Közötti hasonlóságok Állítmány és Tárgyeset
Állítmány és Tárgyeset 24 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Agglutináló nyelv, Alany (nyelvészet), Angol nyelv, Elöljáró, Főnév, Flektáló nyelv, Grammatika, Határozó, Ion Creangă, Közép-délszláv diarendszer, Magyar nyelv, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Névmás, Nyelv, Nyelvészet, Rag, Román nyelv, Szám (nyelvészet), Számnév, Szó, Személy (nyelvészet), Tárgy (nyelvészet).
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Állítmány és Adamikné Jászó Anna · Adamikné Jászó Anna és Tárgyeset ·
Agglutináló nyelv
Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett.
Állítmány és Agglutináló nyelv · Agglutináló nyelv és Tárgyeset ·
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Állítmány és Alany (nyelvészet) · Alany (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Állítmány és Angol nyelv · Angol nyelv és Tárgyeset ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Állítmány és Elöljáró · Elöljáró és Tárgyeset ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Állítmány és Főnév · Főnév és Tárgyeset ·
Flektáló nyelv
A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.
Állítmány és Flektáló nyelv · Flektáló nyelv és Tárgyeset ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Állítmány és Grammatika · Grammatika és Tárgyeset ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Állítmány és Határozó · Határozó és Tárgyeset ·
Ion Creangă
Iașiban Ion Creangă (Humulești, 1837. március 1. – Jászvásár, 1889. december 31.) a román irodalom egyik legnagyobb klasszikusa.
Állítmány és Ion Creangă · Ion Creangă és Tárgyeset ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Állítmány és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Tárgyeset ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Állítmány és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Tárgyeset ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Állítmány és Melléknév · Melléknév és Tárgyeset ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Állítmány és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Állítmány és Névmás · Névmás és Tárgyeset ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Állítmány és Nyelv · Nyelv és Tárgyeset ·
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Állítmány és Nyelvészet · Nyelvészet és Tárgyeset ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Állítmány és Rag · Rag és Tárgyeset ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Állítmány és Román nyelv · Román nyelv és Tárgyeset ·
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Állítmány és Szám (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Állítmány és Számnév · Számnév és Tárgyeset ·
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Állítmány és Szó · Szó és Tárgyeset ·
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Állítmány és Személy (nyelvészet) · Személy (nyelvészet) és Tárgyeset ·
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Állítmány és Tárgy (nyelvészet) · Tárgy (nyelvészet) és Tárgyeset ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Állítmány és Tárgyeset
- Mi van a közös Állítmány és Tárgyeset
- Közötti hasonlóságok Állítmány és Tárgyeset
Összehasonlítását Állítmány és Tárgyeset
Állítmány 66 kapcsolatokat, ugyanakkor Tárgyeset 66. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 18.18% = 24 / (66 + 66).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Állítmány és Tárgyeset. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: