a mozgásállapotában fellépő bármilyen változásnak.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Tehetetlenség (mechanika) · Többet látni »
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Tejútrendszer · Többet látni »
Tenzor
A tenzor egy matematikai objektum, amely a skalár és vektor fogalom általánosítása.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Tenzor · Többet látni »
Transzponder
Repülőgép műszerfalába szerelhető válaszjeladó. Az éppen beállított kód 2462 A transzponder a repülésben használt radar-válaszjeladó megnevezése, amely név az angol transmit (továbbít, sugároz) és responder (válaszadó) szavak összevonásából származik.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Transzponder · Többet látni »
Urbain Le Verrier
Urbain Jean Joseph Le Verrier (ejtsd: ürben zsan zsozef löverié) (Saint-Lô, 1811. március 11. – Párizs, 1877. szeptember 23.) francia matematikus, aki az égi mechanikára specializálódott.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Urbain Le Verrier · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Vénusz · Többet látni »
Vöröseltolódás
Egy távoli galaxishalmaz fényének vöröseltolódása a látható tartományban Vörös-, illetve kékeltolódás Vöröseltolódásnak hívjuk az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Vöröseltolódás · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Világegyetem · Többet látni »
Vonatkoztatási rendszer
A vonatkoztatási rendszer a fizikában a hely és az idő megadását lehetővé tevő viszonyítási objektumok rendszere.
Új!!: Általános relativitáselmélet és Vonatkoztatási rendszer · Többet látni »
WMAP
#ÁTIRÁNYÍTÁS Wilkinson Microwave Anisotropy Probe.
Új!!: Általános relativitáselmélet és WMAP · Többet látni »
